Információk - Hírek

Festetics I. György-év – a művészetek tükrében


2019. március 04. 00:00

A „kápolyna”




A 2019-es évben gróf Festetics I. György személyét állítjuk középpontba, aki 200 évvel ezelőtt, 1819. április 2-án halt meg. A Festetics család legkiemelkedőbb tagjára, a kultúra bőkezű mecénására emlékezve minden hónapban felidézzük a kastély műalkotásain keresztül I. György korát.

Festetics I. György előző bejegyzésben megismert kastélyából – az általa felépített déli szárny helyiségei közül – a korabeli képet a könyvtár mellett leginkább e hónapi írásunk tárgya, a kápolna őrzi.



1. kép: A kápolna ma


A másfél szint magas családi kápolna 1804-ben készült el. Már ekkor is a későbbi tölgyfalépcsőház helyén lévő lépcsőház fordulójából nyíló ajtón át lehetett megközelíteni. Az épület első emeletéhez a kápolna melletti, ma oratóriumnak hívott szoba kapcsolja: a két helyiség közös falában lévő nyíláson lehet betekinteni a kápolna belső terébe.

A helyiség falmezőit falpillérek tagolják, ezeken aranyozott korinthoszi fejezetek tartják az aranyozott fogsoros párkányt. Márványból készültek a falpillérek, a párkányzat és az oltár, míg a falak és a mennyezet márványmintás festést kapott.



2. kép: A kápolna a 19. század végén

A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.135


Több mester neve fennmaradt a kápolna építésének idejéből. A padló burkolása az itáliai Forliból származó Giovanni Battista Cristoffoli szobrászmester munkája, míg a falak márványozását egy zágrábi mester, Martin Gigl készítette. A kápolna eredeti berendezését stallumok alkották, azaz az oldalfalak mentén elhelyezett padok magas háttámlával és az üléseket elválasztó kartámasszal, valamint az ülések előtt az előlaphoz csatlakozó térdeplővel. A stallumok kialakítása a falat díszítő pilaszterek kiosztásához igazodott. A háttámlák és az előlapok közepét, valamint az oltárt domborművek díszítették. A padokat Irsabek Vencel keszthelyi asztalos, az aranyozott fadomborműveket Wielandt József szombathelyi szobrász készítette. (A stallumok sajnos nem maradtak fenn, a domborművekből azonban hat darabot őriz a Helikon Kastély. Témáik: A zsidók átkelése a Vörös tengeren, Salamon király templomot építtet, Jézus megkeresztelése a Jordán vizében, A jó pásztor, Herkules legyőzi az oroszlánt, és Szent János fővétele.)


 


3. kép: Wielandt József: Salamon király templomot építtet



4. kép: Wielandt József: Jézus megkeresztelése a Jordán vizében 


A György-féle kastély kápolnájának többi berendezéséről az 1811-es leltár tájékoztat, amely megemlíti az oltár négy alabástromszobrát, Augustin Robatz bécsi szobrász műveit. A falfülkében állt – és áll ma is – Szent Zsófia szobra, az oltáron pedig három allegorikus alkotás: a hitet, a reményt és a szeretetet jelképező szobrok, amelyek sajnos ma már nem fellelhetőek. A leltár a berendezési tárgyakat illetően felsorol még egy feszületet, az oltárterítőt, két négyágú gyertyatartót, egy csengetőt, egy szőnyeget, valamint egy karosszéket és két hátasszéket.


 


5. kép: A kápolna oltára (a 2. kép részlete) 


A szoborfülke felett a falon latin nyelvű idézet olvasható a Példabeszédek könyvéből. Az idézet 19. század végi magyar változata (Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896. 352. o.):


   Ha bölcsességért esedezel,

   És szivedet az okosságra hajtod:

   Akkor megérted az Ur félelmét.

   És az Isten tudományát megtanulod.


A mai oratórium, azaz a kápolna feletti kórus – vagy ahogy a leltárban szerepel, chorus – adott helyet az orgonának, amely Johann Bohak bécsi hangszerkészítő nevéhez fűződik. Emellett két padot és egy kottatartót is elhelyeztek itt.

A kápolnához sekrestye is tartozott. A „szekresztye” berendezését egy asztal, egy karosszék, egy tálca két kannával, valamint egy feszület alkotta.

A kápolnában Festetics (I.) György korában és később is tartottak egyházi szertartásokat. 1812-ben erősítette meg az erre szóló engedélyt Kurbély György veszprémi püspök.


 


Felhasznált irodalom:

Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése. Budapest, 1958.

Virágh Zsolt – Németh Nóra: A keszthelyi Festetics-kastély története. In: Virág Zsolt (szerk.): Keszthelyi Festetics-kastély Helikon Kastélymúzeum. Keszthely, 2015.

 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch