Információk - Hírek

2020 - A 20-as szám bűvöletében - Veszélyes utakon


2020. november 01. 00:00

November: Veszélyes utakon


Festetics Sándor (1882-1956) és Festetics Ernő (1915-?)


A keszthelyi ág alapítójának, Kristóf kisebbik fia, Lajos a dégi ág megalapítója volt. Leszármazottjai közül többek életéről volt már szó ez évi sorozatunk keretében. Novemberi bejegyzésünk két főszereplőjének, Festetics Lajos egyik ükunokája és szépunokája történetei a 20. századba vezetnek, amely veszélyes volt sokaknak, akár a politikai életben, akár a versenypályákon próbálták ki szerencséjüket. Veszélyes utakon jártak ők, apa és fia, akik a korabeli újságoknak gyakran adtak témákat, olyanokat, amelyek nem a dicső ősök által megalapozott Festetics-hírnevet öregbítették.


Festetics Sándor (1882-1956)


Festetics Andor és Pejacsevich Lenke legidősebb fia 1882. május 31-én született Dégen Festetics Sándor Ágost Dénes néven. Apja 1894-1895 között földmívelésügyi miniszter volt és a dualizmus korának egyik jeles politikusaként tevékenykedett, édesanyja pedig 1891-ben Gyakorlati szakácskönyv című könyvet jelentetett meg. Sándor jogi tanulmányokat folytatott, majd diplomáciai szolgálatba lépett, követségi attaséként dolgozott több helyen Európában. Kétszer házasodott, első házasságából egy kislánya született, aki 1909-ben meghalt. Második házasságát Károlyi Júliával, Károlyi Sándor ellenzéki politikus, későbbi köztársasági elnök testvérével kötötte 1911-ben. Ebből a házasságból három gyermeke született, 1912-ben Miklós Versaillesban, 1915-ben Ernő, majd 1921-ben Izabella, utóbbiak Budapesten.


Festetics Sándor részt vett az első világháborúban is. A császári és királyi 19. huszárezred tisztjeként századosként szerelt le. Később őrnagyi kinevezést kapott.



1. kép: Festetics Sándor az első világháború idején


1918-1919 fontos és egyben zavaros időszak volt a 20. századi magyar történelemben. Festetics Sándor 1918. december 29-én lett a sógora, Károlyi Mihály vezette kormány tagja, mint honvédelmi miniszter. Kaotikus volt a helyzet, a hadsereg felbomlása, a fegyelem hiánya sok probléma forrása volt. Festetics Sándornak markáns elképzelései voltak mind a hadsereget érintő ügyek, mind a belpolitikai, elsősorban a magyar kommunisták elleni akciók tekintetében. 1919. január 19-én kénytelen volt pozícióját feladni, mert a kommunisták elleni terve idő előtt napvilágot látott, és politikai támadások értek emiatt. A forradalmi korszakban vállalt miniszteri posztja miatt a későbbiekben több oldalról is támadták.



2. kép: Festetics Sándor mint honvédelmi miniszter


A politikától átmenetileg visszavonult, ideje és energiáinak nagy részét birtokai és tágabb környezete fejlesztésére fordította. 1924-ben meghalt nagybátyja, Festetics Pál, akinek ő örökölte birtokait. Így több mint 27 ezer holdas birtoknak volt a tulajdonosa, ezáltal az arisztokrácia leggazdagabb részéhez tartozott. Rajongott a sportért és a repülésért egyaránt. Több repülőgépe volt, HA-RAP és GERLE gépe többször szerepelt a korabeli sajtóban.


Festetics Sándor az 1930-as évek elejére vagyonossá vált, így újra visszatért a politika világába. A magyar és az európai politika azonban nagyban megváltozott az 1910-es évek végéhez képest. Európában Mussolini Olaszországa és Németország, amelyben Hitler pártja és eszméi meghatározóvá vált. Magyarországon az Egységes Párt volt a kormányerő. 1931-ben Festetics Sándor az Egységes Párt országgyűlési képviselője lett, ám a politikai nézetei a szélsőjobboldali eszméket tükrözték. Gömbös Gyula miniszterelnök ellene volt, úgy vélte, hogy „az olyan negyvenezer holdas urak, akik a horogkeresztes mozgalmat importálják, kezdjék önmagukon az általuk hirdetett szociális intézkedéseket.”


Festetics Sándor erre 1933 végén kilépett a kormánypártból, Mezőföld című újság segítségével kezdte kiépíteni saját politikai mozgalmát. Megalakította a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. Az 1930-as években többen jelentkeztek a szélsőjobboldali politikai térben. Meskó Zoltán, Pálffy Fidél, Böszörményi Zoltán, Szálasi Ferenc egyaránt vezetői pozícióra törtek, így Festetics Sándor 1934-ben megfogalmazta pártja alapelveit, amely a szociális igazságosságon alapuló gazdasági rend, a tagság számára a pártfegyelem betartása és a szélsőjobboldali mozgalom egységesítése volt. 1935-ben a választáson Festetics Sándor meg tudta őrizni parlamenti helyét, ám ez inkább személyének, mint a pártja programjának volt tudható. 1939-ig volt képviselő, azonban ritkán szólalt fel. Ekkor a pártját ért méltánytalanságokat és a német-magyar politikai kapcsolatok minél erősebbé tételét szorgalmazta. 1938-ban nem szavazta meg az ún. első zsidótörtvényt, de azért nem, mert a 20 %-nál sokkal szigorúbb kvótát akart.


Az 1930-as évek végére a magyarországi szélsőjobb mozgalmak nem Festetics Sándor elképzelései alapján változtak meg. Szálasi Ferenc mozgalma megerősödött, a Festetics-féle párt pedig anyagi és személyes okok miatt megszűnt. Az 1939-es választás során nem tudott mandátumot szerezni, ezért kiszorult az országos politikai életből. A második világháború idején és különösen a Szálasi-korszakban nem volt semmilyen politikai szerepe, nem vett részt semmilyen akcióban.


A második világháború után 1946-ban bíróság elé állították. Egykori politikai társaitól eltérően viszonylag enyhe büntetést kapott, öt év börtönbüntetésre ítélték. (A bejegyzésben olvasható Meskó Zoltán életfogytiglani börtönre ítélték, míg Pálffy Fidélt és Szálasi Ferencet kivégezték.) Festetics Sándort szabadulása után Balatonrendesre kitelepítették feleségével együtt. Itt érte a halál 1956. szeptember 12-én.

 

 3. kép: Festetics Sándor idős korában


Festetics Ernő (1915-?)


Festetics Sándor és Károlyi Júlia második gyerekeként 1915. október 15-én született Budapesten Festetics Mária József Ernő néven. Ifjú éveit nyomon követhetjük a két világháború közötti magyar újságok hasábjain, különösen a pletykákra és botrányokra vevő oldalakon.


Az újsághírekből egy olyan fiatalember képe rajzolódik ki, aki igencsak kedvelte a sportokat, a társasági életet és nemigen tartotta be az úriemberekre vonatkozó alapvető illemszabályokat. Sportemberként 1941-ben az országos teniszbajnokságon egyéniben harmadik, még férfipárosban testvérével, Miklóssal az első helyet szerezték meg. Igazi szerelme az autóversenyzés volt, a harmincas években szinte nem volt olyan verseny, ahol ne indult volna el. 1937-ben például rajthoz állt Miklós testvérével egyetemben a brassói Grand Prix versenyen, amelyet megnyert ugyan, ám a feldühödött román nézők miatt nem merték kihirdetni győztesnek. Igazi szenzációt ért el azzal, hogy megvásárolt egy Maserati 8CM versenyautót, amellyel sok sikert ért el.



4. kép: Festetics Ernő Maserati versenyautójával 1937-ben


Ám az autók iránti szenvedélye nemcsak a versenypályákra korlátozódott. A pesti éjszakai élet egyik híres szereplőjeként nemegyszer mutatta be versenyzői képeségeit a főváros utcáin, amelyek után rendőrségi büntetések és újságcikkek születtek. Az újságok lapjain többször jelent meg neve mellett – utalva édesapja politikai nézeteire – a nyilas gróf fia kitétel. Festetics Ernő erre azt nyilatkozta, hogy fiatal, szórakozni vágyik és egyáltalán nem érdekli a politika. A szórakozásai során gyakran látták színésznőkkel, táncosnőkkel és gyakran keveredett párbajokba is, amelyekről szintén beszámolt a korabeli sajtó. 1941-ben megvásárolta a Kék Duna éttermet, ám a háborús idők nem kedveztek a vendéglátásnak sem.


5. kép: Festetics Ernő, mint a Kék Duna étterem tulajdonosa Mezey Mária színésznő társaságában


Az 1940-es években Festetics Ernő magánéletében is változás állt be. 1942 augusztusában eljegyezte, majd október elsején elvette Paksy Máriát, Paksy Józsefnek a Georgia vezérigazgatójának a lányát. Házasságukból két fiú született, Pál 1943 szeptemberében, míg Antal már a háború után, 1945 augusztusában. A házasság, bár rövid életű volt, mégis figyelemre méltó volt abban a tekintetben, hogy Paksy Mária zsidó származású volt. Festetics Ernő a vészterhes időkben sem tagadta meg feleségét.


A második világháború után, még 1945 áprilisában a politikai rendőrség letartóztatta Festetics Ernőt. A vád ellene az volt, hogy éttermet és cukrászdát nyitott és ehhez nem volt meg az engedélye. (1941-től étteremtulajdonos volt, ám az új korszakban ez nem jelentett sokat.) Egy év múlva már súlyosabb váddal, csempészet gyanújával tartóztatják le. Az újságok most is sokat foglalkoztak vele. Aranyifjak – vasban, A legnyilasabb magyar gróf fia, ilyen és ehhez hasonló címekkel írtak a letartóztatásról, a bírósági tárgyalásokról és a börtönévekről egyaránt. Eredetileg hat évre ítélték, ám végül két évet kapott.






6. kép: Festetics Ernő a börtönben


A korabeli újságok szerint 1948-ban megszökött és külföldre menekült. Volt olyan cikk, miszerint Salzburgban, mint jazzdobos él. Paksy Máriától elvált, később kétszer is újraházasodott. Élete további szakaszáról nincsenek hitelt érdemlő adatok.


 


A képek forrásai:


1. kép:

http://www.hungarianarmedforces.com/as/19161230/festetich.htm


2. kép:

https://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2064401%2F_mnm_MNMMUSEUM1787551&repid=1


3. kép:

http://helyismeret.hu/index.php?title=Festetics_S%C3%A1ndor


4. kép: FORTEPAN / TARBAY JÚLIA

https://fortepan.hu/hu/photos/?q=festetics&year_from=1933&year_to=1990


5. kép: Film Színház Irodalom. 1941. december 19. 23. oldal


6. kép: Képes Figyelő. 1947. június 7. 17. oldal



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch