Információk - Hírek

Mária Terézia és a Festeticsek


2017. március 01. 00:00

Március: A Magyar Kamara alelnöki esküje


2017-ben Mária Terézia királynő születésének 300. évfordulójára emlékezünk. Ennek alkalmából minden hónapban bemutatjuk egy esemény kapcsán, hogyan kapcsolódott az uralkodónő tevékenysége a keszthelyi Festetics család életéhez.


Mária Terézia negyven éves uralkodása idején az állami pénzügyek az Udvari Kamara hatáskörébe tartoztak, azonban a magyar pénzügyeket a Magyar Kamara intézte. A Magyar Kamara 1528 és 1848 között működő magyar kormányszerv volt, amely Magyarország pénzügyi jövedelmeinek kezelésére, az adósságok visszafizetésére és az elzálogosított javak visszaszerzésére létesült, bár története folyamán előfordult, hogy néhány feladatát az uralkodók más hivatali szerveknek adták át. A 16-17. században Magyarország egyetlen olyan hivatala volt, amely folyamatosan és szakszerűen működött. Ekkoriban a Magyar Kamarát 3-5 tanácsos alkotta (kollégium), majd egy évszázaddal később már 10-14. Az ügyeket az egyik tanácsos előadásában ismerhették meg, majd véleményt nyilvánítottak, és a végső döntést az elnök hozta meg. Székhelye a 16. századtól Pozsony volt.


 


Pozsony a 16. században (Wolfgang Lazius rajza) 


A török kiűzését és a Rákóczi-szabadságharcot követően a Habsburg Birodalom részét képező Magyar Királyság igazgatási rendszere fokozatosan átalakult. A 18. században a hivatali ügyek intézésénél a hangsúly a szakszerűségen volt: minél magasabb tisztséget töltött be valaki, annál fontosabb volt a megfelelő végzettség és szakmai tudás. Erre jó példa Festetics III. Pál, aki jogi tanulmányait először Nagyszombaton, majd a protestáns lipcsei egyetemen végezte. Ezeken a helyeken szerezte meg a megfelelő jogi és pénzügyi ismereteit, amelyeket később Mária Terézia királynő udvarában tudott kamatoztatni, így lett magyar ügyekben az uralkodó egyik nélkülözhetetlen tanácsadója.


 


A nagyszombati egyetem (Wikipédia) 


Festetics III. Pál hivatali pályafutása során az államigazgatás számos területén tevékenykedett. Alispánként megismerte a magyar közigazgatás rendszerét, a bányászati tanács tagjaként és pénzügyi referensként olyan tapasztalatokra is szert tett, amelyek az egyetemeken megszerzett ismereteit tovább mélyítették. Nevéhez több előterjesztés és rendelet megszövegezése fűződik. Az egyik legfontosabb az 1767. január 23-án kihirdetett úrbéri rendelet, amely szabályozta a magyarországi jobbágyság földesúri terheit.

1771 végén meghalt Grassalkovich I. Antal, aki haláláig a Magyar Kamara elnöki tisztét töltötte be. Helyét Erdődy János gróf vette át, az addigi alelnök. Mária Terézia érdemei elismeréséül 1772. február 26-án aláírta Festetics III. Pál kamarai alelnöki kinevezését. Az hivatali eskütételre március 16-án került sor – erre emlékezünk ebben a hónapban.

A Magyar Kamara életében a királynő fontos változásokat kívánt bevezetni, pl. a hivatalt az Udvari Kamara alá rendelte és az önállóságát nagyban csökkentette volna. Festetics III. Pál legfontosabb alelnöki tevékenységének tartotta, hogy minden fórumon érveljen a tervezet ellen. Az uralkodónő végül is elfogadta Festetics érveit. Azonban nemcsak ebben tudott eredményt elérni a keszthelyi gróf. A hitelügyek kapcsán elérte, hogy 1772-ben Mária Terézia rendeletet bocsásson ki a magyar királyi hitelfőpénztár felállítására. Ez az intézmény 1774 márciusában kezdte meg működését és a takarékpénztárak 19. századi megnyitásáig kezelte Magyarországon a hitelügyleteket.


 


Jean-Étienne Liotard: Mária Terézia (1762) 


A Magyar Kamara székhelyét II. József 1784-ben Pozsonyból Budára tette át. Több szervezeti változtatás után 1785-ben a Kamara beolvadt a Helytartótanácsba, és ezáltal önállósága is csökkent. 1848-ban, az áprilisi törvények nyomán, 1848. május 1-jén létrejött Pénzügyi Ministérium vette át feladatait.


Felhasznált irodalom:

Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711–1914.

Kurucz György: A Festeticsek. Egy család változó korszakai. Rubicon. 2013. 8. szám. 21–31. oldal

Oborni Teréz: A magyar közigazgatás központi szervei, 1526–1848. Rubicon. 1996. 1–2. szám.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyar_kozigazgatas_kozponti_szervei_1526_1848/

Oborni Teréz: Habsburg Ferdinánd harca a magyar trónért. Rubicon 2013. 2. szám. 39–40. oldal

Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Budapest, 1928.

 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch