Információk - Hírek

A hónap könyve


2017. április 01. 00:00

Április


Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival : A walesi bárdok

Budapest : Ráth Mór, 1894. 4 t. : ill. + 1 mell. ; 47 cm


Lelőhely: HK Aesth285/1


Arany János a csendet szerette, a maga szűk kis körét, szülőfaluját, Nagyszalontát … és a szabadságot. Költőfejedelemmé vált annak ellenére, hogy minden porcikája hevesen tiltakozott a közfigyelem ellen. A legmélyebb szegénységből emelkedett fel, tehetségével és szorgalmával méltán vált a magyar kultúra óriásává.

A most bemutatott 4 illusztrált táblából álló album, amely egyébként egy 18 füzetből álló sorozat első darabja, Zichy Mihálynak (1827–1906), a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakjának munkája. A művészt a cárok udvari festőjeként is emlegetik, ugyanis 20 éves korától kisebb nagyobb megszakításokkal 49 éven keresztül dolgozott Oroszországban.



1892–1897 között rajzolta meg az illusztrációkat. Már az 1880-as évek végétől foglalkoztatta a téma, de megvalósítását csak 1892-től emlegeti többször leveleiben. A szerződést erre vonatkozóan még ebben az évben köti meg a költő fiával, Arany Lászlóval. Már közel járt hetvenedik évéhez, amikor belefogott a grandiózus munkába. Az agg mester a költemények szövegét maga írta le, ami lehetővé tette, hogy kép és szöveg harmonikus egységét teremtse meg. Képeinek egy része a szövegbe tördelt kisebb ábrázolás, néhány pedig egész oldalas kompozíció. Úgy gondoljuk, hogy ezzel páratlan munkát hagyott az utókor számára!

Az albummal megszületett az első újabb kori magyar illusztrációs könyv. Abban az időben jelent meg, amikor a magyar közönség részéről is mind nagyobb igény mutatkozott az illusztrált irodalmi művek iránt. Több olyan vállalkozás indult, amely az irodalom mellett a magyar művészet pártolását és népszerűsítését is felvállalva élvonalbeli hazai művészeket kért fel a kötetek illusztrálására.



Ha Kedves Olvasóink nosztalgiáznak velünk, akkor biztos, hogy magyar irodalmi tanulmányaikból felsejlik Arany egyik talán legismertebb, leghíresebb költeménye, vagy pár sora. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc után a megtorlás kegyetlen időszaka következett. Az ország vérben ázott, a nép rettegett. Az aradi vértanúk kivégzése megbocsáthatatlan bűnné vált a magyarok szemében.

1857-ben, amikor I. Ferenc József első ízben tett látogatást Magyarországon, Arany János kérték fel, hogy dicsőítő verset írjon az uralkodóhoz. A költő a kérést visszautasította. Barátja, Petőfi Sándor emléke nem engedte, hogy a zsarnokhoz ilyen témájú verset írjon. Helyette inkább megírta „A walesi bárdok”-at, mellyel elsődleges célja a nép elnyomása elleni tiltakozás és a csüggedők bátorítása volt.

A ballada valós eseményeken alapul. I. (Nyakigláb) Edward angol király (1239–1307) 1277-ben leigázta az addig önálló Wales tartományt, amit addig az őslakók, a kelták irányítottak. A legenda szerint a király 500 népénekest kivégeztetett Montgomery várában, mert nem voltak hajlandók a zsarnokot énekükkel éltetni.

Most pedig egy érdekesség következik.

Az emlékévhez kapcsolódóan nem is olyan régen a BBC utánajárt, mennyire ismerik a történetet maguk a walesiek. Kiderült, hogy ebben a „versenyben” a magyarok győztek. Miközben Arany balladáját a mai napig tanítják a magyarországi általános iskolákban, sok montgomery-i lakos nem is hallott az alaptörténetről. Hogy a história minél több wales-i előtt ismert legyen, a helyi polgármester kezébe véve az irányítást, maga propagálja a valós történetet a lakosok között. Sőt! Arany János posztumusz megkapta a Montgomery Szabad Polgára címet is!

A balladás kötet viszonylag jó állapotú, papírkötésben. A borító címoldalán Ráth Mór (1829–1903) könyvkereskedő, könyvkiadó cégjelvénye található, elhíresült jelmondatával: „Spe et labore” – „Remélj és dolgozz”. Kereskedését 1857-ben nyitotta, kiadványaira 15 éven keresztül az említett évszámon és jelmondatán kívül egy kicsit görbe, lecsonkított villás ágú, karcsú tölgyfatuskó képét is rányomtatta.




 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch