Információk - Hírek

Festetics Kristóf-év – a művészetek tükrében


2018. augusztus 01. 00:00

Bútortípusok a barokk korban – a szekrény


 


A 2018-as évben Festetics Kristóf személyét állítjuk középpontba, aki 250 évvel ezelőtt, 1768. február 25-én halt meg. A Festetics család keszthelyi ágának megalapítójára és a kastély első építtetőjére emlékezve minden hónapban felidézzük a kastély műalkotásain keresztül Kristóf korát.


Ma az egyik legfontosabb bútordarabunk a szekrény, amelyet sokféle formában számtalan célra használunk. A mai értelemben vett szekrény már a római császárkorban megjelent, de a legalapvetőbb tárolóbútor előtte és utána is – évszázadokig – a láda volt. A középkorban a ládák mellett már újra találkozhatunk szekrényekkel is, de művészi formálásuk majd csak a reneszánszban teljesedik ki.


  


1. kép: 13. századi templomi szekrény

(A kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b8/Wernigerode_St._Sylvestrikirche_%2814%29.JPG)


A szekrény szó 1416 után tűnt fel a magyar nyelvben. Az újlatin nyelvek és a német közvetítésével jutott a magyarba. Forrása a latin scrinium szó, amelynek jelentése: szelence, tok, láda, szekrény. (Zaicz Gábor [főszerk.]: Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest, 2006.)


Egy 1862-es definíció szerint a szekrény: „Általán, különféle alakú, és nagyságu, vagy egy osztatlan öbölből, vagy fiókokból álló bútornemű készület, melybe holmit helyezni, rakni, zárni szoktunk.” (Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Pest, 1862.) A fenti szómagyarázat előtt 100 évvel, Festetics Kristóf korában már megszokott bútordarab volt a szekrény. A Kristóf kastélyának berendezési tárgyait felsoroló 1757-es leltár – az ugyancsak tárolási célra használt ládák mellett – említ faragott, festett szekrényeket a szobák bútorai között, illetve emeletes írószekrényeket. Ezek egyike diófából készült, „alsó részében négy fiók, felső része kétajtós, párkányát három faragott és aranyozott virágcsokor díszíti”. (Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése. Budapest, 1958. 12. o.) A szekrények többsége valószínűleg helyi mesterek munkája, akik az uradalom területéről származó faanyagból dolgoztak – tölgy-, dió- és fenyőfából. Ugyanakkor a leltárban szerepel egy „dupla” angol írószekrény is, utalva arra, hogy Festetics Kristóf vásárolt is bútorokat, feltehetően bécsi és pozsonyi tartózkodásai során.


Ma a kastélyban több, a 18. század elejéről vagy közepéről származó szekrény található. Az egyik típus az emeletes írószekrény. A bútor a komód, az íróasztal és a kabinetszekrény kombinációjából alakult ki a 18. század első felében, és terjedt el egész Közép-Európában.


A kastély legszebb emeletes írószekrénye a Mária Terézia-szalon bal oldalán álló bútordarab, amely 1750 körül készülhetett, talán Magyarországon. A fenyőkorpuszon diófaborítással ellátott szekrény pogácsalábakon áll. Alsó, háromfiókos része tört vonalú, középen homorú. A bútor középső részén egy-egy fiók övezi a lehajtható írólapot. A fenti részen a tabernákulumot kilenc fiók veszi körül. A bútor legfőbb díszei a csontból készült berakott lapok, amelyek figurális jeleneteket ábrázolnak. Ezek keretelése már a barokkot követő stílusra, a rokokóra utal.


  


2. kép: Emeletes írószekrény


  


3. kép: Zsánerjelenetet ábrázoló vésett csontlap


Az emeletes írószekrények mellett a kor legfontosabb szekrénybútora a kétajtós ruhásszekrény volt. A típus a 17. században alakult ki. Általában pogácsalábakon áll, és nagy kiülésű alsó és felső párkány tagolja. Az ajtókat gyakran oszlopok fogják közre. A Festetics-kastély őriz egy ilyen darabot, azonban az nem látható a kiállításon, mivel nincs a kastélyban hálószoba berendezve, ahol elhelyezhető lenne a műtárgy.


  


4. kép: Kétajtós szekrény


A diófurnéros szekrény leghangsúlyosabb eleme a magas, tört vonalú párkányzat, illetve a három csavart oszlop. A bútor felületét indákat és madarakat ábrázoló intarzia díszíti. Az ajtókon az intarziás mezőket többszörösen megtört párkányprofil veszi körül.


  


5. kép: Oszlopfő a csavart oszlopon


  


6. kép: Intarziás díszítmény


A kastély szekrényei esetében a barokk bútorművészet szinte minden jellemzője megfigyelhető. A fenti írószekrény bemutatja, hogyan hajlították meg a korban a felületeket, hiszen domború és homorú homloklapokkal is találkozhatunk a bútoron. A különböző anyagokból készült berakásokra példa a bútor csontból készült díszítése. A kétajtós szekrény monumentális, tört párkánya és a csavart oszlopok, valamint az intarziás mezők és az azokat keretező, megtört profillécek mind a barokk bútorok sajátos jegyei.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch