Információk - Hírek

Történetek a legjelentősebb keszthelyi Festeticsről


2019. február 04. 00:00

Február: Családi körben


A Helikon Kastély 2019-ben Festetics I. György halálának 200. évfordulójára emlékezik. Ennek alkalmából minden hónapban bemutatjuk egy-egy téma kapcsán a keszthelyi Festetics család legjelentősebb tagja életének fontosabb eseményeit. Februári bejegyzésünkben Festetics I. György családját – szüleit, testvéreit, feleségét és gyermekeit – mutatjuk be röviden.

Festetics I. György 1755. december 31.-én született Ságon Festetics III. Pál és Bossányi Julianna második gyerekeként és első fiaként. Édesapja születése idején Sopron vármegye alispánja volt. Egy évvel később III. Pál már feljebb lépett a hivatalnoki ranglétrán, Bécsben kapott állást, 1758-ban pedig kinevezték udvari és kancellári tanácsossá. Fontos szerepet játszott Magyarország pénzügyi életének irányításában. Mária Terézia legfontosabb tanácsadói közé tartozott. Nevéhez fűződik a parasztság helyzetét rendező rendelet, az Urbárium. 1772-ben titkos tanácsosi címet és grófi rangot kapott és alelnöke lett a Magyar Kamarának.



1. kép: Festetics III. Pál




Festetics I. György édesanyja gróf nagybossányi Bossányi Julianna volt. Édesapja, Bossányi Imre Nyitra vármegye követe, majd alispánja volt, később alországbíró és alkirályi helytartó lett.


 


2. kép: Bossányi Julianna 




Festetics III. Pál 1751. szeptember 7-én, Jabloncán jegyezte el gróf Bossányi Imre leányát, Juliannát, akit másnap feleségül is vett a nyitrai püspök áldásával. A házasságból 9 gyermek született. Elsőként Julianna 1753-ban, őt követte György 1755-ben. 1760-ban Erzsébet született, aki 1785-ben feleségül megy majd Esterházy Károly grófhoz. János 1763-ban látta meg a napvilágot, majd rá egy évre megszületett Imre. Hatodik gyermekként világra jött Anna, aki báró Révay Pál felesége lett. Utána József és egy újabb Imre született, míg a kilencedik gyermek, az 1775-ös születésű Mária volt, ő gróf Batthyány Antalhoz ment feleségül 1794-ben.


 


3. kép: Festetics Anna 




A testvérek közül Julianna és az 1764-ben született Imre életéről bővebben szólunk.

Julianna 1772-ben kötött házasságot gróf Széchényi Józseffel, aki 1774 novemberében egy vadászaton életét vesztette. Három évvel később Julianna újra férjhez ment. A férj sógora, gróf Széchényi Ferenc volt, aki Julianna öccsének, Györgynek iskolatársa volt Bécsben. Ahhoz, hogy érvényes legyen a Festetics Julianna újabb házassága, szükségük volt pápai engedélyre. Házasságukból hat gyermek született, a legkisebb gyermekük, István lesz majd a magyar reformkor és ezáltal a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Festetics Julianna művelt, tudományokban jártas asszony volt, 1803-ban felajánlotta nagy értékű ásvány- és növénygyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak, amely a későbbi Természettudományi Múzeum gyűjteményeinek alapját adta.


 


4. kép: Festetics Julianna 




A 19. század a természettudomány történetének egyik legjelentősebb százada, nagynevű tudósok ekkor fedezték fel a származás és az öröklődés szabályait. Charles Darwin és Gregor Mendel neve minden iskolás és tudományos könyv lapjain előkelő helyen szerepel. 1905-ben az angol William Bateson először használja a genetika kifejezést. Biztos, hogy először? Nem egészen.

Festetics Imre kőszegi birtokán többek között állattenyésztéssel is foglalkozott. A Festetics családban a műveltségnek és a tudásnak nagy szerepe volt, Imre a juhok nemesítésével foglalkozott behatóan. 1819-ben tapasztalatait egy német nyelvű lapban jelentette meg Brünnben. Ebben a tanulmányban a természet genetikai törvényeiről írt – így mondhatjuk, hogy ő előbb írta le a genetika kifejezést, mint angol tudóstársa a 20. század elején. Mivel erről az értekezésről hosszú évtizedekig nem lehetett hallani a tudományos életben, így Festetics Imre neve elfelejtődött. Az 1980-as évek hozta el neki a hírnevet szakmai körökben, magyarul 1989-ben jelent meg ez a tudományos munka. Ebből kiderült, hogy Mendel törvényei több ponton hasonlítanak, vagy éppen megegyeznek a magyar gróf kutatásaihoz. A tudományos világ nem véletlenül nevezi Festetics Imrét a genetika elfelejtett nagyapjának.


 


5. kép: Festetics Imre 




Festetics I. György 1783-ban kötött házasságot jakabházi Sallér István ítélőmester lányával és egyetlen örökösével, Sallér Judittal. A házasságkötés pontos idejét nem ismerjük, annyit tudunk, hogy Festetics I. György 1783. február 13-án tette le a házassághoz szükséges 6000 forintos tiszti kauciót és három nappal később ezredétől megkapta a házasági engedélyt.


 


6. kép: Sallér Judit árnyképe  




A házasságkötésnek elsősorban anyagi oka volt. Festetics I. György édesapja azt kívánta elsőszülött fiától, hogy a családja érdekében anyagilag igencsak előnyös házasságot kössön. Talált is rá megfelelő hölgyet Sallér Judit személyében. Judit hozománya 400 ezer forintot tett ki. György 1781-ben látogatást tett Salléréknál, ahol jól fogadták. 1782 januárjában édesanyjának, Bossányi Juliannának írt leveléből kiolvasható, hogy „leendő házasságára való elhatározásában semmiféle érzelmi momentum nem vezeti.” (Szabó Dezső: A hercegi Festetics család története. 1928. 211. oldal). Februárban apja György tudomására hozza, hogy nagyon ajánlja fiának a Sallér Judittal kötendő házasságot. Amiért mégis csak egy évre rá jön létre a frigy, annak egyik magyarázata, hogy Festetics III. Pál 1782. április 7-én meghalt. A másik, hogy a Györgyre maradt adósságokat és egyéb, a családja felé irányuló kötelezettségeket megpróbálta rendezni. Kifizette a testvéreit és ezzel rendezte az anyagi kérdéseket.

Festetics I. György és Sallér Judit házasságából négy gyermek született. 1785-ben az egyetlen fiúgyermekük, László, majd két év múlva Szidónia, aki majd gróf Almássy Illés felesége lesz, 1790-ben Julianna, akit pedig gróf Zichy Károly vesz majd feleségül. Viktória 1791-ben született és hamarosan meg is halt.

A gyerekeket főleg Sallér Judit nevelte, hiszen a férje néhány évig katonai karrierjével, majd a Festetics-uradalom korszerűsítésével foglalkozott. A Sallér-féle hozomány végül nem lett elég a Festeticsek pénzügyi helyzetének teljes rendbetételéhez. Mivel amúgy is anyagi érdekből köttetett a házasság, ezért a férj és a feleség a különélést választotta. Ám a 19. század elején ilyen esetek még nem voltak mindennaposak, ezért főként egyházi részről nyomás nehezedett a házaspárra, leginkább a feleségre ezen állapot megszüntetésére. Mivel Sallér Juditot többször marasztalták el, legutoljára 1805 januárjában, ezért „ezt követően került sor Festetics 1805. február 20-án Bécsben kelt elegáns, és felesége iránt mindenképpen a legnagyobb méltányosságot tanúsító nyilatkozatára, miszerint felesége jogainak sérelme nélkül a »házasságbéli elválás végett« megfelelő szerződésre, »barátságos egyezségre« fog lépni. … A tényleges válási szerződést április 15-én írták alá.” (Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. 2013. 191. oldal)


 


7. kép: Festetics I. György és Sallér Judit válási egyezsége 


A képek forrása:

1. kép: Ismeretlen festő olajfestménye. = Rubicon. 2013/2-3. 44. oldal

https://hu.wikipedia.org/wiki/Festetics_P%C3%A1l_(kamarai_aleln%C3%B6k)

2. kép: Hubert Maurer: Bossányi Julianna arcképe – Bankó Zsolt / Helikon kastély

3. kép: Ismeretlen festő alkotása. = Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. Budapest, 2013. 106. oldal

4. kép: Johann Ender: Széchényi Ferencné Festetics Julianna

https://hu.wikipedia.org/wiki/Festetics_Julianna

5. kép: August Friedrich Oelenheinz: Festetics Imre

https://hu.wikipedia.org/wiki/Festetics_Imre

6. kép: Kiss József kamarai elnök tollrajza = Festetics Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. Budapest, 2013. 106. oldal

7. kép: Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. Budapest, 2013. 191. oldal


A felhasznált irodalom:

A Festetics család családfája: http://genealogy.euweb.cz/hung/festet3.html

Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. Budapest, 2013.

Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Budapest, 1928.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch