Információk - Hírek

Titkok és érdekességek a zárt kapuk mögül


2020. március 17. 00:00

 


Könyves kaleidoszkóp 3.


„Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás.

A Festetics család könyvtárában nagyon sok olyan dokumentum „lapul” a polcokon, amelyek a Festetics feleségek, édesanyák életével, tevékenységükkel kapcsolatosak: névnapi köszöntők, kedvenc könyvek, hírlapi cikkek etc. Ezek segítségével mutatjuk be a Festeticsek asszonyait.

Gazdag, dolgos, vagány – röviden így jellemezhetjük Jakabházi Sallér Juditot, gróf Festetics I. György feleségét.



1766-ban látta meg a napvilágot a Vas vármegyei Molnáriban (ma Püspökmolnári) egy tehetős család leánygyermekeként. 1789-ben, amikor bátyja fiatalon elhunyt, lánygyermek létére ő örökölte a négy vármegyében – Vas, Zala, Somogy, Sopron – elterülő hatalmas Sallér birtokokat. Eme tény ismeretében nem meglepő, hogy gróf Festetics III. Pál kiszemelte egyik fia leendőbelijeként.

A leendő após úgy gondolta, hogy a gyermekeire váró vagyon nem elegendő arra, hogy abból könnyen megélhessenek, ezért előnyös házassággal kívánt javítani gyermeke, György anyagi helyzetén is. A kiszemelt hölgy jelentős, 400 ezer forintos hozománnyal rendelkezett. (Ez mai értéken kb. több mint másfél milliárd forintot tett ki.)

Az apa „kerítő” sorai, melyet fiának írt: „Adom tudtodra, hogy Sallér-háznál igen megtetszettél” – olvasható a levélben, s még tovább buzdította Györgyöt, ne hagyja elszaladni a kedvező alkalmat: „Magyarországnak ennél jobb partija nincsen” …, sőt még azt is írta: „az a madár az kezünkből ki ne repüljön”.

1781-ben találkozott először Judit és György, s 1783-ban vált valóra az apa álma, s keltek egybe a fiatalok.

Az ifjú asszony – mai szóhasználattal élve – belevaló, vagány csaj volt. Feljegyezték róla, hogy bár tucatnyi uradalmában cselédek százai dolgoztak neki, mégis saját kezűleg főzte a szappant, mártotta a gyertyát vagy éppen a rokkát pörgette.

Sőt! Nagyváthy Jánost (1755–1819), a Georgikon ihletőjét, egy ideig a Festetics-birtokok jószágkormányzóját is felkérte egy háziasszonyoknak szóló, az észszerű gazdálkodásról és háztartásvezetésről szóló könyv megírására. Megszületett a „Magyar házi gazdaasszony”.

Egy évvel Nagyváthy halála után jelent meg először, de népszerűségét jelzi, hogy 1830-ban újra kiadásra került. A benne összefoglalt teendők jól mutatják az akkori kor magyar asszonyainak legfőbb kötelességeit: „kenyérsütés, len-, kender-, fonálszövés, a vászon kidolgozása. Keményítőkészítés, szappanfőzés, gyertyamártás, ecetcsinálás, a fejőstehén gondozása, vajcsinálás, szeszfőzés, gyümölcs- és zöldségtartósítás, sertéshízlalás és feldolgozás, szárnyas állatok tenyésztése ás tartása, száraztészta készítése, selyemhernyó tenyésztés és selyemgombolyítás, takarítás, ruhamosás, mosogatás, zöldség- és virágkertészet”.



A feleség férjét legtöbbször követte szolgálati helyére, s csak várandósságai idején tartózkodott Bécsben, vagy valamelyik birtokközpontban (Keszthely, Ság, Molnári).

A gróf leveleiben utasításokkal látta el Juditot a birtokok ügyeinek intézésével kapcsolatosan. Leveleiben mindig kitért gyermekeire (1 fiú és 3 leány), azok nevelésére. Így becézték egymást: „Édes Szívem”, „Kedves Angyalom”, „Szerelmes Angyalom”, „Édes Szívem Kintsem Angyalom, „Édes Lelkem Drága Kintsem”.

Az évek múlásával elhidegültek egymástól, az 1800-as évek első éveiben a grófné elhagyta férjét, visszaköltözött ősei birtokára, Molnáriba. Az itteni kastélyt igényei szerint építtette át. Az elválással kapcsolatos teendőket egy 1805. április 15-én kelt korrekt szerződésben kötötték ki, miszerint „Mi módon lehessen közöttünk alább irattak között az már meghatározott Elválásunkat tovább is úgy folytatni, hogy ez a Gyermekeinknek legkevesebb kárával, a külső illendőséggel és Tisztességgel megeshessen”.

Az „egyezséget” 5 pontba szedték, Céljuk az volt, hogy „háborgás, pörlekedés vagy szemrehányás bármilyen lehetőségét messze elkerüljék”.

Az érzelmek kihűlése, a házasság megromlása ellenére jó szívvel, s elismerően írt Judit volt férjéről a Georgikon 1801-ben megjelent emlékkönyvébe: „György nem azért cselekszik, hogy elkápráztasson, hanem lelkiismerete szerint, és egy jó cselekedet jutalmát nem az emberek beszédében, hanem magában a tettben keresi”.

Festetics I. György 1819. április 2-án bekövetkezett halála másnapján egy Molnáriban kelt levélben nagyon szépen, tisztelettel emlékezett meg az elhunytról.

10 évvel később, 1829-ben hunyt el, Molnári Szent Tamásról nevezett római katolikus templomának kriptájában helyezték örök nyugalomra.

 


_____


 


Ének a koleráról


Szörnyű járványok mindig is voltak az emberiség történetében. Minden évszázadban felütötte fejét egy-egy pusztító betegség. Erről nem csak orvosi dokumentumok tanúskodnak, hanem pl. zenedarabok is. Egy ilyen kottát őriz a kastély könyvtára is.

Festetics Kristóf az egészségügyi körülmények javítása érdekében 1759-ben megalapította Keszthelyen az első kórházat, „ispotályt”. A korabeli viszonyokhoz képest jól felszerelt és berendezett volt. Festetics György is ezért gyűjthette az orvosi témájú könyveket, melyek a Medicina szakcsoportban találhatók. Most a kottatárból mutatnánk be egy érdekességet, járvánnyal kapcsolatban: egy kézzel írott, rövid ének- és zongoradarabot. A címe: Cholera eránt Ének. A kottáról sajnos nem sokat lehet tudni, se szerző, se évszám rajta. Arról sincs adat, mikor kerülhetett a Festetics-kottatárba.



A 200 éves keszthelyi kórház története (Írta: Péczely Piroska, dr. Sági Károly és dr. Szutrély Antal) c. könyvből megtudhatjuk, hogy 1855-ben kolerajárvány volt Keszthelyen. „…az urodalmi kórházban is felütötte fejét a betegség, az ott gondozott szegények között.” Levéltári adatok szerint Gerhardt Pál uradalmi orvos 1855. szeptember 18-án 7 forint és 20 krajcár pengőt fizetett ki Böröczi Böske részére, akit ápolásra fogadtak fel.

A járvány 1848-49-ben Erdélyben, majd a Tisza vidékén ütötte fel fejét. Ekkor íródhatott ez a darab.





A szövege:


Közelit a Cholera, Ez a kórság, nyavalya,

ki, ki úgy imádkozzék, hogy tsak hamar megszünnyék,

ki ki ugy imádkozzék, hogy tsak hamar megszünnyék.


Mert ákinn uralkodik

E világól ki mulik

Szenved előbb émelgést,

És hányással hasmenést.


Huszonnégy óra alatt,

Ezreket le arat

Tisza mellett a példa

Oh, borzasztó nyavalya


Ellene leg hasznosabb por,

Őt hat esztendős bor.

De ha ollyant nem kaphatsz

Mult őszit is meg ihatsz.


Szőke Duna mentében,

Sok legény áll mentébéen,

Haszont huz a Huszárság

Hogy ne jöjjön a korság.


_____


 


Könyves kaleidoszkóp 2.


Sokan nem tudják, hogy a „legnagyobb magyar”, vagyis gróf Széchenyi István ereiben Festetics vér is csörgedezik. Édesanyja gróf Festetics I. György egyik leánytestvére, Festetics Julianna volt.

Miután első férje – a Cenken (ma Nagycenk) élő gróf Széchenyi József – tragikus vadászbalesetet szenvedett és elhunyt, testvéröccse, Ferenc hamarosan érdeklődését fejezte ki a fiatal özvegy iránt. 1777-ben – hosszas meg nem értés után, ami a két család között alakult ki – a Széchényi család cenki kápolnájában megtörtént az esküvő. A házastársak példás harmóniában és halálukig hűségben élték le életüket.

Ferenc szerelme és tisztelete ekképpen nyilvánult meg egy barátjához írt levélben: „ A jó Isten segíteni látszatott a boldogító feleségválasztásban, amidőn meghatároztam, hogy Julianna Sógorasszonyom feleségem legyen.”



Házasságukból 5 gyermek érte meg a felnőtt kort: 3 fiú és 2 leány. 71 éve viszonylag szép kornak számított abban az időben. Elsődleges feladatának tartotta gyermekei erkölcsi és szellemi nevelését. Azt tartotta: az apa határozottságot, keménységet, az anya a szeretetet, a „kellemet” adja a gyermekeknek. Gyermekeivel magyarul beszélt, s melléjük dajkát is magyart választott. Sok idejét kötötte le a háztartás irányítása. Jelentős társadalmi életet élt. Számos jótékonysági és patronálási feladatot is elvállalt. Sokszor emlegette, hogy a Széchényi és a Festetics név arra kötelez, hogy nem elég a hazát szeretni, azért ha szükséges, áldozatot is kell hozni.

A források tanulmányozása során megállapítást nyert, hogy jártas volt mindenféle tudományban, üres óráiban hasznos könyveket olvasott. Ebben nagy segítségére volt, hogy nagyon jól beszélt és írt német, francia, olasz és angol nyelven is.

Egy forrás így ír róla: „Férjfiasan ítélő eszét minden vele társalkodó hamar általlátván, keresve igyekezett vele beszélgetni; mert akármelly tudós tárgyról válogatott, világos, nyájas és mulattató kifejezésekkel szóllott és okosodott.” (Tudományos Gyűjtemény 1827/VI. kötet)

1803. szeptember 9-én ásvány- és növénygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta.

Ahogy idősödött, egyre több betegséggel, különösen a szemét megtámadóval küszködött. Férje elvesztése 1820-ban még jobban megrendítette. Utolsó éveit Bécsben töltötte családja körében. 1824. január 20-án hunyt el. A család cenki mauzóleumában helyezték örök nyugalomra.


_____


 


Könyves kaleidoszkóp 1.


„Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás.

A Festetics család könyvtárában nagyon sok olyan dokumentum „lapul” a polcokon, fiókokban, amelyek a Festetics feleségek, édesanyák életével, tevékenységükkel kapcsolatosak: névnapi köszöntők, kedvenc könyvek, hírlapi cikkek etc.

A család első grófnője, Bossányi Julianna a felvidéki Jabloncán született. Festetics III. Pállal 17 éves korában, 1751. szepetmber 8-án esküdtek egymásnak örök hűséget Nyitrán.



III. Pál leveléből idézve: „Szükséges, hogy tetőtől-talpig felruházzam a menyasszonyt, még éjszaki ruhát, cipellőt és minden bagatellát hozzáadván, e mellett egy pár csöves gyűrűt, ezüst nachzeugot, órát és bestecket kell adnom és valamely gyöngyöt, mivel az mátkámnak kövekből való smukja vagyon.” (Szabó Dezső: A herceg Festetics-család története. Budapest, 1928. 190-191. p.)


Julianna példás családanya volt. Házasságukból kilenc gyermek született: négy leány és öt fiú. Az ismertebbek közül meg kell említeni Festetics Juliannát, aki gróf Széchenyi Ferencnek, nemzeti könyvtárunk megalapítójának volt a felesége, a „legnagyobb magyar” – gróf Széchenyi István édesanyja. Julianna híres fiai Festetics I. György mecénás gróf – a Georgikon megalapítója, a klasszikus Helikoni Ünnepségek életre hívója, valamint Festetics Imre, aki a 19. század eleji tudományos kutatásai révén a genetika úttörői közé került.


1774. november 14-én csillagkeresztes hölggyé nevezték ki. A későbbiek folyamán a női családtagok kivétel nélkül viselték ezt a titulust.



A Csillagkeresztes Rend (Hochadeliger-Sternkreuzorden) kitüntetést III. Ferdinánd özvegye, Gonzaga Eleonóra magyar királyné alapította 1668. szeptember 18-án. A rend tagjai katolikus vallású, férjes vagy özvegyasszonyok lehettek, akik őspróbát kellett, hogy tegyenek. A próba keretében apai és anyai ágon meghatározott számú nemest kellett igazolniuk. Feltétel volt még, hogy a leendő tag férje kamarás legyen. Többek között a vallás szolgálatára, a Szent Kereszt tiszteletére, a vallási szertartásokon való részvételre, az erélyes és méltányos életre, továbbá az irgalmasságra és jótékonykodásra vállaltak kötelezettséget.

A rend legismertebb jelvényét a 18. század közepétől használták. Ez egy vörös keresztet, a kétfejű korona nélküli fekete császári sast és kék zománckeretet foglal magába. A keret felső részénél a „SALUS ET GLORIA” (Üdv és dicsőség) jelszó olvasható fehér zománclapon. A jelvényt fekete selyemszalaggal a szív fölött viselték. (Tudományos Gyűjtemény 1817/IV. kötet)

A családi ősgalériában (Tölgyfalépcsőház) ez a jelvény jól látható a Bossányi Juliannát ábrázoló festményen, amelyet Hubert Maurer német származású osztrák festőművész készített.


____


 


Festetics III. György utazóládája


A Helikon Kastélyhoz tartozó Amazon Ház Látogatóközpontban, a Főúri utazások, úti kalandok című kiállításon látható a tárlat legújabb darabja, egy feltehetően Festetics III. Györgyhöz köthető Louis Vuitton utazóláda.


 


1. kép 


Mi is az az utazóláda, és ki volt Louis Vuitton?


Az európai utazóláda közvetlen előzménye Kínából származik, ahol utazáshoz fából készült, bőrrel borított dobozokat használtak, amelyek sarkait és testét is vassal erősítették meg. Európában a 18. század végétől a 20. század elejéig voltak jellemzők a hasonló ládák, amíg fel nem váltották őket a könnyebb és olcsóbb bőröndök. Az utazóládák alapját többnyire egy fenyőfából készült doboz alkotta, amelyet beborítottak egyrészt védő-, másrészt díszítőrétegekkel, például bőrrel, vászonnal vagy akár papírral. Az egyik leghíresebb utazóláda-gyártó cég a francia Louis Vuitton cég volt.


A vidéki származású Louis Vuitton 1837-ben érkezett Párizsba, ahol egy táskakészítőnél helyezkedett el mint segéd. Feladatai közé tartozott, hogy vagyonos utazók ládáiba csomagolja be a holmijukat. Ekkor a lovaskocsik, a vonatok és a hajók voltak a fő közlekedési eszközök, és a poggyász gyakran megsérült a durva bánásmód miatt, ezért az utazók azt várták el a mesteremberektől, hogy olyan ládákat készítsenek nekik, amelyek kielégítik az egyéni igényeiket, és megóvják a holmit, amely becsomagolását is a táskakészítő műhelyek végezték.


Louis Vuitton munkája során alaposan megismerte az utazók szükségleteit, és saját utazóláda-készítő céget alapított 1854-ben Párizsban. A Louis Vuitton ládák hamar népszerűek lettek, és hamisítani is kezdték őket, ezért a cég gyakran változtatta a felhasznált mintákat. 1876-ban vezették be a barna-drapp csíkos mintát, majd 1896-ban a híres monogramos mintát: az LV monogram mellett többféle négyszirmú virág jelenik meg, amelyek a 19. század végén népszerű japán motívumok hatását mutatják.


 


2. kép 


A keszthelyi utazóláda


A Keszthelyen magántulajdonban lévő Louis Vuitton utazóláda eredete egyrészt sorszáma alapján nyomozható ki, másrészt a tulajdonosok végigkövetésével. A sorszám alapján a Louis Vuitton cég magyar képviselete az egyedi megrendelésre készített, Elegant típusú, limitált példányszámú ládát Festetics III. György (1882–1941) személyéhez köti. A láda az 1900-as évek elején készült. Ebben az időszakban György diplomáciai szolgálatban volt Párizsban, majd Londonban, feltehetően ez idő tájt rendelhette meg az utazóládát.


Festetics III. Györgyöt komornyikja kísérte utazásain, és ő az, aki szolgálataiért végül meg is kapta ajándékba a ládát. Felesége testvére örökölte, akinek leszármazottja ma a tárgy tulajdonosa. Az utazóláda kölcsön formájában a Helikon Kastély Főúri utazások, úti kalandok című kiállításán kapott helyet.


 


3. kép 


_____


 


Komárom vármegye térképe


A keszthelyi Festetics kastély Helikon Könyvtára számtalan könyvritkasága és érdekessége mellett értékes térképgyűjteménnyel is rendelkezik. A 370 könyvtári tételből, és mintegy 1000 térképből álló gyűjtemény legkorábbi darabjai az 1500-as évek második feléből származnak, s így a huszadik századig négyszáz év térképei között kalandozhat a kutató olvasó. A csodálatosan illusztrált, gondosan kidolgozott rézmetszetekkel díszített régi térképeink – amelyek mai mércével mérve is megdöbbentően pontosak – sok látogatót ámulatba ejtenek. A továbbiakban ezekből szeretnénk, mintegy kedvcsinálóként, néhányat bemutatni:



Bemutatandó térképeink első darabja egy 1794-ből származó, nagyon jó épségben megmaradt megyetérkép Komárom vármegyéről, amely Bécsben került kiadásra. A térkép rézmetszet, amelynek térképészeti munkáit Joseph Max Liechtenstern (1765–1828) osztrák geográfus, térképész végezte, a rézmetszet Anton Amon (1761–1798) rézmetsző művész munkája. A térkép címe háromnyelvű: latin, magyar és német, amely gazdasági, közlekedési és postatérkép is egyben. A térképen alkalmazott jelek, rövidítések jegyzéke latinul a térkép mellett, méretaránya körülbelül 1:150 000.


 _____


 



2020. március 17-től bezárt a kastély kapuja. Időnként – igaz, csak virtuálisan – egy kicsit mégis kinyitjuk, hogy meg tudjunk osztani néhány érdekességet a Festetics családdal és kiállításainkkal kapcsolatban. Sorozatunk kezdő fényképén ezért egy nyitott kaput mutatunk: herceg Festetics IV. Györgyöt látjuk, amint invitál minket a kastélyba. A „kis herceg”, ahogy a keszthelyiek hívták, 1940. november 18-án született. A képen már ő a ház ura, mivel sajnos édesapja, Festetics III. György 1941. augusztus 4-én meghalt. A kisfiú és édesanyja, Maria Haugwitz voltak a kastély utolsó lakói, akik 1944 szeptemberében hagyták el Keszthelyt és Magyarországot. A Festetics család öröksége azonban tovább él a kastélyban, ahogyan azt következő bejegyzéseink is reményünk szerint bizonyítani fogják.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch