Információk - Hírek

A hónap könyve


2018. július 01. 00:00

Július


 


[CRANTZ] KRANTZ, Heinrich Nepomuk Johann von (1722-1797) (osztrák orvos, botanikus, fizikus) Bába mesterségre tanitó könyv / Krantz Henrik Nepomuk János ; … magyar nyelvre ford. Weszprémi István [Debrecen] Debretzenben : Margitai István, 1766. [6], 178 p., 9 t. : ill. ; 18 cm


Lelőhely: HK Med.515


DEVENTER, Hendrick van (1651-1724) (szülészorvos) Neues Hebammen-Licht : Bey welchen die Hebammen-Kunst und was darzu gehöret : Durch geschichte Handbegriffe aufrichtig gelehret wird … / Henrici á Deventer ; Aus den Latainischen übersetzt 2. verbess. Aufl. Jena : Verl. Cröker, 1717-1724. 1-2. Theil : ill. ; 17 cm


Lelőhely: HK Med.543


 


Az első keszthelyi Festetics, Kristóf halálának 250. évfordulója kapcsán ebben a hónapban születésnapjának apropóján könyvtárunknak az élet legszebb mozzanatával, az ember világrajövetelével kapcsolatos becses darabjait szeretnénk bemutatni nyájas Olvasóinknak.


   Festetics Kristóf 1696. július 22-én Ságon (ma Simaság) született. Édesapja, Festetics Pál, aki ekkor 57 éves volt, a következőket jegyezte fel fia születéséről:


   „1696 július 22-én Mária Magdolna napján adta Isten Kristóf fiamat, nappal 10 óra tájban, bika jegy alatt, mikor az nap oroszlán jegyében volt. Kit Isten éltessen maga neve dicsőségére, nyomorodott hazánk javára s királyunknak hűségére, úgy kívánom.”


   A születés csodálatos misztérium. Az új jövevény érkezése, a dolog természetessége ellenére, mindig is titokzatos volt, és a különleges esemény körül ténykedőket mindig nagy tisztelet övezte.


   Pár száz évvel ezelőtt, amikor még a döntéshozók szerepét a legöregebb férfiak „vitték”, a szülés nehéz folyamatát tapasztalt, idősebb nők segítették. Közülük kerültek ki a bábaasszonyok, akiket hajdanán boszorkányként emlegettek, babonák garmada fűződött a nevükhöz.


  A bábák kötelező oktatásának bevezetése, munkájuk szigorú ellenőrzése, szabályozása hosszú folyamat eredménye volt. Az első magyar nyelvű bábakönyv kiadása Weszprémi István nevéhez fűződik, 1766-ban jelent meg Debrecenben Margitay István nyomtatásában.


    


   Weszprémi István (1723–1799) pápai, soproni tanulmányai után Debrecenben a híres polihisztor, Hatvani István orvosi magániskolájában, majd külföldi egyetemeken: Utrechtben, Zürichben, Londonban tanult. Orvosi diplomát Utrechtben kapott 1756-ban. Hazatérése után haláláig Debrecen, valamint a környék tiszti orvosaként működött.


  


   A kötet az anatómiai ismeretek mellett a természetes, valamint a rendellenes szülés jellemzőit is ismertette. Oktatta a bábákat a teendőkre, és többek között a helyes magatartás szabályaira is felhívta a figyelmet:


   „Valahányszor Szülö-Aszszonyhoz hivattatnak, akár éjjel akár nappal, minden személy választás nélkül bóldoghoz bóldogtalanhoz minden idö halasztás nélkül el-menjenek; egyaránt mindenek körül egész hüséggel és illendö vígyázással forgolódjanak; senkitöl szolgálatjokat meg-ne vonják;”


   A könyv kimagasló értéke abban is megmutatkozik, hogy a szerző képanyaggal, 9 fametszettel látta el abban az időben, amikor még Európa számos országában csak elvétve jelentek meg szülészeti ábrázolások. Az illusztrációkkal az orvosdoktor az írni-olvasni nem tudó bábák tanulását próbálta megkönnyíteni.


    


   Johann Nepomuk Crantz német nyelvű könyvének magyarra fordítására Weszprémit Mária Terézia udvari orvosa, Gerard van Swieten ösztönözte. Olyannyira, hogy még a szerző hozzájárulását is megnyerte a kiadás mielőbbi létrejötte érdekében.


   Van Swieten a következőket javasolta egyik levelében Crantznak: „… erről a mesterségről egy kicsiny, de mégis komoly, hasznos és elsősorban a szülészetet előadók számára alkalmas munkát írjon…” Crantz Van Swieten levelére így reagált: „Én magam is helyeslem … első leszek Magyarországon, aki a fáklyát felemeli, mint ahogy első voltam én is Ausztriában.”


   A bábakönyv kiadásának híre – sőt egy példánya is – Van Swieten közvetítésével eljutott Mária Teréziához, aki elismeréseképpen díszes kitüntetést adományozott Weszpréminek.


  


   Hendrick van Deventer holland szülészorvos több tanulmányában és a most bemutatott művében is, amely a bábamesterség művészetéről szól, szorgalmazta a bábák képzését. Sokoldalú ember, aranyműves, vegyész, gyógyszerész, szülész, ortopédus volt egy személyben.


   E munkájában olvashatunk két olyan „szülészeti újdonságról”, amely a későbbiek folyamán meghonosodott. Az egyik a magzat méhen belüli megfordítása, amely lehetővé tette, hogy ha már nem a fej, legalább a hátsó része jelenjék meg elsőként a szülés során.


   A másik pedig a szülést segítő fogó folyamatos tökéletesítése, amely egyre alkalmasabbá vált a gyermek világra segítésére anélkül, hogy kárt tett volna az újszülöttben vagy az anyában. Érdekesség, hogy az eszméletlen újszülött élesztésére hagymát szagoltatott.


     

 


   Fizikai állapotukat vizsgálva elmondható mindkét könyvről, hogy korukhoz képest jó állapotúak; bőr, illetve pergamen kötésük még mindig kitűnő állapotnak örvend.


    






Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch