Információk - Hírek

2020– A 20-as szám bűvöletében – 20 tárgy a kastélyból


2020. november 06. 00:00

Virágtartó edények – vázák, kaspók


A 2020-as évben a 20-as szám jegyében íródik művészeti rovatunk. Az év során megismerkedünk 20 olyan tárgytípussal, amelynek képviselőivel találkozhatunk a keszthelyi Festetics-kastély berendezési tárgyai között.


A kastély belső tereiről készült archív fotók tanúsága szerint a Festeticsek idején nagyon sok virág volt a szobákban. A vázákban hatalmas vágottvirág-csokrok illatoztak, a kaspókban szobanövények díszlettek.



1. kép


Múzeumi térben nem megengedettek az élő virágok, egykori jelenlétükre utalnak ugyanakkor ma is a dísztárgyként kiállított különböző virágtartók, hiszen a kastély kiállítása számos különleges vázával és kaspóval büszkélkedhet.

A váza szavunk a latin vas szóból származik, ami edényt vagy tartályt (tartót) jelent. Valóban, a váza egy üreges „tartály”, egy felül nyitott edény. Ma elsősorban dekorációként vagy vágott virág elhelyezésére használjuk. Többféle anyagból készülhet: leggyakrabban kerámiából, üvegből vagy nem rozsdásodó fémből. Számos típusú és stílusú váza alakult ki a történelem során a különböző kultúrákban az első, bronzkori daraboktól a híres ókori görög vázákig. A váza elnevezés ellenére ezek az edények többnyire más célokat szolgáltak, pl. folyadékok tárolására vagy felszolgálására használták őket.

A váza fejlődése szempontjából a legjelentősebb fordulópontot a legnemesebb kerámia, a porcelán feltalálása jelentette. A porcelán lehetővé tette a hőnek és a víznek is ellenálló, ugyanakkor gazdagon díszíthető tárgyak készítését. A porcelán – és a belőle készült virágváza – megjelenését a Tang-dinasztia (618–907) idejéhez kötik Kínában, bár már évszázadokkal korábbról is maradtak fenn porcelánhoz hasonló anyagból készült régészeti leletek Kínából. A kínai porcelán fejlődésének csúcspontját a Ming-dinasztia (1368–1644) idején érte el, amely különösen a kék-fehér vázákról híres. A Ming-vázák ma is a legdrágább porcelánvázák a műtárgypiacon. (2011-ben egy hongkongi Sotheby's aukción egy 15. századi kék-fehér, a Ming-dinasztia korából származó váza 4,86 milliárd forintnak megfelelő összegért kelt el.)

A Ming-dinasztia idején már exportáltak kínai porcelántárgyakat, köztük vázákat Ázsiába és Európába, majd – miután a 17. században Japánban is felfedezték a porcelán gyártásának a titkát – japán vázák is érkeztek Európába, ahol a keleti porcelánok rendkívül értékesnek számítottak.

Az európai porcelán a 18. század elején jelent meg. Az új anyag lehetővé tette Európában is a rendkívül dekoratív vázák készítését, amelyek hamar nagy népszerűségre tettek szert az uralkodócsaládok és az arisztokrácia körében. A porcelánvázák már nemcsak dísztárgyként funkcionáltak, hanem tulajdonosuk hatalmát, gazdagságát is hirdették.

A kastély kiállításán számos távol-keleti – kínai és japán – porcelánváza látható, ahogy a legjelentősebb európai központokból is felvonultat a tárlat értékes darabokat.

Az egyik legkülönlegesebb kínai váza a 18. századból származik. A porcelánváza színes festést kapott, és aranyozással is díszítették. Aprólékosan festett zsánerjeleneteket ábrázoltak felületén.



2. kép


A japán porcelánvázák nagy része a vörös szalonban található, ahogy az a fedelesváza-pár is, amelyen kék alapon aranyozott indás levelek, és fehér mezőkben kék, vörös és zöld díszítmények láthatók.



3. kép


A kiállításon a meisseni porcelángyár vázái képviselik legnagyobb számban az európai porcelángyártást: öt darab 18. század közepi, labdarózsával és madarakkal díszített meisseni porcelánváza tekinthető meg a termekben. A Drezda melletti Meissenben 1710-ben kezdődött a porcelángyártás, elsőként Európában. A labdarózsás vázák technikája kivételes: készítésük során a még nyers porcelánváz alapra tették fel a vékony porcelán virágszirmokból álló apró virágokat, amelyek a vázák teljes felületét beborítják. Emellett a vázákat általában leveles indák és madarak is díszítik.



4. kép


A meisseni után nem sokkal – 1738-ban – alapították a francia sèvres-i porcelángyárat, amelyet hamar híressé tettek az itt készült vázák. A kastély Sèvres-ből származó vázája az egyik leglátványosabb a gyűjtemény porcelánvázái közül: aranyozott bronz veretek egészítik ki, és meggybordó alapon két nagyobb és több kisebb kartusban aprólékosan megfestett csendéletek díszítik.



5. kép


A Festetics család idején a kastély szobáit sok-sok cserepes virág díszítette. A virágcserepeket kaspókban helyezték el. A kaspó szó a francia nyelvből ered. A cachepot a cacher – elrejt – igéből származik, hiszen a virágtartó edény „elrejti” a belehelyezett, kevésbé dekoratív cserepet, illetve védi az alatta lévő felületet, hiszen a kaspó alján nincs lyuk, ahol kifolyhatna az öntözővíz.



6. kép


Sajnos az archív fotókon a szalonokban látható számos egyforma vagy hasonló, kis méretű kaspó közül csak egy maradt fenn. A Bécsben 1788-ban készült porcelánedény talpas, urna formájú, két füllel. A színes festésen kívül arannyal is díszítették.



7. kép


A télikertként berendezett márványteremben nagy méretű növények voltak a Festeticsek korában. Ezeket kétrészes virágtartókban helyezték el, amelyek egy kaspóból, illetve egy alatta lévő állványból álltak. A ma a kiállításon látható egyik ilyen tárgyegyüttes Angliában készült 1890 körül. A keménycserép alapanyag plasztikusan díszített és színesen festett. (A keménycserép is fehér, de porózus, látványban a porcelánhoz hasonló kerámiatípus, amelyet ugyanakkor lényegesen olcsóbb előállítani, mint a porcelánt.)



8. kép



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch