Információk - Hírek

Mária Terézia és a Festeticsek


2017. december 04. 00:00




December: a Collegium Theresianum királynői alapítványa


2017-ben Mária Terézia királynő születésének 300. évfordulójára emlékezünk. Ennek alkalmából minden hónapban bemutatjuk egy esemény kapcsán, hogyan kapcsolódott az uralkodónő tevékenysége a keszthelyi Festetics család életéhez.


Az iskola – politikum” – jelentette ki Mária Terézia, és ezért az oktatás fontos szerepet játszott a királynő uralkodása alatt. A felvilágosult abszolutizmus idején az állam felügyelete és irányítása alá tartozott ez a terület is, ezzel mérsékelve az egyházak befolyását. Az oktatás célja „hasznos állampolgárok nevelése”. Az uralkodónő „ennek érdekében szükségesnek látta a tantervek, a tananyag és a tankönyvek egységesítését, új, az állami célkitűzéseknek megfelelő tantárgyakkal való kiegészítését”. (Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711–1914. 2012.)


  


1. kép: Martin von Meytens: Mária Terézia

(forrás: Wikipedia)


Mária Terézia az oktatás valamennyi területén reformokat vezetett be birodalma minden területén. Az 1740-es években az osztrák területek oktatásügye került előtérbe. A bécsi egyetem átszervezésével kezdődő folyamat az 1770-es években a népoktatás megújításával zárult. 1777-ben adta ki a királynő a Ratio Educationis (A nevelésnek és az egész tanügynek rendje Magyarországon és kapcsolt tartományaiban) elnevezésű rendeletét, amely az alsó- és középszintű oktatás egészét szabályozta. A rendelet megalkotásában többek között Festetics III. Pál, az uralkodónő jogi és pénzügyi tanácsadója is részt vett.


Mária Terézia nemcsak rendeleteivel segítette a birodalom oktatásügyét. 1749. december 30-án a Collegium Theresianum számára egy alapító levelet adott ki, amely többek között tartalmazta, hogy az intézmény 10 ifjú magyar nemes számára nyújtson ingyenes helyet, és arról is rendelkezett, hogy az iskola „minden időkre Mária Terézia nevét fogja viselni, és élvezni fogja mind az ő, mind utódai »közvetlen védelmét és gondoskodását«”. (Poór János: Theresianum. Az összetartozás-tudat műhelye).


  


2. kép: Georg Matthaeus Vischer: A bécsi Favorita az 1670-es években

(forrás: Wikipedia)


Az 1746-ban alapított Collegium Theresianum a Habsburg Birodalom egyik legfontosabb oktatási intézménye volt. A Favorita palota épületében működő iskola hivatalnokképző lett, ahová a birodalom számos pontjáról érkeztek a nemesi családok fiai. Nemcsak magas szintű tudást és a kor leghíresebb tudósai által tanított legújabb tudományos ismereteket kapták meg, hanem komoly kapcsolatrendszert tudtak kiépíteni. Az iskola „célja, hogy csupán előkészület gyanánt szolgáló tulajdonképpeni tanfolyam elvégzése után »ügyes államférfiakat« neveljen. Erre a célra szolgált az intézetben a gimnázium elvégzése után következő három évi jogi tanfolyam, amelynek első évében a természet- és nemzetközi jogot, meg az instituciókat, második évében a pandektákat és a kánonjogot, harmadik évében pedig a német és a birodalmi jogon kívül a magyar, cseh és osztrák köz- és magánjogot végezték el az intézet növendékei, akik ezenfelül még élő nyelveket és ügyességeket is tanultak”. (Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.) Az iskola anyagi hátterét alapítványok és az egyházak jövedelmei biztosították.


A Collegium Theresianum II. József uralkodása idején, 1784-ben bezárta kapuit, hallgatói más oktatási intézményekben folytatták iskolai előmenetelüket. 1797-ben ünnepélyes keretek között újranyitották és újjászervezték az oktatást az intézményben.


  


3. kép: Ismeretlen festő: II. József

(forrás: Wikipedia)


Az intézmény 1849-ig kizárólag nemesi családból származó ifjakat vett fel. Ferenc József ezt megszüntette, és ezután már a nem nemesi családok is küldhették a Collegium Theresianumba fiaikat tanulni. Az intézményt 1938-ban, az Anschluss idején bezárták. Az iskola épületében ma is folyik oktatás, egy magániskola kapott itt helyet, amely nevében őrzi az eredeti intézményt (Offentliches Gymnasium der Stiftung Theresianische Akademie).


A Theresianum rangját – híres tanárai ellenére – nem az oktatók, hanem a diákok adták.” (Poór János: Theresianum. Az összetartozás-tudat műhelye). Az iskola tanulói között számos neves magyar arisztokrata család fiainak nevét olvashatjuk, de megfordult itt gyakorlatilag – kis túlzással – a fél világ. Néhány név a teljesség igénye nélkül: itt tanult Josef Wenzel Radetzky, későbbi marsall, Joseph Jelaćić, akit az 1848-49-es szabadságharc eseményeiből ismerhetünk, Karl Lueger, akiből a 19-20. század fordulóján Bécs polgármestere lett, valamint Clemens von Pirquet, aki 1906-ban mint bécsi gyermekorvos elsőként használta az allergia kifejezést.


  


4. kép: Clemens von Pirquet

(forrás: Wikipedia)


De nem maradhatnak ki a királyi családok fiai sem a felsorolásból. Elsőként Alfonso Francisco de Asís Fernando Pío Juan de María de la Concepción Gregorio Pelayo de Borbón y Borbón spanyol herceget említjük, aki 1874-ben, 17 éves korában, XII. Alfonz néven Spanyolország királya lett. Uralkodása 1885-ig tartott, bár Alfonzt sosem koronázták meg. A Collegium Theresianum hallgatója volt Abbász Hilmi egyiptomi herceg is, aki 1892-ben, szintén 17 évesen Egyiptom alkirálya lett egészen 1914-ig, amikor megfosztották rangjától.


  


5. kép: Roman Navarro: XII. Alfonz

(forrás: Wikipedia)


Az idők során a Collegium Theresianum magyar hallgatói is impozáns névsort adnak ki. Ide járt többek között Kiss Ernő, az Aradon 1849. október 6-án kivégzett tábornokok egyike, Puskás Tivadar, a telefonhírmondó feltalálója, valamint gróf Bethlen István, aki 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke volt.


  


6. kép: Kiss Ernő (Szamossy Elek rajza)

(forrás: Wikipedia)


 


  


7. kép: Puskás Tivadar

(forrás: Wikipedia)


 


  


8. kép: Bethlen István

(forrás: Wikipedia)


A keszthelyi Festetics család tagjai közül Festetics I. György 1768 és 1775 között volt az iskola növendéke. A Festetics családban a műveltség és a tudás megszerzése a felemelkedés egyik útja volt. Festetics I. György apja, III. Pál jogi ismereteit többek között a lipcsei egyetemen szerezte, nagyapja, Kristóf szintén jogi tanulmányokat végzett. I. György iskolai előmenetele eleinte kétségeket ébresztett a családban, nagyapja így fogalmazott az apjának írt egyik levélben: „… ha Gyuri fog melléd rendöltetni egy nagy hipochondristával és fantasztával több lesz Bécsben.” (Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. 2013.). Szerencsére I. György bizonyítványai mindenkit meggyőztek arról, hogy az ifjú grófnak helye van ebben a patinás intézményben. Széles körű ismeretek birtokába jutott, amit keszthelyi könyvtárának számos könyve is bizonyítja, mint egy „az utókor számára is értékítélettel szolgáló »szellemi védjegy«. (Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. 2013.).


  


9. kép: Festetics I. György

(forrás: Wikipedia)


Ám Festetics I. György nemcsak tudást, hanem barátokat is szerzett Bécsben. Széchényi Ferenc azonban nemcsak barátja és szellemi társa volt, hanem György nővérével, Juliannával kötött házassága révén rokoni kapcsolatba is kerültek. Széchényi Ferenc Festetics Juliannával kötött házasságából született Széchenyi István, akit joggal nevezhetünk a „legnagyobb magyarnak”.


  


10. kép: Széchényi Ferenc

(forrás: Wikipedia)


 


 


Tisztelt Olvasóink!


Köszönjük egész éves figyelmüket! Jövőre, 2018-ban Festetics Kristóf halálának 250. évfordulója kapcsán életének és munkásságának fontos és érdekes történetei következnek – hónapról hónapra.


 


 


Felhasznált irodalom:


Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711–1914. 2012.


Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. 2013.


Poór János: Theresianum. Az összetartozás-tudat műhelye. = http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/theresianum/


Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.


Theresianum / Bécs = https://hu.wikipedia.org/wiki/Theresianum_(Bécs)



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch