Információk - Hírek

A hónap viselete – divat a Festetics-kastélyban


2017. április 01. 00:00

Festetics Kristóf és a magyar barokk férfiviselet


A 2017-es évben a Festetics család tagjait ábrázoló portrék segítségével végigkövetjük a kastélyhoz kapcsolódó történelmi korok divatját. Ehhez minden hónapban kiválasztunk egy arcképet, és az ábrázolt személy viseletén keresztül megismerhetjük az öltözködési stílusokat.

Áprilisban a kastélyépítő Festetics Kristófra emlékezünk, aki 1745 és 1750 között emeltette a keszthelyi kastélyt, amelyből a későbbi többszöri bővítés és átépítés ellenére is sokat őriz a mai épület. Egy 1745. április 14-i keltezésű levél említi először a kastély tervrajzát, ez az első dátum, amely a Kristóf-féle építkezéssel összefüggésbe hozható.

A kastély kiállításán található egy műtárgy, amely nemcsak Festetics Kristóf korának viseletét mutatja be, hanem az első, barokk kori kastélyépület belső tereibe is betekintést nyújt. A kiállítás első, Kristóf-szobának nevezett termében látható egy ismeretlen művész Festetics Kristófot ábrázoló domborműve.



1. kép: Ismeretlen művész: Festetics Kristóf portréja


A nagyméretű tölgyfadombormű a 18. század közepén készült. Festetics Kristóf egész alakos, álló ábrázolása hasonló a korban elterjedt festett ősgalériák kedvelt képtípusához. A bajszos, hosszú hajú férfit magyaros viseletben, oldalán szablyával ábrázolta a magyar faragó. Alakját drapéria keretezi. Jobbját egy díszes barokk asztalon nyugtatja, amely a rajta álló órával együtt új kastélyának reprezentatív berendezésére utalhat.

A magyaros férfiöltözet a 16. században alakult ki, és évszázadokig hasonló maradt. (Ebből jött létre a reformkorban a díszmagyar.) A magyaros ruházat három fő részből állt. A dolmány az alsó kabát, amelyet az ingre vettek fel. Török eredetű ruhadarab. Kezdetben térdig vagy combközépig ért. A felső kabát a mente, amely bővebb és hosszabb, mint a dolmány. Téli változatát szőrmével bélelték, a nyári szőrme nélkül készült. A nyári viselet részeként panyókára vetve is viselték, mentekötővel felerősítve. (Így viseli a domborművön Festetics Kristóf is.) A nadrág szűk, lábra simuló, csak két szára látszott ki a hosszú kabátok miatt, de azt is eltakarhatta a színes, többnyire térdig érő csizma. Az öltözet mindegyik darabja azonos anyagból készült, egyszínű selyemből vagy posztóból, és együtt viselték őket. A három fő rész mellett az öltözethez tartozott többek között a süveg (szőrmés vagy tollforgós) és a szablya, amely a férfiasság, az előkelőség és hatalom szimbóluma volt.

A hosszú dolmány a 18. század elején megrövidült: egy arasznyira ért az öv alá. Elejének két szárnyát egymásra hajlóan szabták (csákóra vágva). Kristóf portréján már ez a változat látható, mentéje viszont még hosszú, bár a korban az is rövidebb lett, ahogy azt a kastély számos, 18-19. századi férfiportréja is szemlélteti. Ugyancsak 18. századi változás, hogy a mente szőrmebélését díszítésre szolgáló szőrmeszegély váltotta fel.

A magyaros öltözetre a 18. században nagy hatással volt a magyar huszárság egyenruhája, amely egyébként egész Európában divatot teremtett a lovasságnál. Így a kabátok elején megjelent a zsinóros díszítés, a derékra pedig széles zsinóröv került. A 18. század végére már a nadrág díszítése is elterjedt. A zsinór állati szőrből, selyemből, gyapjúból vagy vékony fémszálból készült. A kabátok elejét gombolóhurkok és fonalból kötött gombok fogták össze.

A csizma is a magyaros öltözet elengedhetetlen része volt. Kristóf portréján nem térdig érő, hosszú csizma látható, hanem úgynevezett delicsizma. A törököktől átvett, eredetileg katonai lábbeli a bokán valamivel felül ért, és többnyire oldalt volt fűzve.

Festetics Kristóf domborműves arcképe az egyetlen egész alakos portré a kastély kiállításán, amelyen a magyaros férfiviselet minden eleme megtekinthető. Kristófról egy festményt is őriz a kastély, egy mellképet, amelyen megfigyelhető az aranyszínű zsinórral díszített dolmány és mente, ez utóbbi prémszegéllyel, valamint a zsinóröv.


 


2. kép: Ismeretlen művész: Festetics Kristóf arcképe 


Az ősgalériaként kialakított tölgyfalépcsőházban található festmény mellett ugyanott számos családi portré is hasonló viseletben ábrázolja a Festeticseket. A barokk kort követő időszakban sem változott a magyar férfiak öltözködése, a női divattal ellentétben nem hatott rá a francia divat. A 17. század végétől a 19. század első feléig a család öt generációját látjuk a lépcsőházban magyaros férfiruhában: Kristóf apját, Festetics II. Pált; Kristófot magát; fiait, III. Pált és Lajost; III. Pál fiát, I. Györgyöt; valamint I. György Szidónia nevű lányának férjét, Almásy Illést.


 


3. kép: A tölgyfalépcsőház portrégalériájának részlete 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch