Információk - Hírek

Mária Terézia és a Festeticsek


2017. április 01. 00:00

Április: a főhercegi látogatás


Mária Terézia uralkodása idején többször tett látogatást a Habsburg Birodalom országaiban. Ezek a látogatások az uralkodói kötelezettségek közé tartoztak, egyaránt szolgált reprezentációs célt és politikai szándékot. Többször járt Magyarországon is. 1751-ben Budára, Pestre és Gödöllőre utazott, 1764-ben pedig Vácra és ismét Budára. Budai látogatásának célja a megújulóban lévő Királyi Palota megtekintése volt. Magyarországi látogatásai során felkereste azokat a főnemeseket és családjukat is, akiknek kormányzati munkájában sokat köszönhetett. 1751. augusztus 4-én ezért látogatta meg Gödöllőn Grassalkovich I. Antal grófot, aki többnapos ünnepségsorozatot szervezett a királynőnek.




Grassalkovich I. Antal arcképe a keszthelyi Helikon Kastély tölgyfalépcsőházában található galériájában


Mária Terézia magyarországi utazásai során nemcsak a királynő, hanem családja több tagja is részt vett, elsősorban férje, Lotharingiai Ferenc és legidősebb fia, József főherceg, aki 1780-ban követte édesanyját a trónon.

Bár Festetics III. Pál Mária Terézia egyik legfontosabb tanácsadója volt, a királynő nem látogatta meg a grófot keszthelyi kastélyában. Fia, József főherceg (aki 1765-től a német–római császári címet is viselte) azonban 1770. április 29-e és május 1-je között pár napot a Balaton-parti településen töltött.




A keszthelyi Helikon Kastély Mária Teréziáról elnevezett szalonja – balról a gyermek József főherceg, míg középen édesanyja, Mária Terézia királynő portréja látható. A kép bal oldalán a királynő legkisebb lányáról, Mária Antónia főhercegnőről készült festmény található.


„Ekkor történt, hogy Mária Terézia fia, József (…) Festetics Pál keszthelyi kastélyát szemelte ki rövid tartózkodási helyül. A fiatal uralkodó ugyanis a Zalamegyében táborozó darmstadti ezred felett Keszthelyen tartott díszszemlét. a véletlen ugy hozta, hogy pont akkor a földesur felesége is távol volt. Festetics Pál nagyon röstelte a dolgot (…)” – így írt erről az eseményről az 1939. december 23-án megjelent Keszthely és Vidéke című újságban dr. Klempa Károly, aki az újságcikk írásának idején a keszthelyi premontrei gimnázium tanára és a hercegi könyvtár főkönyvtárosa volt. Az újságban megjelent részletes beszámolóban az akkor a kastélyban lévő levéltár iratainak felhasználásával képet kaphat az olvasó a látogatásról. (Klempa Károly ezt a témát egy 1940-ben megjelent könyvben tovább folytatta. A cikket kiegészítette az 1770-es évek eleji Keszthely bemutatásával, ahol adatok mellett egy 1769-ben készült Keszthely-térképet is megjelentetett. A könyvben szerepelnek még a keszthelyi utcák elnevezései, a Festetics-uradalom leírása, valamint a Balaton korabeli helyzete és az egykori hajóforgalom ismertetése. Klempa Károly ezt a kis könyvet herceg Festetics Györgyné őfőméltóságának ajánlotta, „aki annyira szereti Keszthelyt és a Balatont”.)

A főherceg látogatása idején Festetics Pál és felesége, Bossányi Julianna sem tartózkodott Keszthelyen. Festetics Pál nagyon sajnálta, hogy így alakult, ahogy a testvérének, báró Vécsey Istvánnénak megírta egy levelében.

A Festetics-házaspár távollétében a felséges vendéget Forintos Gábor Zala vármegyei alispán fogadta, aki Festetics Pálnéhoz írt levelében számolt be a látogatásról. József főhercegnek tetszett a zalai táj, a Balaton vidéke és Festeticsek kastélya. «A Fölséges Császár … igen jól accomodáltatván s ezért többen is dicséretet nyervén, mivel mindenémü jó rendeléseket és provisiokat Nagyságtoknak s nem másnak tulajdonithatnak. Felséges császárnak igen jó kedve vala, az utakat noha fölöttébb alkalmatlanok valának, megelégedett. Keszthelyi tartománya mg tetszett, midőn a katonaságot exercéroznák.»


A látogatás 156 forint és 60 krajcárba került. A számlát Priner Zsigmond számtartó állította össze. A számlában bent van a főherceg és kíséretének minden költsége. „Vonatkoznak ezek a pincéből, a sajtraktárból és a zöldséges kertből kiadott élelmicikkekre, valamint az uradalmi vadasállományból kiadott mennyiségekre. Azután különveszi a fűszeres számlát (26 forint és 15 dénár), a husszámlát (32 frt, 52 dénár) s a kovács számlát. Itt vették ugyanis a tüzelésre szükséges szenet. De adott számlát a köteles, azután Kovács József városbiró is, aki a város nevében 50 csibét ajánlott fel 2 forint 50 pénzért. Az akkori plébános, Jankovics István pedig egy «polkát» adott el 1 forintért. Egy fazék savanyurépának akkor 25 pénz volt az ára.” (Polkának akkoriban a pulykát nevezték.)

Festetics Pál legidősebb fia, György, aki ekkor még nem töltötte be a 15. életévét, a főhercegi látogatás „emlékére ünnepi ódát irt latin nyelven ezen cimmel: Oda in laudem Josephi II. copias lustrantis. Négy irott féloszlop nagyságu kézirat.” Festetics György, aki 1768-tól a bécsi Theresianum hallgatója volt, „mint másodéves irta ezt a latin nyelvü ódát Bécsben, ahol II. József a fiatalság körében rendkivül nagy népszerüségnek örvendett. A verset azonban egy ismeretlen kéz, esetleg a latin nyelv tanára, kegyetlenül átjavitotta.”




Felhasznált irodalom:

Klempa Károly: II. József látogatása Keszthelyen. Keszthely, 1940.

Klempa Károly: II. József ismeretlen látogatása Keszthelyen. In. Keszthely és Vidéke. I. évfolyam, 47. szám. 1939. december 23. 2-3. oldal

Varga Kálmán: Mária Terézia látogatásai magyar főnemeséknél. Rubicon. 2014. 2. szám. 30-41. oldal.

 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch