Információk - Hírek

Történetek a legjelentősebb keszthelyi Festeticsről


2019. július 01. 00:00

Július: A Graeven-huszárok alezredese


       „Felséges Magyar Hazának Tekintetes Statusai, Rendei!

Nem kevés örömmel illetöttek szomorodott Sziveink, midőn ezen óhajtva vártt Felséges Ország Köz-gyülekezetének ritka alkalmatossággával Sajnas Sérelmeinknek méltó Orvoslását a’ Felséges Hazátúl ez jelen való alázatos bámutássunk mellet várhattyuk.”1 Így kezdődött a „Nemes Grewen Huszár Regementyinek Magyar Feő ’s All Tisztyei” által,1790. június 30-ián írt, július 5-én a magyar országgyűléshez átadott beadvány, amelyet többek között a magyar ezredek életének szabályozását kérte az országgyűléstől.



1. kép: Egy Graeven-huszár


Festetics I. György a Theresianumban töltött évek alatt széles körű műveltséget és tudást szerzett. Az intézményben magas színvonalú oktatás folyt hadászati és hadmérnöki témakörökben is. Rövid pénzügyi hivatalnoki karrier után előmenetelét a katonai pályán látta biztosítva. Az európai politikai helyzet, a különféle háborúk – példaként az 1787-1791 közötti osztrák–török háborúk – jó lehetőséget adtak egy sikeres katonai karrier felépítéséhez. Bár gróf Nádasdy Ferenc próbálta lebeszélni a 23 éves Festetics Györgyöt a hadseregről, nem ért el eredményt. Ez idő tájt zajlott a Habsburg Birodalom háborúja a poroszok ellen, amely révén gyorsan lehetett a ranglétrán előre jutni. Az ifjú gróf „1778 júl. 16-án belépett Nádasdy ezredébe (volt 9. huszárezred), ahol júl. 29-én alhadnagyi, szept. 1-én pedig hadnagyi rangot nyert,”2 1779 januárjában pedig főhadnagyi kinevezésre terjesztették fel.

Ám a háború 1779-ben véget ért. Festetics I. György a Nádasdy-ezredben rövid ideig szolgált, és előmenetele érdekében a Barco-ezredhez csatlakozott. Az ezrednek 1773 óta Barco Vince volt, a tulajdonosa és rendszerint Galíciában állomásozott, így messze került Bécstől és a családjától egyaránt. Ebben az időszakban dőlt el, hogy feleségül veszi az édesapja, Festetics III. Pál által kijelölt menyasszonyt, Sallér Juditot. Az esküvőre azonban nem került olyan gyorsan sor, mert 1782. április 7-én elhunyt III. Pál. György idejét lekötötték az apja végrendeletével kapcsolatos teendők. Testvéreivel mindenben meg tudott egyezni, így visszatérhetett a házasságával kapcsolatos tennivalókra. Mint katonatisztnek, szüksége volt ezredének engedélyére is, hogy megházasodhasson. A kaució letétele után 1783. február 16-án kapta meg ezredétől a hivatalos iratot, és utána nem sokkal Sallér Judit és Festetics I. György összeházasodtak.

Apja halála után György grófnak át kellett vennie a családi gazdaságot, közben a katonai pályán sem ért el olyan eredményeket, amilyeneket várt. Ezért újabb váltáson gondolkodott. 1786-ban őrnaggyá léptették elő, és a magyar nemesi testőrség tagja lett.


 


2. kép: Magyar nemesi testőr díszegyenruhában


A Magyar Nemesi Testőrséget Mária Terézia hozta létre 1760 szeptemberében. a hétéves háborúban részt vett huszárok több nagy győzelmet arattak, ennek tiszteletére merült fel a királynőben egy, csak magyar nemesekből álló testőri szolgálat terve. „A magyar nemesi testőrök fő feladata az volt, hogy gondoskodjanak az uralkodó és családjának személyi biztonságáról.”3. Ám nemcsak testőri, hanem reprezentációs feladataik is voltak. Különféle ünnepek alkalmával – ilyen volt a királynő névnapja és a magas rangú kitüntetések osztása – díszegyenruhájukban emelték az ünnepség fényét. Festetics I. György ennek a testőrségnek lett a tagja 1787. szeptember 20-ig, amikor „saját kérelmére a Graeven-huszárokhoz helyezte át a császár.”4

1733-ban alakult a 4. huszárezred, amely a története során a tulajdonosa nevét viselte. Első ezredes-tulajdonosa gróf Hávor Miklós volt. Martin Graeven 1773-tól 1791-ig volt a huszárok névadó vezetője, akik zöld mentét és dolmányt fehér gombokkal, skarlátvörös nadrágot és világoskék csákót viseltek. Ebben az ezredben szolgált Festetics I. György egészen katonai pályafutásának végéig. Katonatársai közül megemlítendő Laczkovics János kapitány, aki a Martinovics-féle összeesküvés következtében a Vérmezőn 6 társával együtt kivégezték.


 


3. kép: Laczkovics János 


1790-ben meghalt II. József, akit testvére, II. Lipót követett. Ennek alkalmából országgyűlést hívtak össze, ahová Festetics I. György gróf is hivatalos volt.


 


4. kép: II. Lipót 


A soknemzetiségű Habsburg Birodalom hadseregében mindig kérdés volt, hogy milyen összetételűek a katonai egységek, milyen nemzetiségűek a tisztek és mi a vezényleti nyelv. 1790. „jún. 18-án igen érdekes levél érkezett a magyar országgyűlés elé. Ez volt a Szerbiában táborozó magyar ezredek főtisztjeinek brahovai táborából kelt folyamodványa, amely azt követelte, hogy a hadi rend külön státus legyen, a magyar ezredekből küldjék el az idegen tiszteket, a magyar seregnek külön haditanácsa és vezérlete legyen és béke idején állandóan az országban tartózkodjék.”5 Ez is jelzi, hogy az 1790. június végén megfogalmazott és július 5-én átadott és a bejegyzés elején már ismertetett Graeven-beadvány nem volt előzmények nélküli.

Festeticsék a levélben többek között azt kérik, hogy a magyar ezredek magyar katonákból álljanak, hiszen „el lehet gondolni, hogy az annyiféle viseletű és nemzetbéli embereknek öszveszerkesztése örökös viszálykodásnak adott alkalmatosságot.”6 Szóba kerül a magyar tisztképzés kérdése is, „igaz ugyan, hogy az állitatik, hogy a hadi tudományoknak e mai megvilágosodott időben elkészítése miatt szükséges az ifjaknak bizonyos nevelést adni… a felséges haza, amint reméljük, az olyan katonatisztségekre készítendő ifjúságnak neveléséről fog gondoskodni.”7 Fontos, hogy a magyar ezredeknek a vezényleti nyelve magyar legyen, mert „nem kevessel mozdítaná az is elől a hadi szolgálatot, ha a közönséges szolgálat rendje és parancsolás magyar nyelven folytattatnék, mert valamint a német nyelvnek értelme, tanulása és megfogása hazánk kedves magzatinál nehezecskén megyen végbe.”8

Ez a levél egy önálló magyar hadsereg ígéretét is magában hordozta, ezért rendkívüli politikai jelentőséggel bírt. A kérvény megfogalmazói – így Festetics I. György és Laczkovics János – feje felett sötét felhők gyűltek. A keszthelyi gróf tetteit amúgy is sokan figyelték, egy rendőrbesúgó szerint „Festetics egyre inkább rajongó hazafias magatartást tanúsít.”9 II. Lipót, az új király testvére halála után igencsak nehéz helyzetben volt a politikai küzdelemben. A II. József által megsértett magyar rendeket maga mellé akarta állítani, közben minden egyes, forradalminak mondott és lázadást csíráit magába foglaló eseményt már a kezdet kezdetén meg akart fékezni. A magyar ezredek életét befolyásoló beadvány kritikus helyzetet eredményezett. A császárt és a bécsi udvart nyugtalanította a kialakult helyzet. „A Budán parancsnokló Barco generális megtudta a Graeven-ezredbeli tisztek eljárását, azonnal meghagyta, hogy vegyék vissza az országgyűléstől a kérvényt.”10. Majd megparancsolta, hogy a tisztek hagyjanak fel a politizálással, „egyelőre házi arestomban maradjanak és az egész ügyre vonatkozólag kihallgattassanak. Különösen Festeticset tartotta közülük veszedelmesnek.”11 Barco tábornok a következőket állította Festetics I. Györgyről: „Hogy ő nem mint magyar mágnás, hanem mint a katonai törvényekhez és a szolgálati szabályokhoz kötött tényleges katona alantas tiszteinek büntetendő eljárást nem csak tényleg és hatásosan helyeselte, hanem abban ő maga is résztvett, az ország fejedelmének jogait támadta és a folyamodványban kifejezett kívánságok által ezen a jogokat a fejedelemtől elvenni és a rendekre átszállítani igyekezett.«”12

Festetics I. Györgyöt ezek után Bécsbe a Haditanács elé idézték. A gróf próbált azzal érvelni, hogy ő egy magyar főnemes és az országgyűlés tagja a királyi meghívólevél alapján, így nem köteles a Haditanács előtt megjelenni. A másik oldal nem így látta. Július 28-án kezdődött meg a tárgyalása. Festeticset már a megérkezése pillanatától figyelte a bécsi titkosrendőrség, ami ebben az esetben javára vált, hiszen semmi gyanús dolgok nem csinált érkezése után. A meghallgatáson Festetics I. György azzal indokolta aláírását, hogy nemcsak a Graeven-ezred tisztjei juttattak el hasonló szellemű beadványt az országgyűlésnek, és a június végi kérvény több pontjának megfogalmazását is igyekezett enyhíteni. Utolsó kihallgatása ez ügyben július 31-én volt. A kihallgatások között megpróbálta felvenni a kapcsolatot a császárral, mert – Festetics szerint – méltatlanul bántak vele, ám rideg, elutasító választ kapott. II. Lipót a kihallgatáson elmondottak megismerése után úgy határozott, hogy 14 napi fogsággal kell büntetni a grófot, valamint a Németalföldön állomásozó La Tour-ezredhez kell áthelyezni. Amennyibe ez ellen Festetics kifogást emel, el kell bocsátani a katonaság kötelékéből.


 


5. kép: Az Udvari Haditanács épülete Bécsben 1775-ben 


Közben Laczkovics János testvére, István kérvényt adott be az országgyűléshez a letartóztatott tisztek helyzetét ismertetve. Az alsótábla feliratot intézett a királyhoz az ügy megoldását kérve. A felső táblán, bár sajnálták az ügyet – miszerint magyar nemeseket tartanak fogságban –, ám nem akarnak elhamarkodottan dönteni. Végül is elfogadtak egy közös feliratot, amely többek között a következőket tartalmazta: „Némely magyar ezredek azt kérték tőlünk, hogy a magyar katonaságról már többször hozott hazai törvényeket újíttassanak meg … kérjük Felségedet méltóztassék úgy rendelkezni, hogy a parancsnokok é tiszteket, akik az országgyűléshez folyamodtak, vagy megyegyűlésekhez írtak, ne büntessék, vagy más módon ne üldözzék és ezt a körülményt ügyeikben sohase vegyék sulyosbító körülményül, hanem minden járulékaikkal együtt ártatlan cselekedetnek jelentsék ki.”13 A császári udvar azonban nem változtatott eddigi véleményén. Augusztusban újabb hadbírósági kivizsgáláson esett át Festetics I. György. 1790. szeptember 21-én II. Lipót határozott a keszthelyi gróf ügyében, „különös királyi kegyelemből elenged minden további büntetést, … Festeticset áthelyezi a La Tour-dragonyos ezredhez.”14 Fél év múltán a grófot Milánóba helyezték át és közben szoros megfigyelés alatt tartották. Festetics I. Györgyöt ekkor már komolyan foglalkoztatta a katonaságtól való kilépés gondolat. 1791. május 10-én az uralkodóhoz fordult, hogy elhagyhassa a katonai pályát. II. Lipót a grófról kapott jelentések tükrében május 19-én megengedte ezt a keszthelyi grófnak. Festetics I. Györggyel május 30-án közölték ezt a döntést, ezzel ért véget hányatott katonai pályafutása.




Felhasznált irodalom:


Bati Berkó István (szerk.) A magyar huszárság története. 1918

Császkóczy Emil: Huszárok a külföldi hadseregekben. 1941. = Magyar Katonai Szemle. 1941. 3. szám. 202–216. oldal

Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. 2013.

Soós István: A magyar nemesi testőrség megalapítása (1760)

http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/a_magyar_nemesi_testorseg_megalapitasa_1760

Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.


Az írásbeli idézetek forrásai:


1. Kurucz. 300. oldal

2. Szabó. 205. oldal

3. http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/a_magyar_nemesi_testorseg_megalapitasa_1760

4. Szabó 220. oldal

5. Szabó. 225. oldal

6-7. Szabó. 227. oldal

8. Szabó. 228. oldal

9. Kurucz, 130. oldal

10-11. Szabó. 232. oldal

12. Szabó. 233. oldal

13. Szabó. 246. oldal

14. Szabó. 250. oldal




A képek forrásai:


1. kép: Kurucz. 104. oldal

2. kép: Hamerle festménye: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_kir%C3%A1lyi_nemesi_test%C5%91rs%C3%A9g

3. kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Laczkovics_J%C3%A1nos#/media/F%C3%A1jl:Laczkovics_Janos_1754_1795.jpg

4. kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lip%C3%B3t_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Leopold_II,_Holy_Roman_Emperor.jpg

5. kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Udvari_Haditan%C3%A1cs#/media/F%C3%A1jl:Hofkriegsratsgeb%C3%A4ude_Am_Hof_Wien_1775.jpg




 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch