Információk - Hírek

Mária Terézia és a Festeticsek


2017. június 02. 00:00

Június: Az aranysarkantyús vitézi cím


2017-ben Mária Terézia királynő születésének 300. évfordulójára emlékezünk. Ennek alkalmából minden hónapban bemutatjuk egy esemény kapcsán, hogyan kapcsolódott az uralkodónő tevékenysége a keszthelyi Festetics család életéhez.


A 24 éves – és már egy éve uralkodó – Mária Teréziát 1741. június 25-én koronázták ünnepélyes keretek közt magyar királynővé Pozsonyban. Az uralkodónőnek 1741. március 13-án született második gyermeke, József Benedek Ágost főherceg, aki édesanyja halála után 1780 és 1790 között magyar király lett. Május 14-én nyílt meg a pozsonyi országgyűlés, amelynek legfontosabb eseményeire ősszel kerül sor, szeptember 11-én a magyar rendek felajánlották „életüket és vérüket” a királynőnek, aki visszavonta édesapja, III. Károly néhány, a magyar rendeknek nem tetsző rendeletét, valamint megerősítette a magyar rendek jogait.


A koronázási ünnepségsorozat már 1741. június 20-án kezdetét vette. Ezen a napon fogadták ünnepélyesen a magyar országhatáron Mária Teréziát és férjét, Lotharingiai Ferencet, majd a fenséges pár az udvartartásával bevonult a pozsonyi várban berendezett lakosztályba. „A pozsonyi várig tartó bevonulás igen pompázatos volt, a menetet több mint kétszáz, hatfogatú gálahintó alkotta.” (http://mult-kor.hu/cikk.php?id=29278)


A koronázás előtti napon írta alá Mária Terézia a koronázási hitlevelet, amelyben megerősítette korábban tett uralkodói ígéreteit. A díszes oklevélen az uralkodói aláírás mellett szerepelt még Batthyány Lajos magyar udvari kancellár és Koller József kancellári titkár aláírása is.


1741. június 25-én a koronázási ünnepség a pozsonyi Szent Márton-dómban kezdődött. Itt Esterházy Imre érsek és Pálffy János nádor helyezték a Szent Koronát Mária Terézia fejére. A koronázási ceremónián egyházi és világi elöljárók, a magyar rendek képviselői és számos meghívott vendég vett részt. Külön páholyban foglaltak helyet a császári család tagjai.


 

Mária Terézia megkoronázása
 


A koronázási ünnepség nem ért véget magával a koronázással. „A Szent Márton-templomban lezajlott szertartást követően a királynő és kísérete az északi kapun át hagyta el az épületet, s az óvároson keresztül, a Káptalan utca–Ventur utca – Deák utca – Fő tér útvonalon gyalog vonult a ferencesek templomához.” Az út során Mária Terézia „teljes ornátusban, fején a koronával, kezében jogarral és országalmával, vállán a koronázási palásttal vonult a menetben.” (az idézetek: Serfőző Szabolcs: Mária Terézia pozsonyi koronázásának képei – Rubicon. 2017/1-2.).


A ferencesek templomában került sor az aranysarkantyús vitézek avatására. A királynő Szent István kardjával háromszor érintette meg a vitézek jobb vállát, akik maguk vagy családjuk érdemei miatt váltak érdemessé erre a címre. Ezek között a vitézek között volt Festetics Kristóf, Keszthely újdonsült földesura is.


 

Az 1741-ben aranysarkantyús vitézzé avatottak névsora és az avatásról készült metszet 


 


A metszet névsorának egy részlete: a második sor végén Festetics Kristóf (Christophorus Festetics) neve 


Kik is az aranysarkantyús vitézek és milyen jogok illetik meg őket? Marcziányi György: Nemesség című, 1886-ben megjelent könyve így válaszol erre a kérdésre: „Az ősmagyar nemesi intézményt képező »aranysarkantyús vitézek« osztálya tulajdonképpen nem képez rendet oly értelemben, mint a többi lovagrend. Őshagyományos szokás szerint minden koronázás alkalmával szokott a magyar király Szent István kardjával való érintés által ősrégi történelmi jogánál fogva, vagyon és nemesi rangkülönbség nélkül, nehány érdemes hazafit aranysarkantyús vitézzé (eques auratus) avatni- Ezen ünnepélyes lovaggáütésben egyedül a magyar mágnások és köznemesek részesülhetnek. Jelenleg semmi külső jelvény vagy kiváltság sincs az aranysarkantyus vitézi ranggal összekötve; az illető csupán a czimével élhet.”


Mária Terézia a ferences templomban 45, arra érdemes nemest avatott fel, köztük 6 grófot, 18 bárót és 21 köznemest. A Festetics család keszthelyi ágának megteremtője, Kristóf nem rendelkezett főnemesi címmel, az első ilyen rangot fia, III. Pál kapja meg, 1772-ben Mária Terézia grófi címet adományozott neki.


Az 1741-es koronázási ceremónia a vitézzé avatások után is folytatódott. Márai Terézia az Irgalmasok templomi előtti téren letette az ilyenkor szokásos eskütételét, majd a koronázási dombon elvégezte azt a jelképes kardvágást, „amely a 15. században vált a magyar királykoronázások elengedhetetlen rítusává.” (Serfőző Szabolcs: Mária Terézia pozsonyi koronázásának képei – Rubicon. 2017/1-2.) A koronázási ünnepségek végét a pozsonyi vár tróntermében felszolgált díszebéd jelentette.


 


Az a jelképes kardvágás 


 


Felhasznált irodalom:

Marcziányi György: Nemesség. 1886.

Mit ígért Márai Terézia koronázási hitlevele? http://mult-kor.hu/cikk.php?id=29278

Serfőző Szabolcs: Mária Terézia pozsonyi koronázásának képei – Rubicon. 2017/1-2.

Tarján M. Tamás: Mária Terézia koronázása http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1741_junius_25_maria_terezia_koronazasa/


 




 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch