Információk - Hírek

A hónap könyve


2020. szeptember 03. 00:00

Szeptember


„Emlékezzünk réiekről a Helikon Könyvtár kincseivel” címmel 2020-ban egy új sorozatot indítottunk útjára. Célunk, hogy hónapról hónapra a 20-as szám bűvöletében kerek évfordulókat, évfordulós személyeket, irodalmi, történelmi, művészettörténeti eseményeket kapcsoljunk össze könyvtárunk megszámlálhatatlan értékes dokumentumával: könyvvel, folyóirattal, kottával, térképpel etc.

Nem titkolt szándékunk az, hogy virtuális világunk (a 2020-as évek) eszközeinek használata közepette tudjunk nyomtatott, kézbe vehető, jól olvasható, már-már relikviának számító könyvtári anyagot kedves Olvasóink elé tárni!



225 éve, 1795. szeptember 22-én Habsburg-Lotharingiai József főherceg (1776–1847), II. Lipót magyar király (1747–1792) fia lett Magyarország nádora. Elődje, bátyja, Sándor Lipót 1795. július 12-én egy vegyészkísérlet, pontosabban egy tűzijáték előkészítése közben, robbanás következtében a család laxenburgi kastélyában életét vesztette.



József nádor több mint fél évszázadon keresztül birtokolta a nádori pozíciót. „Országlása” alatti tevékenységét nehéz összegezni (a teljesség igénye nélkül!): 1802-ben támogatásával jött létre nemzeti könyvtárunk; annak gyűjteményét értékes kódexekkel és ősnyomtatványokkal bővítette. Az ő kezdeményezésére kezdték el kiépíteni Lipótvárost. Meghatározó szerepe volt a Városliget és a Margitsziget parkosításában. 1826-ban meglapította a ma is működő Vakok Intézetét. Széchenyi István gróffal együttműködve pártolta a Pest—Vác vasútvonal kiépítését. Tevékenysége során, ahogy a történészek kutatásaiból tudjuk, Pest az 1830-as évekre poros kisvárosból politikai, kulturális és gazdasági központtá vált. 1846-ban az Ipartanoda alapításával teremtette meg a magyar műszaki- és gazdaságtudomány egyetemi képzését.



Nádorságának első éveiben az udvar akaratát hajtotta végre, de miután megismerte a „helyi” magyar viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányát, próbálta összehangolni az udvar és a magyar rendek érdekeit. Magyar nyelvre Verseghy Ferenc költő tanította, aki nem mellesleg, részt vett a magyar jakobinusok mozgalmában is.

Méltán kapta meg a „legmagyarabb Habsburg” jelzőt, valamint történelmünk forrásai is úgy említik, hogy Habsburgként született, de magyarként halt meg.


A Festetics család keszthelyi könyvtárának gyűjteményében nagyon sok, életének meghatározó eseményével kapcsolatos könyvtári dokumentum – elsősorban vegyes témájú aprónyomtatvány (miscellanea): névnapi köszöntő, ünnepi beszéd stb. – található és tanulmányozható.



A már említett beiktatáshoz kapcsolódóan Laszlovszky József (1737–1818) Buda szenátora, 1795 és 1800 között annak polgármestere tollából olvasható üdvözítő beszéd, méltatva József nádor személyét.

Végül, de nem utolsó sorban említést kell tenni arról az eseményről is, amelynek keretében Festetics I. György (1755–1819) gróf, a főnemesi család legkiemelkedőbb tagja személyesen is találkozott József nádorral 1801. augusztus 23-án. Velencéből jövet Keszthelye látogatott és a gróf által alapított Georgikon szántóföldjén római felső palástban megfogta az eke szarvát és néhány barázdát szántott. Szapáry János gróf (1757–1815), a nádor udvarmestere vitte az ostort, a házigazda gróf pedig az ökröket vezette.



Az eseményhez kapcsolódóan szintén a György gróf által 1800-ban a városban alapított első magyarországi zeneiskola első tanára, Stärk Péter „Búza-Kalász-Koszorú” címmel zeneművet szerzett a megtisztelő látogatás alkalmából.




Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch