Információk - Hírek

Festetics I. György-év – a művészetek tükrében


2019. április 03. 00:00

„A kastély legsikerültebb része”: a könyvtár




A 2019-es évben gróf Festetics I. György személyét állítjuk középpontba, aki 200 évvel ezelőtt, 1819. április 2-án halt meg. A Festetics család legkiemelkedőbb tagjára, a kultúra bőkezű mecénására emlékezve minden hónapban felidézzük a kastély műalkotásain keresztül I. György korát.

Áprilisban, Festetics I. György halálának hónapjában legfőbb kastélybeli örökségével: könyvtárával foglalkozunk, amelyet Schadl János építész egy 1888-as leírásban „a kastély legsikerültebb részének” nevezett (Keszthely, 1888. szeptember 30. 1. o.).



1. kép: A könyvtár első ismert fényképe 1899-ből

(A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.139)




A könyvtártermet Festetics I. György építtette és rendeztette be a kastélyépület 1792-ben kezdődő bővítése során. Az építés konkrét idejével kapcsolatban az alábbi dátumok adnak támpontot: 1798. november 11-én „Sebestyén inzsenér beadja a könyvtár rajzolatját és a költségvetést”, 1801. április 26-án pedig a már elkészült „Bibliotheca originális rajzolattyát”. A könyvtár tervei tehát 1798-ban készültek, és 1801-ben fejeződtek be a munkálatok. A tervező személyét illetően nincs egyértelmű adat. „Sebestyén inzsenér” nem más, mint Sebestyén Sámuel mérnök, aki 1782-től vezette az uradalmi építési irodát, és irányította Festetics I. György építkezéseit. Beosztottja volt Rantz János György uradalmi kőművesmester, akitől ugyan fennmaradt egy tervsorozat a kastély átépítéséről, ám az csak a meglévő, Kristóf-kori szárnyra vonatkozik, és nem is valósult meg. Sebestyén Sámueltől egy – az ugyancsak Festetics I. György által építtetett – Phoenix-gályához készült 1796-os tervrajzot ismerünk, amely ma éppen a könyvtárban látható. Minden bizonnyal mindketten közreműködtek a könyvtárterem tervezési és építési folyamatában.


 


2. kép: A könyvtár ma



3. kép: A könyvtár északi oldala 




Festetics György 1798. végén a következő év építési feladatait felsorolva több alkalommal említést tesz a könyvtárról. Már az első pontban leszögezi, hogy 1799-ben el fog készülni az új kastélyszárnyban a könyvtár. „Az Uj-Kastélyban a Kőmívesek a Bibliothécát (…) a többi Mester-emberekkel együtt egészben el készíttik.”

A terem burkolatáról részletesen rendelkezik: „A Bibliothécában Padimentum helett Kehlhammer-blattent felére fejért, felére feketét hozatni olly megjegyzéssel, hogy ahol az Stelázsok állanak ott tsak Keszthelyi faragott Kövekkel rakattason-ki (…).” György kelheimi – solnhofeni – mészkövet választott, amely a Föld legkeményebb mészköve, és már régóta használták burkolásra, főként templomokban és kastélyokban. A bajorországi Solnhofen környékén bányászott mészkövet Magyarországon kelheimi kőként ismerték arról a kikötőről, ahol azt a Dunán történő szállítás céljából hajókra rakták. Festetics I. György kastélyába Bécsből rendelték a burkolatot. A gróf a szekrények alá helyi, keszthelyi követ tervezett. A könyvtár burkolási munkáit Zitterbarth József keszthelyi kőfaragó végezte.

A berendezésről is intézkedett Festetics I. György. „A Bibliothécában az Almáriomok a Rajz szerént készíttessenek, melly szerint a Tizslérekkel kell végezni és több Tizslért Applicálni, s ide be dolgozó Szobát nékik rendelni, hogy mind a Munka folyamatosabban mennyen, mind a Deszkákkal a vissza élés hátráltasson. Az Almáriomok belseje lágy fából készül, az után bévül megboríttatik kemény fával.”

Az „almáriomok”, azaz a könyvespolcok és a teljes belső berendezés Kerbl János keszthelyi asztalos műve. 1800 januárjában készült a költségvetés, és ekkor kötötték meg a szerződést is az asztalosmesterrel. Ez utóbbiban meghatározták a felhasználandó anyagokkal kapcsolatos követelményeket csakúgy, mint a formára vonatkozókat, illetve leszögezték, hogy Kerblnek kell készíteni a tervrajzokat is. Munkadíja 2488 forint 43 krajcár volt. Az uradalmi erdőkből származott a tölgyfa, amit felhasználtak a bútorzathoz. Kerbl nevéhez fűződnek a könyvtár faragott ajtajai is, a galériára kivezető ajtóval kapcsolatban azonban Festetics I. György így intézkedett: „(…) a Bibliothécára felül vas-ajtó lesz”.


 


4. kép: Könyvespolcrészlet 




A galériával két szintre osztott terem berendezését szlavóniai tölgyből készült, klasszicista stílusú könyvállványok adják. A könyvespolcokat csigás végződésű, akantuszleveles pilaszterek díszítik. A terem két rövid oldalán félkörös alaprajzú építményt alakítottak ki. Az egyik a galériára vezető csigalépcsőt rejti, a másik a Musica szakcsoport, vagyis a kották tárolására szolgáló szekrényt. (A terem közepén álló, a könyvtár egykori érem- és metszetgyűjteményének elhelyezésére szolgáló két asztaltárló nem I. György idejéből származik, hanem 1826-ban hozatták őket Bécsből.) A könyvek elrendezése a Festetics I. Györgytől származó szakbeosztást követi, eredeti latin nyelvű jelzetekkel.


 


5. kép: A szakcsoportok eredeti táblái 




Hogy a könyvespolcokon kívül milyen más bútorok, használati- vagy dísztárgyak voltak a könyvtárban Festetics I. György idejében, sajnos nem lehet tudni, mivel az akkori leltárak nem említik a könyvtár helyiségét. Az első inventárium, amelyben megjelenik a terem, 1854–1859 között készült, azaz már György unokája, I. Tasziló korában. A leltárból kiderül, hogy ahhoz, hogy a magasan lévő könyveket elérjék, létrára volt szükség, volt is több belőle: öt „lajtorja” és egy kisebb „grádics”, azaz lépcső (fellépő). Megtalálható volt még több íróasztal, szék és almárium, valamint festmények is: Zrínyi Miklós, ifj. Zrínyi Miklós és Zrínyi Ádám portréja.

Itt volt felállítva a „mausoleum mintája”, azaz a tervezett Festetics-mauzóleum makettje. Már 1819-ben, Festetics I. György halála után közvetlenül felvetődött egy családi mauzóleum emeltetésének gondolata. 1820-ra elkészültek Engel Ferenc bécsi építész tervei. (Engel nevéhez fűződik a gannai Esterházy-mauzóleum kivitelezése és a váli Ürményi-mauzóleum.) A francia forradalmi építészet hatását mutató tervek szerint a klasszicista stílusú építmény négyzet alapú hasábon álló piramis formájú lett volna, amelyben két szinten kör alakú belső teret alakítottak volna ki. A mauzóleum végül – valószínűleg anyagi okok miatt – nem valósult meg György fia, László idejében.


 


6. kép: A mauzóleum makettje a könyvtárban – az 1. kép részlete 


 


Felhasznált irodalom:

Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése. Budapest, 1958.

Péczely Piroska feljegyzése 1960. dec. 13-án – HK. 313/960

Virágh Zsolt – Németh Nóra: A keszthelyi Festetics-kastély története. In: Virág Zsolt (szerk.): Keszthelyi Festetics-kastély Helikon Kastélymúzeum. Keszthely, 2015.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch