Információk - Hírek

Festetics Kristóf-év – a művészetek tükrében


2018. január 08. 00:00

Festetics Kristóf kastélya


A 2018-as évben Festetics Kristóf személyét állítjuk középpontba, aki 250 évvel ezelőtt, 1768. február 25-én halt meg. A Festetics család keszthelyi ágának megalapítójára és a kastély első építtetőjére emlékezve minden hónapban felidézzük a kastély műalkotásain keresztül Kristóf korát.


Hogyan is lehetne másként elkezdeni sorozatunkat, mint Festetics Kristóf kastélyának bemutatásával? A legjelentősebb magyar barokk kastélyok a 18. század közepén épültek, ahogy Kristófé is. A gödöllői kastély első építési periódusa 1735 után kezdődött, és 1745-ig tartott gróf Grassalkovich I. Antal jóvoltából. A fertődi Esterházy-kastély mai épületének építését 1762-ben kezdte el Esterházy Fényes Miklós, bár korábban állt már apja, József vadászkastélya (1720-tól). Festetics Kristóf Keszthelyen 1745-ben fogott bele az építkezésbe, amely 1750-ig tartott. Egy 1745-ben kelt levél említi először a kastély épületét – illetve annak tervét –, az építőmester személye azonban sajnos nem ismert. 1750-ben íródott források szerint abban az évben már készen állt a kastély, csak belső munkálatok folytak. Azóta számos bővítés, átalakítás történt a kastélyon, de a Kristóf-kori falak a mai épület szerves részét képezik.



1. kép – A Kristóf-kori kastély akkor még eredeti formájában álló keleti szárnyának részlete 1857-ben, Ludwig Rohbock metszetén (Helikon Kastély könyvtára, metszetgyűjtemény. Jelzet: C 3129)


 


Milyenek voltak a kor barokk kastélyai, amelyek sorába Kristóf rezidenciája is illeszkedik? A barokk kastély tipikus jegyei Franciaországban alakultak ki. Általában U alakú alaprajzokkal találkozhatunk. A kastélyok tömegalakítására jellemző a hangsúlyos épületrészek kiemelése oly módon, hogy azok a homlokzat síkjából előreugranak, úgynevezett rizalitot képezve. Az épület közepén középrizalitot, a sarkokon sarokrizalitot hoznak létre. A legfontosabb szint az első emelet: itt nagyobb a belmagasság és gazdagabb a díszítés. Többnyire az első emelet közepén található a díszterem, ehhez kétoldalt egymásba nyíló szalonok csatlakoznak, amelyek ajtajai egy vonalban vannak, így végig lehet látni a teremsoron (enfilade).


Kristóf keszthelyi kastélyáról sajnos nem maradtak fenn tervrajzok, ahogy korabeli ábrázolások sem. Csak a későbbi átalakítások tervein ismerhetők fel a már meglévő falak, így lehet következtetni az első épület formájára. Ezek alapján feltehetőleg U alakú volt, nagyon rövid szárnyakkal, amelyek alig ugrottak ki a téglalap formából, középen (és talán a sarkokon is enyhe kiülésű) rizalittal. Az egyemeletes kastély középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő. (A mai kastély őrzi ezek falait.) Ezektől a helyiségektől északra és délre is két sorban három-három helyiség következett (kéttraktusos elrendezés).


  


2. kép – Keszthely részlete a Kristóf-féle kastéllyal (kiemelve a kastély) az első katonai felmérésen (1780-as évek)

(A kép forrása: http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/?layers=osm%2C1%2C73&bbox=1918257.8696364071%2C5903652.150305238%2C1921520.7752813306%2C5904925.304557612)


 


Szerencsére maradt fenn korabeli leltár, amely Festetics Kristóf kastélyának helyiségeiről és azok berendezési tárgyairól tájékoztat. Eszerint a földszinten főként a személyzet szobái kaptak helyet a konyhák és egyéb kiszolgáló helyiségek mellett. A lakószobák az emeleten voltak, és ugyanitt már egy könyvtárszobával is találkozhatunk. A szobákat főleg dió- és tölgyfából készült, 17-18. századi bútorokkal rendezték be, számos ággyal, ülőbútorral és szekrénnyel, valamint több helyiségben is megjelenő játékasztalokkal. A bútorok felsorolásában szerepelnek színes függönyös mennyezetes ágyak, patáslábú székek, velencei üvegcsillárok, faragott és aranyozott tükrök, szentképek, de az asztalneműről is részletes lista került a leltárba, sőt, még Kristóf ruhatárával is megismerkedhetünk.


  


3. kép – Faragott asztal részlete Festetics Kristóf portréján


 


A fennmaradt tervek tanúsága szerint a kastély elkészülte után néhány évvel már az épület bővítésén gondolkodott Festetics Kristóf. Uradalmi építőmestere, Hoffstedter Kristóf 1755-ben és 1759-ben is készített ehhez terveket. A rajzok az oldalszárnyak meghosszabbításával létrejött, erősen hátranyúló szárnyú, U alakú épületet mutatnak. A tervek Kristóf életében nem valósultak meg, ahogy később fia, (III.) Pál építkezési tervei sem. Csak Kristóf unokája, Festetics (I.) György idejében történt átalakítás 1792-től kezdődően.


 


 


Felhasznált irodalom:


Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése. Budapest, 1958.


Virágh Zsolt – Németh Nóra: A keszthelyi Festetics-kastély története. In: Virág Zsolt (szerk.): Keszthelyi Festetics-kastély Helikon Kastélymúzeum. Keszthely, 2015.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch