Információk - Hírek

Festetics Kristóf-év – a művészetek tükrében


2018. február 01. 00:00




Festetics Kristóf-év

a művészetek tükrében


Festetics Kristóf portrédomborműve


 


A 2018-as évben Festetics Kristóf személyét állítjuk középpontba, aki 250 évvel ezelőtt, 1768. február 25-én halt meg. A Festetics család keszthelyi ágának megalapítójára és a kastély első építtetőjére emlékezve minden hónapban felidézzük a kastély műalkotásain keresztül Kristóf korát.


Február Festetics Kristóf halálának a hónapja. Megemlékezésképpen most a kastélyban látható egyik portréjával ismerkedünk meg. A kiállítás első termében – a Kristóf-szobában – a falon függ egy Festetics Kristóf alakját ábrázoló dombormű. A több mint két méter magas alkotás fából készült, és egészalakosan mutatja be a kastély építtetőjét. Festetics Kristóf feltehetően kastélyának egyik helyiségében áll. A dombormű közepén álló modellt kétoldalt és fent félrehajtott, rojtokkal és bojttal díszített függöny keretezi. Az alak jobbján egy gazdagon faragott asztal, rajta egy óra látható.


   


1. kép: Ismeretlen szobrász: Festetics Kristóf 


A dombormű szerint Festetics Kristóf markáns arcú, bajszos, középkorú férfi. Magyaros öltözetet visel. Az előző év áprilisában A hónap viselete rovatban már megismerkedhettünk a portrén fellelhető ruhadarabokkal: az alsó kabáttal, a dolmánnyal; a felső kabáttal, a mentével; illetve a nadrággal. Kristóf dolmánya a 18. század elejétől elterjedt rövidebb változat: egy arasznyira ér az öv alá. A panyókára vetett mente még hosszú. A szűk nadrág és a rövid delicsizma egészíti ki az öltözetet, míg a ruhadarabok mellett megfigyelhető a férfiviselet egyik fontos tartozéka, a szablya is.


A valószínűleg egykorú fakeretbe foglalt dombormű nemes fából készült. A hordozóréteg fenyődeszka alap, amire enyvvel erősítették fel a faragott részeket. A felületkezelés a 18. századi szokásoknak megfelelően viaszos beeresztés és vékony politúrréteg. A műalkotás mai állapota jónak mondható. A felületi hibák, repedések nem rontanak a patinás összképen.


Feltételezhető, hogy a dombormű Festetics Kristóf új keszthelyi kastélyának dísze lehetett, hiszen az ábrázolt berendezési tárgyak arra utalnak, hogy a kastély egyik helyiségét is meg kívánta örökíteni a megrendelő a művön. Sajnos nincs adat arra nézve, hogy eredetileg hol helyezték el a kastélyban a portrét. Legkorábbi fényképes ábrázolása 1899-ből való, amikor Klösz György lefényképezte – többek között – a márványtermet, a kastély akkori télikertjét. A felvételen felismerhető a hátsó falra helyezett dombormű. A mellette lévő boltszakaszhoz tartozó falrészen lévő ajtóhoz hasonlóan az alkotást későbbi, gazdag kiképzésű keret veszi körül, amelyet fent faragott Festetics-címer koronáz.


 


2. kép: A márványterem Klösz György felvételén


(A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.034)


  


3. kép: Az előző kép részlete a domborművel 


A Festeticsek idejéből fennmaradt utolsó leltár (1942) így jellemzi Kristóf portréját:


Ajtólap, müvészi kerettel, családi cimerrel, a hitbizomány alapitójának édesatyja féldombormü arcképével”


(Valójában persze az ábrázolt, Kristóf maga a Festetics-hitbizomány létrehozója.) A márványtermet Festetics (I.) György építtette az 1792-1804 közötti átépítési, bővítési periódus során. A korabeli alaprajz szerint a teremnek a kastély felé eső rövidebb falán jobb oldalon volt egy ajtó, bal oldalon viszont csak egy mélyedés a falban. Valószínűleg a szimmetria kedvéért helyezték el – nem tudni, pontosan mikor – a domborművet az ajtóra rímelő helyzetben, és készítettek a két objektumnak azonos keretet. Emiatt hívhatták az 1942-es leltárban „ajtólapnak” a műalkotást.


Az 1948-as államosítás után, a Helikon Könyvtár működésének ideje alatt a dombormű a fényképek tanúsága szerint a könyvtár egyik akkori termében, a mai Tasziló-szobában függött a falon. Ez a tény arra utal, hogy a mű az 1945 tavaszán lefalazott helyiségekben, nyilván akkori helyén, a márványteremben vészelte át a háborús időket, és kapott helyet aztán a Helikon Könyvtár kiállításán. Az Országos Széchényi Könyvtár Keszthelyi Helikon Könyvtára című, feltehetően 1959-ben kiadott ismertető füzet így ír Festetics Kristóf képmásáról:


A (…) terem műtárgyai közül kiemelkedik az a XVIII. századi tölgyfa dombormű, mely Festetics Kristófot, a család vagyonszerzőjét ábrázolja.”


   


4. kép: A dombormű a Helikon Könyvtár egyik helyiségében 


A domborműnek a fényképen látható elhelyezése ugyanakkor nem volt a legszerencsésebb olyan szempontból, hogy a falburkolat egy részét el kellett távolítani, hogy a mű elférjen a falon, sőt, még két konzolt is szereltek a burkolatra a dombormű alá, hogy azt alulról megtámassza. Mindezek nyomai ma is láthatók a Tasziló-szoba faburkolatán.


Az enteriőrkiállítás 1976-os megnyitása óta a Festetics Kristófot ábrázoló dombormű az első műtárgy, amelyet a látogató a lépcsőházból érkezve megpillant.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch