Információk - Hírek

A hónap könyve


2017. szeptember 04. 00:00

Szeptember


 


LOSONTZI (HÁNYOS) István (1709–1780)(teológiai doktor, ev. ref. gimnáziumi igazgató)


Hármas kis tükör : Mely I. A’ Szent Históriát, II. Magyar Országot, III. Erdély Országot, annak földével, polgári-állapa[!]tjával, és históriájával gyenge elmékhez meg-bővítve alkalmaztatott módon a nemes tanulóknak [Pest] Pesten : Trattner, 1817. 262 p., 2 térk. : ill. ; 19 cm


Lelőhely: HK Paed. 11.


 


„Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?”


Kedves Olvasó! Ugye ismerősen cseng e pár sor mindannyiuk előtt? Több, mint két és fél hónap vakáció után szeptember első napján elkezdődött az új tanév. Reményekkel és néha szorongásokkal teli szorgalmi időszak elé néz megannyi nebuló.


Könyvtárunk „Paedagogia” szakcsoportjában található a most bemutatott újabb kincsünk; kuriózumnak számít, hiszen az első magyar nyelven íródott elemi iskolai könyv. A magyar népoktatás történetének egyik legnépszerűbb tankönyve.


  


Szerzője, Losontzi István – a nagykőrösi református gimnázium tanulója, majd igazgatója – 1771-ben Pozsonyban adta ki „A szent históriának summája” című kötetét. Két évvel később, 1773-ban e műve átdolgozva és kibővítve jelent meg először „Hármas kis tükör”-ként. Minden bizonnyal „rekorder” tankönyveink sorában, hiszen bő 80 év alatt – 1771-től 1854-ig – bizonyítottan 73, de minden valószínűség szerint ennél lényegesen több kiadása jelent meg. Az e témában végzett kutatások szerint pedagógiai irodalmunkban nincs párja, sőt! több kiadást ért meg, mint – a Bibliát kivéve – bármely magyar nyelvű könyv.


A szerző hitvallását, céljait a „Kegyes Olvasóhoz” intézett sorok tartalmazzák: „… Gyermekeknek irtam, azért-is gyermeki elméhez alkalmaztatott módot szükség vala követnem. Tudjuk, hogy a´ gyermekek a´ ritmizálásban igen gyönyörködnek, és a’ Verseket örömmel tanúlják: ez okból indítatván, a’ Vármegyékben lévő nevezetesebb Helységeket Versetskékben foglaltam, hogy azokat minden únalom nélkül meg-tanúlván, álhatatosan elméjekben meg-tartsák, hogy pedig érthessék, alájok tettem rövid világításokat.


Magyar Gyermekeknek magyarúl irtam, nem idegen nyelven, mellyet nem értenek. ...”


  


A címoldalon Losontzi Ovidiustól is idéz (magyarra fordítva): „Nem tudom én, minemű édesség vonja az embert, hogy szülőföldjét el ne felejtse soha.”


A bibliai tanítások áttekintése után már Magyarországra irányul a figyelem. Remekbe szabott versekben tekinti át a vármegyék sorát, összesen 49-et, Pozsonnyal, az országgyűlés székhelyével kezdve és Máramarossal zárva.


„Ha fordulsz Pest-, Pilis- és Solt vármegyére,

Itt akadsz Buda, Pest, Vác és Szentendrére, ...”


Szala (Zala) vármegyéről a következőket olvashatjuk:


„Mura-köz tartozik Szala Vármegyére,

Itt Stridon, Tsáktornya, Légrád nem messzére,

Lendva, Sümeg, Tihan, Kanisa végtére,

Hol omlott régenten sok Töröknek vére.”


A második részben „Magyar Ország’ Polgári állapotjáról” kapunk képet. Kérdezz-felelek formában olvashatunk a közigazgatás szükséges ismereteiről. A magyar királyokról való tudnivalók négysoros strófákba vannak szedve.


A könyv zárórésze – „Erdély Országnak kis-tüköre” – külön taglalja Trassylvania földjét, népét és szövevényes históriáját.


  


Neményi Imre (1863–1942) pedagógus, irodalomtörténész a XX. század elején így jellemezte Losontzi Istvánt és művét:


„Losontzi a hazai kisiskolások igényeit szolgálta egy olyan korban, amikor a lakosság jelentős része még írástudatlan volt. Még az iskolába járó gyerekek közül sem tanult meg mindenki írni-olvasni. Tankönyvek alig voltak. A kérdésekkel és feleletekkel súlykolt és versekbe tömörített ismeretekből mindig maradt valami a fejekben. Hasznos volt azért is, mert a nép többsége egy-egy járásban vagy megyében élte le egész életét. Az országjárás alkalma csak a vásár, búcsú vagy a katonaság volt. A könyv az oktatók munkáját is segítette, hiszen ekkortájt az alapismereteket jórészt képesítés nélküli iskolamesterek oktatták.”


A róla szóló tanulmányokat olvasva, egész munkássága alapján méltán kiérdemelte a „Praeceptor Hungariae”, vagyis „Magyarország tanítója” címet.


Fizikai állapotát tekintve az olvasókönyv korának megfelelően jó állapotú, vászonborításban bőr gerinccel.


  



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch