Információk - Hírek

A hónap könyve


2017. október 05. 00:00




Október 


 


KÁROLI (KÁROLYI) Gáspár (1529-1591) (református lelkipásztor)


Szent Biblia : az az Istennek O s Ujj Testamentomaban foglaltatott egész Szent Iras / Magyar nyelvre ford. Karoli Gaspar által ; … leg-elöször Ki-nyomtattatott P[ethe] F[erenc][Utrecht] Ultrajektomban : Altheer János, 1794. [8], 736, 240 p. + 2 térk. : ill. ; 20 cm 


Lelőhely: HK Theol. 664


 


1517. október 31-én, 500 évvel ezelőtt Luther Márton (1483–1546) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, amelyben a keményen bírálta a katolikus egyházat. Kezdetét vette a reformáció, amely gyökeresen megváltoztatta szinte egész Európát; nemcsak vallási, hanem történelmi, gazdasági tekintetben is. Folyamatához több tényező is hozzájárult: a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések, a világnézet bővülése, de mindennél fontosabb volt a tudományok és művészetek nagymértékű kiteljesedése.


Luther tételeinek rendkívüli hatásuk volt: futótűzként terjedtek, ezáltal számtalan hívet szerezve maguknak. Másik két „reformátor” társa, Zwingli Ulrich és Kálvin János Svájcban indított mozgalmat, melynek célja szintén a pápasággal szembeni tiltakozás, „protestálás” volt. Innen ered a protestantizmus elnevezés.


A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek létrejöttéhez, majd megerősödéséhez vezetett. Ezek közül az evangélikus, vagy más néven lutheránus egyház és a református egyház a legismertebbek.



Könyvtárunk számos olyan értekezéssel, vitairattal gazdagodott az idők folyamán, melyek a már említett „nagy reformárok” tollából származnak, gyarapítva ezzel az amúgy is felbecsülhetetlen értékű állományt.


Mivel a történelmi Magyarországra is nagymértékben hatottak e tanok, ezért ebben a hónapban természetesen egy olyan becses darabbal szeretnénk megismertetni Kedves Olvasóinkat, amely méltán képviseli az elmúlt 500 év máig ható szellemiségét.



Ki ne hallott volna már Vizsolyról és Károli Gáspárról, a gönci református lelkészről! Igen, igen, a Bibliáról van szó; a könyvek könyvéről, szegény ember drágagyöngyéről.


Az „istenes vén ember” – ahogy Szenczi Molnár Albert is nevezte Károlit – Vizsolyban 1590. július 20-án fejezte be az első teljes, magyar nyelvű Szentírást. Munkájával messze túlnőtt a református egyház keretein. Ahogy fogalmazott: „… szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni; egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudnillik magyar nyelven az egész Bibliát.”



Hosszú évszázadok folyamán több mint száz kiadást ért meg. 1608-tól, a 2. kiadástól kezdve 1794-ig a protestáns fordítások a honi politikai viszonyok miatt csak külföldön jelenhettek meg.


Ezek közül az egyik a most bemutatott ún. „Utrechti Biblia”, amely azért is érdekes, mivel kiadóját, kisszántói Pethe Ferencet (1763-1832) Festetics I. György (1755–1819) is alkalmazta keszthelyi mezőgazdasági iskolájában, a Georgikonban 1797 és 1801 között. Az intézményben először könyvelő volt, később pedig tanított. Oktatási nyelvként elsőként alkalmazta a magyar nyelvet.


Hogy került Pethe Ferenc Utrechtbe, vagy ahogy akkor ízes magyarsággal nevezték: Ultrajektomba?


18 éves korától a debreceni református kollégiumban folytatott tanulmányokat, majd 1788-tól a kollégium anyagi támogatásával több európai egyetemen is megfordult: Angliában, Franciaországban, Svájcban és 8 évig Hollandiában. Elsősorban gazdasági és politikai előadásokat hallgatott, de nyomdászattal is foglalkozott. A már említett Utrechtben 11 ezer példányban kiadta Károli Gáspár Bibliáját egyrészt saját költségén, másrészt pedig adományokból. Két térképet is metszett saját kezűleg: az egyik „Izráel országa”, a másik pedig a „Római Birodalom”. A református egyházkerületek 2 forintért osztogatták kedvezményesen híveik között.


Egy sárospataki könyvtáros tanárral, Szombathi Jánossal (1749–1823) íratott hozzá történeti bevezetést: „Rövid tudósítás a magyar Bibliáról” címmel.



Hibátlanságáért, szép nyomtatásáért a IV. György (1762–1830) angol király 30 aranypénz súlyú arany emlékéremmel jutalmazta meg Pethét.


Barokk aranyozott, bőr kötése még mindig nagyon jó állapotban van. Méltán „versenyezhet” néhány napjainkban napvilágot látott könyvkötészeti darabbal.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch