Információk - Hírek

A hónap könyve


2018. február 01. 00:00




Február


 


HERMÁN József (1723–1769)(egyházi író, apátkanonok)


Keszthelyi Féniks : Az az: … Tolnai Festetics Kristóf, … Kinek méltó Ditséretit Halottas Tiszteletének alkalmatosságával … Keszthelyen, … Franciscánusok Templomában Ezer Hét-száz Hatvan-nyóltzadik Esztendőben, Szent-György Havának huszadik napján rövid summában foglalta Hermán Jósef … [Győr] Gyoerben : Streibig Gergely János, [1768.] 35 p. ; 34 cm


 


Lelőhely: HK Misc 7/9, Misc 9/8, Misc 45/4


 


250 évvel ezelőtt, 1768. február 25-én Sopronban hunyt el az „első keszthelyi Festetics”, Kristóf.


Szabó Dezső családtörténeti munkájából tudjuk, hogy már 1767 őszén betegeskedett. Öt hónapig feküdt. Látva és érezve megromlott egészségi állapotát, papot hívatott magához, felvette az utolsó kenet szentségét. Pál fiát is magához kérette, aki képviselte atyja előtt testvéreit is.


Utolsó kívánsága szerint holttestét Keszthelyre vitték, ide március 1-jén érkezett meg. Mivel a Fő téri ferences templom kriptája ekkorra még nem készült el, búcsúztatása napjáig – április 19-ig – holttestét a sekrestyében helyezték el. A szertartást Koller Ignác veszprémi püspök celebrálta.


A főúr halálának emlékére Hermán József győri kanonok tollából íródott gyászbeszédet tárjuk most Kedves Olvasóink elé.


  


A halotti beszéd, gyászbeszéd célja Ignaz Wurz egyházi rétor szerint az, hogy „a nagy erények példáit a világnak megmutassa, az elhunytaknak a jótéteményeik és védelmük miatt utolsó főhajtást adjon, a világ hiúságát, a földi nagyság múlandóságát, a halál bizonyosságát bemutassa, az elhunytakért imádkozzon”.


A sokáig úgymond elhanyagolt műfaj a 18. századi főúri kultúra egyik érdekessége. Ebben az időszakban sorra jelentek meg latin, német és magyar nyelven a neves főúri családok kiemelkedő tagjainak méltatásai elsősorban a magyar egyházi hierarchia középrétegéből származó papok, szerzetesek, kanonokok közreműködésével. A méltatásokat a templomi gyászszertartásokon mondták el. A nyomdaipar fejlődésével párhuzamosan ezeket a beszédeket több példányban kinyomtatták, a gyászszertartásokon ingyen osztogatták, könyvkereskedésekben is árusították.


A beszédekben részletesen mutatják be az elhunyt pályafutásának főbb állomásait, vagy a jutalmul kapott királyi adományokat és kitüntetéseket: „… tekintetes, vitézlő, nemes, és nemzetes Tolnai Festetics Kristóf, Felséges Császárné, és Apostoli Királyné Aszszonyunk fel-szentelt vitéze, és tanátsossa, Hét-Birás Táblájának egyik nevezetes Birája, Tekintetes Nemes Soprony, Vas, Szala, és Somogy Vármegyéknek érdemes fő tagja…”


  


A felvilágosodás eszméinek terjedésével e beszédekben jól megfigyelhető, egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyes szerepvállalások és értékek bemutatása is: „… el-vesztette Hatalmas Jó Urát Tátika, és Rezi Vára … el-hagyta Kastélyos kedves Lakó-helyét a’ Keszthelyi fegyveres Oroszlány … el-repült Szala vizébül a’ Kemendi szorgalmatos Daru … ki-múlt e’ Világbúl e’ Magyar Világnak régi igaz Magyar szivü, és nagy érdemü Haza Fia…”


Az uralkodóért és a hazáért végzett szolgálat, a főnemesi életmód, a mecénási tevékenységek mellett a gyászrétor sorra szokta venni a kereszténységért és az egyházért hozott áldozatokat is. Tudjuk, hogy Festetics Kristóf a Keszthely környéki templomok megépítéséhez, valamint a hitélet gyakorlásának megkönnyítéséhez jelentős összegekkel járult hozzá: „Ezt bizonyittyák … Nemes Szala Vármegyében a’ két Kemendi, egy Rezi, és Szántói, Nemes Somogy Vármegyében a’ Keresztúri, Böhönyei, Csurgói … ékes szép Templomok, mellyeknek költséges fel-épétése által valamint hogy magának ISTEN előtt nagy érdemet; úgy Jobbágyinak különös lelki hasznot, és vigasztalást szerzett. Ezt hirdetik a’ Prédikálló-székek, Orgonák, Oltárok, Misse mondó Papi öltözetek, Oltári Szentség tartó ezüstös, aranyos Edények, melyekkel a’ megnevezett Templomokat nem tsak szükségképpen, hanem nagyobb ékességekre nézve-is bőven meg-gazdagitotta.”


  


A búcsúztatók része szokott lenni a családtagok, elsősorban a gyermekek említése is. Ez Festetics Kristóf esetében is érvényes. Oldalakon keresztül olvashatunk öt leányáról és két fiáról, valamint azok családjairól.


Hermán József beszédének utolsó fejezetében ezt olvashatjuk: „… szedegettem-öszve Halottas Ditséretinek Koszorúját, mellyben leg-bötsössebb az, hogy valamit KRISTÓFRÚL mondottam, az mind, nem hizelkedő elme futás, hanem meg-érdemlett igaz ditsérete KRISTÓFNAK…”


A főúr epitáfiuma – díszes keretű, feliratos domborműve – a volt ferences templom, napjainkban Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom szentélyének északi oldalán látható. 1768-ban készült a kastélyt építő Hofstädter Kristóf közreműködésével. Eredetileg a főúr sírnyílásának lezárásaként szolgált, csak jóval később helyezték mostani helyére.


  


(Forrás: Wikimédia)



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch