Információk - Hírek

A hónap könyve


2018. november 07. 00:00

November




GEDDE, John (méhész, méhészeti szakíró)

Ángliai méhes kert, melly A' méhekkel való bánásnak mesterségét, és titkait szemünk elejbe terjeszti : Azokat, mellyeket a' régi, és új Irók e' dologrúl irtak, meg-jobítva, rövid summába foglallja, és A' Méh-kassok el-készitésének egy új, és igen hasznos módjával együtt, a' Méhes-Gazdáknak eddig fel-talált minden módoknál hasznossabb, kevesebb kölcségü, és fáradságú rendet nyújt, mellyet Ki-adott Ánglai nyelven Gedde János … most pedig … Szattmáry Király György … a' méhes-gazdáknak hasznokra magyar nyelvre fordított … [Eger] Egerben : a' Püspöki Oskola betöivel, 1768. 197, [1] p., 3 t. : ill. ; 17 cm


Lelőhely: HK Oec. 911


„Festetics Kristóf 250” tematikus sorozatunk mostani becses és ritka darabja könyvtárunk mezőgazdasági témájú szakcsoportjában foglal helyet; abban a „kabinetkönyvtárnak” nevezett kicsi szobában, amelyet Festetics III. György (1882-1941) és az akkori főkönyvtáros elődünk, Klempa Károly premontrei pap-tanár közreműködésével rendeztek be 80 évvel ezelőtt, 1938-ban.

Az emberiség a legrégibb időktől kezdve ismerte a méhek hasznos voltát, az általuk termelt méz jótékony hatásait. John Gedde skót méhész e művével az egyik legjelentősebb: a méhekkel, méhtartással, méhészkedéssel foglalkozó szakismeretek gyűjteményét hívta életre. Érdekesség, hogy Gedde 1673-ban írta le először a rakodókashoz hasonló méhlakást. A szakirodalom ezeket a kasokat hívja „Geddekas”-nak.





Hogy mi is a jelentőségük?

A méhek kedvük szerint élhetnek benne. A méhész örömmel és gazdaságosan méhészkedhetik. A legfinomabb és legegészségesebb méz, lépesméz, virágpor, propolisz termelődik benne. A méhcsalád ezekben a kasokban fejlődik a legjobban, válik életerőssé. Ezek a lakások a méhcsalád számára olyanok, mint egy 100 éves fa törzsének odúja.

Első kiadása 1721-ben Londonban jelent meg.

Ha a magyar méhészet történetét nézzük, elmondható, hogy az első magyarországi méhészkönyvek az 1640-es években keletkeztek, és ezek a 19. században is közkézen forogtak még.





A Kedves Olvasó számára most bemutatott igen értékes művet Szathmáry Király György (1703–1752) Borsod vármegyei országgyűlési követ, a Sárospataki Kollégium főgondnoka németből fordította magyar nyelvre. Mivel ő is méhészkedett, a munkát saját tapasztalataival is kiegészítette. Hangácson, egy borsodi községben tevékenykedett, így a település a magyar méhészet egyik bölcsője lett. Három kiadást ért meg – 1759, 1768, 1781.





A könyv előszavában Szathmáry Király György érdekes kérdést tesz fel, amely a mai kor emberét is gondolkodásra késztetheti:

„Mitsoda édessebb a’ Méznel? Kicsoda elméssebb, és munkássabb a’ Méhnél?”

A barokk kor szép kivitelű könyvkötészeti jegyeit jelen esetben nem tudjuk reprezentálni. Egy nagyon egyszerű papírkötés foglalja magába a méhészeti szakirodalom egyik remekművét.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch