Információk - Hírek

A hónap könyve


2017. március 01. 00:00

Március


Andrássy Gyula, ifj. csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf (1860–1929) (politikus, bel- és külügyminiszter, jogi szakíró)

Az 1867-iki kiegyezésről / Irta gróf Andrássy Gyula

Budapest : Franklin-Társulat,1896. [6], 446 p. ; 25 cm


Lelőhely: HK Hist.Hung.1477


150 évvel ezelőtt, 1867. március 20-án lépett életbe az a négy törvényből álló megállapodás (az 1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikk), amelyet az egy hónappal korábban alakult Magyar Országgyűlés fogadott el. A mindenki számára ismert kiegyezés a Habsburg uralkodóház, illetve annak első embere, I. Ferenc József és Magyarország politikai erői között született megállapodások elnevezése volt.



Az érvénybe léptetéséhez az uralkodónak a törvényeket szentesítenie kellett, aki a fennálló viszonyok miatt erre csak akkor volt hajlandó, ha a magyarok megkoronázzák. Ennek folyományaként 1867. június 8-án a Mátyás templomban sor került Ferenc József magyar királlyá koronázására, ráadásul a magyar rendek egyfajta gesztusként még feleségét, Erzsébetet, Sissit is megkoronázták. 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényt. Létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, amely 1918-ig, az I. világháború végéig állt fenn. Máig a magyar történelem egyik legvirágzóbb, legprosperálóbb időszakának tekinthető: a „BOLDOG BÉKEIDŐK”.



A most bemutatott nagyon szép kivitelű, jó állapotban lévő becses darab az első felelős magyar kormány miniszterelnökének, id. Andrássy Gyula gróf fiának köszönhető. Személyében a 20. század első három évtizedének egyik legmeghatározóbb politikusát és gondolkodóját tisztelhetjük.


Több tanulmányban foglalkozott a Szent Korona-tannal, a magyar és az angol alkotmány hasonlóságaival, és a közigazgatási reformmal.


Rendkívül alaposan és mélyrehatóan tanulmányozta a magyar jogot és a jogtörténetet. E munkája – melyet több évi kutatás előzött meg – 1896 nyarán készült el, és ennek révén 1898-ban levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek 1904-ben rendes tagja lett.


A Magyar Történelmi Társulat „Századok” című periodikája 1896. évi számában olvashatjuk:

„… mint czíme is mutatja, politikai tartalmú, … beható történelmi tanulmányok alapján készült. … tűzetesen és érdekesen vázolja azt a helyet, melyet Magyarország Európában a középkorban elfoglalt. Éles észszel festi hazánk irányadó szerepét ezen időben, az okokat, melyek a XVI-dik század elején hanyatlását előidézték, akkori helyzetét két nagy (a nyugoti és keleti) hatalom közt… örülünk, hogy a nagy államférfiunak kiváló képzettségű fia a régi főurak példáját követte, az irodalmi térre lépett, melyen e szépen és gonddal irt munkája után itélve, becses történelem-politikai fejtegetéseket várhatunk tőle…”



És hogy még mindig gyarapítsuk kultúrára éhes olvasóink ismeretanyagát, szeretnénk bemutatni könyvtárunk metszetgyűjteményének egyik kuriózumát is, amelyik az első felelős kormány valamennyi tagját ábrázolja. Látható a képen gróf Festetics II. György (1815–1883), Vas és Zala megye főispánja is jellegzetes szakállával, aki az 1867. február 20-án hivatalba lépett Andrássy-kormány király személye körüli minisztere volt 1871. május 19-ig.




Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch