Információk - Hírek

Mária Terézia és a Festeticsek


2017. augusztus 01. 00:00




Augusztus: az első Keszthelyen praktizáló orvos




2017-ben Mária Terézia királynő születésének 300. évfordulójára emlékezünk. Ennek alkalmából minden hónapban bemutatjuk egy esemény kapcsán, hogyan kapcsolódott az uralkodónő tevékenysége a keszthelyi Festetics család életéhez.


A középkortól kezdve számos szerzetesrend foglalkozott gyógyító munkával a Magyar Királyság területén. Az ispotályokban a gyógykezelés mellett a szegénygondozással is foglalkoztak. Járványok idején különleges megoldásként járványkórházakat hoztak létre, amelyekkel próbálták a fertőző betegségeket megfékezni. A 16. századtól, a török időkben a kialakuló egészségügyi rendszer sem működött hatékonyan. A 18. században vármegyék között nagyok voltak a különbségek az egészségügy területén, például Tolna vármegye elzárkózott mindennemű egészségügyi fejlesztéstől.


  


Doktor Csőr Rómából – Paul Fürst gravírozása

Pestisorvos a középkorból

(közkincs – Wikipédia)


A 18. század folyamán több olyan esemény történt a Habsburg Birodalomban és Magyarországon, amelyek hozzájárultak egy modern egészségügyi rendszer kialakításához. 1723-ben az Irgalmas Rend egy százágyas kórházat hozott létre Pozsonyban. A reform egyik jelentős eleme volt, hogy 1738-ban megalakult a Helytartótanács egészségügyi bizottsága, így az államnak is beleszólása lett az egészségügyi intézkedésekbe. Ugyanebben az évben adták ki a Habsburg Birodalom kórház- és szegényházi szabályzatát, amit 1751-ben az egész birodalomban kötelezővé tettek.


Mária Terézia és fia, II. József uralkodása alatt több olyan rendelkezés született, amely elősegítette a korszerű gyógyítási módszereket és a betegségek megelőzését. 1752-ben rendelet tette kötelezővé, hogy a vármegyék képzett orvosokat alkalmazzanak. A rendelet kikötötte, hogy az orvosoknak fizetést kell kapniuk és ingyen kell gyógyítaniuk a szegényeket.


  


Mária Terézia bécsi szobra

© Bwag/Wikimedia


Nagyon fontos lépés volt az egészségügy magyarországi történetében, hogy újra elindulhatott a rendszeres orvosi egyetemi képzés, bár a középkorban rövid ideig a budai és a pozsonyi egyetemeken folyt ilyen jellegű oktatás. 1769. november 7-étől a nagyszombati egyetemen elkezdődött a tudományos orvosképzés. Az egyetem orvosi kara rövid ideig maradt Nagyszombaton, aztán 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.


  


A nagyszombati egyetem

(közkincs – Wikipédia)


Mária Terézia a közjó érdekében tette meg egészségügyi intézkedéseit, amelyekben nagy segítséget kapott Gerard van Swieten holland származású orvostól. Van Swieten 1745-től a császári család háziorvosa és tanácsadója volt. Ő volt, aki létrehozta a grazi egyetemet, és sokat tett a prágai és a bécsi egyetem orvosképzésének megreformálásáért. Döntő szerepe volt abban, hogy Mária Terézia 1770. szeptember 17-én kiadta egészségügyi rendeletét, a Regulamentum sanitatist. A rendelet többek között részletesen foglalkozott az orvosok, sebészmesterek, patikusok foglalkozási szabályaival, a közegészség érdekében felállított intézményekkel – például a vesztegintézetekkel.


  


A kép előtérében Gerard van Swieten – a Mária Terézia bécsi szobrának egyik mellékalakjaként

(közkincs – Wikipédia)


A 18. század elején Keszthelyen az egészségügyi állapotok nem voltak megfelelőek. A Helytartótanács rendelkezéseit nem a településnek, hanem a földesúrnak kellett végrehajtatnia. A szomorú helyzet a Festeticsek megjelenésével gyökeresen megváltozik. Festetics Kristóf 1739-ben szerzi meg a keszthelyi birtokokat. Több intézkedést tett Keszthely egészségügyi helyzetének javítására: támogatta a keszthelyi ferences barátok fráter Camillus által vezetett gyógyszertárát, bábost hozatott Keszthelyre, aki abban az időben szappangyártással is foglalkozott.


  


Festetics Kristófról készült dombormű

Fotó: Bankó Zsolt / Helikon Kastély


1756. augusztus 1-jén pedig a Festetics Kristóf és Kohler Dániel hessen-darmstadti ezredben szolgált sebészorvos kötötte meg azt a szerződést, amely által Kohler lett Keszthely első orvosa. 1759-ben pedig létrejött a keszthelyi uradalmi kórház, amely – valószínűleg – a mai Kastély utca 2. számú ház alatt állt. A kórház 3-3 ágyas férfi és női kórterem volt és egy 1 ágyas elkülönítő. Mivel nemcsak gyógyítással, hanem idős-gondozással is foglalkoztak, nekik külön 4-4 ágyas hálótermet biztosítottak. A kórház anyagi hátterét adományokból, borból, kamatokból, és a kórházhoz tartozott konyhakert jövedelméből biztosították. A konyhakert egyébként biztosította a betegek és a gyógyító személyzet élelmezését is. A betegek nem szalmazsákokon, hanem marhaszőrrel bélelt matracon aludtak, és megismerhették a lepedőt, a vánkos- és a paplanhuzatot is.


A Helikon Könyvtár páratlan könyvgyűjteményében számos egykori értékes orvosi könyv található. Néhányat említenénk meg a teljesség igénye nélkül: a gyűjtemény legrégebbi orvostudománnyal foglalkozó könyve, Amidenus 6. századi bizánci orvos 1542-ben kiadott munkája, az ókori görög orvos, Hippokratész 1567-ben kiadott gyűjteményes munkája, a 16. században élt Vesalius anatómiai könyve vagy a 17. században alkotó Harvey 1737-ben a vérkeringési rendszerről és a szív vérkeringésben betöltött szerepéről írt munkája. A már említett Gerard van Swieten 1766 és 1776 között kiadott ötkötetes munkája is szerepel a gyűjteményben, amelyben mesterének, Hermann Boerhaave holland orvosnak állít emléket.


 


Gerard van Swieten könyvének belső címlapja – a könyv a Helikon Könyvtár tulajdona

Fotó: Bankó Zsolt / Helikon  Kastély


 


Felhasznált irodalom:


Balázs Péter: Mária Terézia 1770-es egészségügyi alaprendelete (Magyar Tudománytörténeti Intézet tudományos közleményei 73.) Piliscsaba – Budapest, 2007.


Ifj. Harmatta János: Könyvismertetés. Péczely Piroska – Sági Károly – Szutrély Antal: A 200 éves keszthelyi kórház története. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. Veszprém, 1970. 391–392. oldal


Kapronczay Károly: A magyar kórházügy első reformja a XVIII. században. Orvosi Hetilap. 122. évfolyam, 22. szám. (1981. május 31.) 1337–1341. oldal


Katus László: A modern Magyarország születése – Magyarország története 1711–1914. Pécs, 2012.


Péczely Piroska – Sági Károly – Szutrély Antal: A 200 éves keszthelyi kórház története. Keszthely, 1959.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch