Információk - Hírek

A hónap könyve


2019. június 05. 00:00

Június


BABOCSAY József, Nagy-szarvai (1760–1838)(orvos, Zala vármegye főorvosa, városbíró)


Boldog Zala Vármegye! : Keszthelyi Hév-Vizedről … / D. B. I.

[Sopron] Sopronban : Sziesz Klára, 1795. 28 p. ; 18 cm


 


Lelőhely: Med791, Misc104/12




A „Festetics I. György emlékév” keretében hónapról hónapra a keszthelyi Festeticsek kiválóságának gazdag és tartalmas életébe nyújtunk bepillantást a bemutatott könyvtári dokumentumok segítségével.


Keszthelytől pár kilométerre nyugatra található Európa legnagyobb gyógyhatású meleg vizes tava, a Hévízi-tó. A 18. század első harmadában vált szélesebb körben ismertté gyógyhatása. Az akkori híres magyar tudós, Bél Mátyás is írt róla. A tó vizének első tudományos igényű vizsgálatát Szláby Ferenc, Zala vármegye tiszti főorvosa végezte el 1769-ben. Még ebből az évből maradt ránk a legrégebbi térkép is róla.



Magának a fürdőhelynek a kialakítása Festetics I. György nevéhez fűződik. A legnagyobb lépések ebben a tekintetben neki köszönhetőek. Egész sereg „geometrát” és „inzsellért”, szakértő embereket alkalmazott a berekbe burkolódzó tó feltárására, a környező hideg vizű források elkülönítésére. Az ingoványos, tőzeges talajba gerendákat veretett, közé rőzsét és fűzfavessző kötegeket, majd murvát hozatott, erre az alapra emelték utána a faszerkezetű épületeket.


Új fürdőház is épült, azt az ingoványos talaj miatt tutajra tették. Vetkőző helyiségek biztosították a kényelmet. E tutajról lépcső vezetett a vízbe mélyített fürdőkosarakhoz, amelyben ülve, vagy éppen állva élvezhették a tó áldásos hatását.


A „feredő ház” 1795-ben nyitotta meg a kapuit. Még ebben az évben jelent meg az a népszerűsítő munka, amelyet most mutatunk be kedves Olvasóinknak!



Babocsay József, Zala vármegye főorvosa, nagykanizsai városbíró nagy valószínűség szerint György gróf megrendelésére írta meg és nyomtatta ki Hévíz első ismertetését. Érdekesség, hogy műve névtelenül, csupán neve kezdőbetűivel látott napvilágot.


Orvosi javaslata szerint a fürdővíz hasznos volt fekélyek, varas sebek kezelésére, köszvényre, rühre, „Vénustól származott külső nyavalyák”-ra, máj- és epebajra, aranyérre, vese- és hólyagbetegségekre, gutaütésre, vízkórságra etc. Fürdésre és ivásra is ajánlotta a vizet. Megállapította, hogy a víz „négy fő és hathatós” tulajdonsággal bír: „Kén-köves gyuló levegő, tsudálatos és keserű Só, Magnes Sós-föld.”



Álljon itt most néhány sorban, hogy Babocsay doktor a 18. század utolsó évtizedében hogyan is „reklámozta” a napjainkban is nagyon népszerű és kedvelt fürdőhelyet a gyógyulni vágyók számára:


„Ime a’ hol megsem gondolja az Ember, ottan lappang a’ drága, és sok Nyavalyásokra ki-terjedő Kints! Szerentsés Zala Vármegye! Nem kell többé meleg hasznos Ferdök kedvéért, és hasznokért Budára, Daruvárra, Toplitzára, és más efféle Helyekre nagy fáratsággal, és dolgaidnak hátráltatásával fáradnod, és költségeskedned; többször pedig minden fájdalmidnak enyhitése nélkül szomorúan viszsza fordúlnod. Már kebeledben tartod azt, a’ mit máshol keresve sem találhatol-fel.”



A 28 oldalas kis könyvecske jó állapotú, jól olvasható, a mai kor embere számára is jól érthető. Kuriózumnak számít, nagyon kevés példányban lelhető már csak fel.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch