Információk - Hírek

Festetics I. György-év – a művészetek tükrében


2019. július 01. 00:00

„A mi Phoenixünk” – Festetics I. György gályája


A 2019-es évben gróf Festetics I. György személyét állítjuk középpontba, aki 200 évvel ezelőtt, 1819. április 2-án halt meg. A Festetics család legkiemelkedőbb tagjára, a kultúra bőkezű mecénására emlékezve minden hónapban felidézzük a kastély műalkotásain keresztül I. György korát.


1797. július 16-án bocsátották vízre gróf Festetics I. György leghíresebb vitorlását, a Phoenix-gályát, így ebben a hónapban e hajó bejegyzésünk témája, illetve az eredeti tervrajz, amelyet a kastély könyvtára őriz.


A könyvtárba belépve szemben látható a nagyméretű, bekeretezett rajz, felirata szerint „Rajzolatja az 1796dik eszt: Keszthelyen épülendő Hajónak”.


 


1. kép: A könyvtár, hátul középen a Phoenix-gálya tervrajza



2. kép: A Phoenix-gálya tervrajza



3. kép: A tervrajz részlete 


Az alkotó aláírta és datálta művét: a bal alsó sarokban olvasható latin nyelvű felirat arról tanúskodik, hogy S. Sebestyén rajzolta az 1796-os év elején.


 


4. kép: A tervrajz jelzete 


A toll- és ceruzarajz három típusú ábrázolást mutat be: oldalnézeti rajzot a teljes hajóról, kibontott vitorlázattal, a vízvonal megjelölésével („A víz lineaja, a vagy a terek alatt lejendö el merűlésnek feljegyzése”); vonalrajzot, amely a hajótest ívességét ábrázolja hosszmetszetben („Fenék rajzolatja a Hajó tekenőjének annak hajlásai szerént”); valaminnt bordarajzot, amely kijelöli a hajó alakját keresztmetszetben („A Hajó boltozatjának által metszése”). A rajzon a méretarányt is jelölte a tervező („90: lábnyi hoszszu Mérték melly szerént a Hajonak rajzolatja készült).


A tervrajz egy gályát mutat, hiszen megjeleníti az evezők helyét. A típusra jellemző az itt is megfigyelhető lapos fenék, amely a Balatonon a kis vízmélység miatt ideális volt. A Phoenix a tervrajz szerint kétárbocos, keresztvitorlázatú hajó volt, azaz mindegyik árbochoz egy keresztvitorla csatlakozott, és az orrárbocon orrvitorla is volt. A tervrajzon felismerhető még a fenékvízszivattyú, a horgonycsörlő, valamint árbocszalagok és zászlók. A rajz precízen ábrázolja az álló- és a futókötélzetet, illetve a működtetéshez szükséges kötélcsigákat.


A rajz készítője a korábbi hónapokban már többször említett Sebestyén Sámuel mérnök, aki 1782-től vezette az uradalmi építési irodát, és irányította Festetics I. György építkezéseit. A kivitelezés Antonio Borri – később, magyarosítva Bori Antal – trieszti hajóács nevéhez fűződik.


Festetics I. György az 1790-es években kezdett nagyszabású hajóépítésbe, és Fenékpusztára hozatta Antonio Borrit (1764–1835), hogy megépítse az új sószállító gályát a tönkrement Kristóf helyett, amelyet György apja, Festetics III. Pál építtetett. A Kristóf volt a Balaton első nagy teherszállító vitorlása. Pál megkapta a só egyedárusításának engedélyét a Balaton környéki megyékre. A só Erdélyből vízi úton érkezett Dunaföldvárig, ahonnan pedig szekéren vitték tovább. Egy nagyméretű sószállító hajó segítségével az út ezen utolsó szakaszát részben meg lehetett volna oldani vízi úton, a Balatonon. A Kristófot 1753-ban bocsátották vízre. A gálya – azaz evezőkkel is ellátott hajó – Balatonkeneséről sót szállított Keszthelyre, visszafelé pedig egyéb árut.


Az 1790 körül tönkrement hajó pótlása Festetics I. Györgyre, illetve Antonio Borrira várt. Borri, aki korábban tengeri hajós volt, olasz hajóácsokat hozott magával Fenékpusztára, ahol hajóépítő üzemet, azaz arzenált létesített. Az arzenálban Festetics I. György idején számos hajó készült, közöttük a leghíresebb a Phoenix volt, az új sószállító hajó, amelyet a leltárak éppen ezért „só hajóként” vagy „sós hajóként” említettek.


A Phoenix hírnevét annak köszönheti, hogy a Balaton legnagyobb vitorlása volt. A tervrajz szerint Sebestyén Sámuel uradalmi mérnök tervezte, és ő állította össze a költségvetést is 1796 januárjában. A Festetics-levéltár, amely ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának része, több tervváltozatot őriz Antonio Borritól, amelyeket kétárbocos hajókhoz rajzolt, illetve az elkészült Phoenixet is ábrázolta azon a rajzon, amely a teljes Festetics-flottát mutatja be. Sajnos nem tudjuk, hogy a hajó építésekor híven követték-e Sebestyén Sámuel tervrajzát, ugyanis Antonio Borri képzett hajósként és hajóépítőként valószínűleg – tapasztalatait felhasználva – változtatott a tervezett megoldásokon. A kastélyban lévőn kívül nem maradt fenn eredeti tervrajz a hajóról, csak leírások. Érdekesség, hogy egy modellt is készítettek a Phoenixről, amely 1797 végén a kastély könyvtárában kapott helyet.


Az egykori modell ugyan ma már nincs meg, de látható egy, a 2000-es évek elején készült, a Phoenixet ábrázoló makett a könyvtárban, a tervrajz mellett. Típusa vízvonalmodell, azaz a hajónak gyakorlatilag a használat közbeni látványát adja vissza. Méretaránya 1:87. Forrása a fenti tervrajz. A makett teljesen fából készült, vászonvitorlákkal. A Phoenix-gálya eredeti tervrajzával együtt hűen idézi meg Festetics I. György egyik kiemelkedő alkotását.


 


5. kép: A Phoenix makettje a könyvtárban 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch