Információk - Hírek

2020 – A 20-as szám bűvöletében. 20 Festetics – 20 történet


2020. február 04. 00:00

20 Festetics – 20 történet

Február: A botránykrónikák lapjain


Festetics Pál (1858–1930) és Festetics Vilma (1883–1909)


A Festetics család történelmét bemutató sorozatunkban 20 olyan személyt mutatunk be, akik rokonságban álltak a keszthelyi Festetics-ággal. A februári bejegyzés egy apát és lányát mutatja be. Festetics Pál és Festetics Vilma 20. század eleji történetei a korabeli újságok lapjain okoztak szenzációt, botrányaik nemegyszer váltották ki családjuk elégedetlenségét. A bejegyzés szomorú apropója az, hogy mind Festetics Vilma, mind kisfia februárban haltak meg.


Festetics Pál (1858–1930)


Festetics II. György és Endrődy Eugénia negyedik gyermeke (egyben harmadik fia) 1858. június 13-án született Bécsben. Pál legidősebb testvére volt II. Tasziló, aki 1883-ban – nagybátyja és apja halála után – örökölte a családi hitbizományt. Pál élete Sopronhoz kötődött. Ebben az időben egy jól sikerült házasság emelte a társadalmi rangot, ezért is igyekezett mindenki egy „jó partit” kifogni. Festetics Pál azonban inkább a szívére, mint a társadalmi elvárásokra hallgatott. Megismerkedett egy Fischer nevű bécsi bankár elvált feleségével, Friebeisz Vilmával, aki kora egyik szépsége volt. A Festetics család ellenezte a kapcsolatot, ám a fiatalok mégis összeházasodtak 1882-ben Kolozsvárott. Friebeisz Vilma első férjének halála után Pál családja is megenyhült és elfogadták Pál választását.


Azzal azonban, hogy Festetics Pál egy elvált asszonyt vett el feleségül, Vilma hiába lett házassága révén grófné, nem voltak udvarképesek, nem hívták meg a bécsi udvari eseményekre. Ám 1885-ben egy a császári főudvarmesteri hivatal összekeverte Festetics Pált egy másik Festetics Pállal. (A másik Pál 1841-ben született Festetics Ágoston fiaként, és gróf Pálffy Franciska volt a felesége.) Így esett meg, hogy nem a gróf Festetics-Pálffy, hanem a gróf Festetics-Friebeisz házaspár kapott meghívót az udvari bálra, ahol meg is jelentek. Kitört a botrány, el kellett hagyniuk a bál helyszínét. Az esetet a budapesti országos sajtó részletesen tárgyalta. Az alábbiakban az eset rövid leírása és Festeticsné Friebeisz Vilma véleménye olvasható.


 


1. kép: Az ominózus eset rövid leírása (Pesti Hírlap. 1885. január 10. 4. oldal)



2. kép: Festetics Pálné Friebeisz Vilma grófné véleménye (Pesti Hírlap. 1885. január 10. 4. oldal) 


Két évvel később ismét az érdeklődés középpontjába került a Festetics-házaspár. A grófné volt komornája, Skolnik Paula feljelentette egykori munkaadóját, mert meghiúsították a házasságát. Skolnik Paula, amíg komorna volt a Festetics-házban, megismerkedett egy fővárosi kereskedővel. Amikor a kapcsolat komollyá vált és eljegyezték egymást, Paula megvált a komornai állásától. A kereskedő a házasság megkötése előtt levelet írt Festetics Pál grófnak, ebben érdeklődött leendő feleségéről. A levélre a grófné válaszolt, aki leírta, hogy volt komornája lopott és sikkasztott, valamint erkölcsileg nem volt feddhetetlen, ezért lett elbocsátva. A házasságból így nem lett semmi. Skolnik Paula ezért perelt, a per pedig nagy érdeklődéssel folyt le. A tárgyalást a vele párhuzamosan futó sikkasztási feljelentés miatt elhalasztották. A végeredményről azonban már nem adtak hírt a korabeli lapok.


 


3. kép: A perről a vidéki sajtóban (Zemplén. 1887. január 23. 4. oldal) 


Festetics Pál és Friebeisz Vilma házassága már a kezdetektől adott hálás téma volt a sajtónak, hát még az 1889-ben elkezdődő válóperük. Nyilvánosságra került a feleség állítólagos afférja egy párizsi bankárral, amit a bankár határozottan tagadott. Mindenesetre ez az ügy sem tett jót a család presztízsének, hiszen ezekben az ügyekben a Festetics nevet kapcsolták össze a botrányokkal.


Festetics Vilma (1883–1909)


Festetics Pál és Friebeisz Vilma elsőszülött lánya, Vilma 1883. február 1-jén született Bécsben. Kislány kora óta különféle internátusokban nevelték. 1907-ben, 24 éves korában egy müncheni koncerten ismerkedett meg Nyári Rudi cigányprímással, akibe beleszeretett.


 


4. kép: Festetics Vilma és Nyári Rudi sétakocsikázás közben (Tolnai Világlapja. 1907. március 24. 508. oldal) 


Cigányprímás és egy arisztokrata kisasszony? Volt már rá példa, méghozzá olyan, amit ma is ismerünk, ha máshonnan nem, akkor a cukrászdákból. Rigó Jancsi cigányprímás és Chimay hercegné története a 19. század végén bejárta a világot, igazi szenzáció lett. Emlékét őrzi a Rigó Jancsi elnevezésű sütemény, amely kakaós piskótalapokból és csokoládékrémből áll. Festetics Vilma és Nyári Rudi története azonban nem vált ilyen kultikus történetté.


Nyári Rudi (anyakönyvi néven: Rezső) 1881-ben született Sopronban. Cigányprímásként több európai nagyvárosban játszott, többek között Münchenben, a Savoy-szállóban, ahol a két fiatal – Vilma és Rudi – találkozott és egymásba szeretett. Ahogy apja, Pál házasságát Friebeisz Vilmával nem fogadta a tágabb család megelégedéssel, képzelhető, hogy mi volt erről a kapcsolatról a véleményük.

Vilmát azonban nem érdekelték ezek az aggályok, ahogy 24 éves lett és elérte a nagykorúságát, eljegyezte magát Nyári Rudival. Ennek értelmében budapesti, Molnár utcai házát, amelynek értéke több százezer korona volt, Festetics Vilma Nyári Rudinak adta. (Ezt később bíróságon érvénytelenítették, mert az ingatlan Festetics Pál második – gr. Dessewffy Erzsébettel kötött – házasságából született Pál nevű fiáé volt.)


 


5. kép: Gr. Festetics Vilma és Nyári Rezső házassági anyakönyvi kivonata 


A jegyespár 1907. március 18-án megtartotta a polgári esküvőt is, ahol a férj családja vett részt. Vilma apja, Festetics Pál az újságok oldalain elmondta, hogy lányát nem tartja a családhoz valónak, már gyerekkora óta külön nevelték, így nem vállal felelősséget semmilyen tettéért. Az újságok azt is pedzegették, hogy a Festetics család elmegyógyintézetbe záratja Vilmát, ám végül ez nem történt meg, és arra sem derült fény, hogy valóban ezt tervezték-e.

Festetics Vilma neve közismertté vált. A grófnő nehezen viselte a rá nehezedő figyelmet, és az sem tett jót neki, hogy 1907-ben egy szélhámosnő, Hanusz Erzsébet Festetics Vilmának adta ki magát és csalt ki több embertől jelentős összegeket. A szélhámosnőt végül elfogták és elítélték.

A Nyári-Festetics házaspár közös élete nem sokáig tartott. 1909. február 5-én, hajnalban Festetics Vilma egy kisfiúnak adott életet, aki a Rezső nevet kapta. Ám a kisbaba csak 13 órát élt, és hamarosan, február 7-én az édesanyja is követte. A lesújtó híreket a korabeli újságok kisebb-nagyobb terjedelemben lehozták lapjaikon.


 


6. kép: Ifjabb Nyári Rezső halotti anyakönyvi kivonata



7. kép: Nyári Rezsőné gróf Festetics Vilma halotti anyakönyvi kivonata 


 


Források:


Pesti Hírlap, Zemplén és a Tolnai Világlapja korabeli számai

Házassági anyakönyvi kivonat – Nyári Rezső (Rudi) és Festetics Vilma – 1907. március 18.

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTNJ-13D?i=361&wc=92Q3-16F%3A40680801%2C52486101%2C40754501&cc=1452460

Halotti anyakönyvi kivonat – ifjabb Nyári Rezső – 1909. február 5.†

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTVQ-9XTN?i=651&wc=92Q7-923%3A40680801%2C52486101%2C40834501&cc=1452460

Halotti anyakönyvi kivonat – Festetics Vilma – 1909. február 7.†

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTVQ-9X2L?i=652&wc=92Q7-923%3A40680801%2C52486101%2C40834501&cc=1452460

 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch