Információk - Hírek

A hónap könyve


2018. szeptember 01. 00:00

Szeptember




MARSIGLI (MARSILIUS), Luigi Fernando (1658-1730)(földrajztudós, diplomata, hadmérnök, utazó)


Danubius-Pannonico-Mysicus, observationibus geographicis, astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus … ab Aloysio Ferd[inando] Marsigli … [Den Haag] Hagae Comitum ; [Amsterdam] Amstelodami : Gosse : Uytwerf, 1726. 1-2., 4., 6. tom. : ill. ; 52 x 41cm


[A magyarországi és balkáni Duna geográfiai, asztronómiai, hidrográfiai, történelmi és fizikai megfigyelésekkel megvilágítva…]


Lelőhely: HK Geogr.979




„Festetics Kristóf 250” címmel az idei évben az első, Keszthelyen letelepedő és itt kastélyt építtető nemes úrra emlékezünk. Az általa alapított könyvtár néhány becses darabjának bemutatásával próbáljuk érzékeltetni a Kedves Olvasóval, hogy milyen értékes volt korának barokk „könyvtermése”.





   A most bemutatott többkötetes mű Európa kék szalagja, a Duna magyarországi és szerbiai szakaszának a leírása. Először 1726-ban jelent meg latin nyelven, majd a szerző halála után franciául is kiadták.

   Nagy horderejű munkáról volt szó, nem akármilyen feladat volt a kiadók számára, hiszen kétszáznál is több rézmetszetet kellett beleszerkeszteni, nem is szólva a térképek sokaságáról.





   Luigi Ferdinando Marsigli grófot magyar történészek így jellemzik: „Ezerarcú, egyetemes ember, aki átmenetet jelent a magyarországi háborúkban harcoló itáliai hadvezérek és a magukat „filozófusnak” nevező felvilágosodás kori értelmiségiek közt.”





    Neves patríciuscsalád sarja volt, rangjához méltóan kiváló oktatásban részesült. Matematikát, anatómiát és természettudományokat tanult. „Iskolás évei” alatt és azokat időnként megszakítva sokat utazgatott Itáliában, ahol a műemlékekkel, a könyvtárakkal és egyéb érdekességgel ismerkedett meg. Sőt! Tanulmányozta egy adott környék társadalmi és politikai viszonyait, megfigyelte az ott élő növényeket és állatokat, számba vette az ott található ásványokat és kőzeteket. Amikor mások éjszaka édes álmukat aludták, ő akkor az égboltot kémlelte és a bolygók mozgását figyelte. És persze szorgalmasan jegyzetelt és rajzolt.

   1682-től az osztrák hadseregben szolgált. Kapitányként Győrben a Rába-vonal megerősítésén dolgozott, amikor 1684-ben a törökök fogságába esett. Innen családja váltotta ki. 1686. szeptember 2-án részt vett Buda töröktől való visszafoglalásában. Első dolgaként szemrevételezte, mi maradt meg Mátyás király híres könyvtárából. Megmentette az ostromot túlélt Corvinákat.





   Elsőként irányította a figyelmet a török uralom alól frissen felszabadított Magyarországra, illetve Európa népeket és kultúrákat összekötő fő folyójára, a Dunára. A Duna folyása mentén térképeket készített, megkereste a folyó eredetének helyét a Fekete erdőben. Összegyűjtötte az útjába került köveket, ásványokat. Leírta a folyam élővilágát, megnevezett minden kis növényt, leírta a vízi világ szereplőit. A halakról szép rajzokat, metszeteket készített, szemléltetve belső szerveiket is. Nem feledkezett meg a madarakról sem; a rovarokról szólva érdekesek például a tiszavirágzásról szóló megfigyelései.

   Rendkívül fontos és jelentős a Duna pontjainál élő emberek antropológiája, életformája, táplálkozása, nyelve. Kitért a lakosság kommunikációjára. Időjárási útmutatót írt, beszámolt a települési szokásokról, lerajzolta az emberek ruházatát. Már említettük, hogy az ég titkai is érdekelték: ő alapította meg az egri csillagvizsgálót, a folyóról szóló művébe a Duna fölötti eget is bevonta.





   Magyarországnak rengeteget adott e művével. A sors furcsa fintora, hogy a mai kor teljesen megfeledkezett róla. Utca, középület, sehol sem őrzi a nevét. Tenni kéne valamit az „ügy” érdekében.

   A barokk bőr kötésű, aranyozott gerincű, a borítóoldalakon arannyal nyomott nyomdászjelvénnyel ékes kötetek koruk ellenére még mindig nagyon jó állapotban vannak.

 




Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch