Információk - Hírek
Történetek a legjelentősebb keszthelyi Festeticsről
2019. október 02. 00:00
Október: A gróf jószágigazgatója
A Helikon Kastély 2019-ben Festetics I. György halálának 200. évfordulójára emlékezik. Ennek alkalmából minden hónapban bemutatjuk egy-egy téma kapcsán a keszthelyi Festetics család legjelentősebb tagja életének fontosabb eseményeit.
1. kép: Nagyváthy János arcképe a Vasárnapi Újságból
Festetics I. György 36 évesen, katonai pályafutása 1791-es végeztével hazatért keszthelyi birtokára. Korszerű birtokigazgatást és több újítást vezetett be uradalmában. Ebben a munkában oroszlánrészt vállalt Nagyváthy János (1755–1819) 1791–1796 között a gróf birtokainak jószágigazgatójaként az első magyar birtokigazgatási rendszer megalkotója volt. Előkészítője volt Európa első felsőfokú tanintézményének, a Georgikonnak, ám munkájában már nem vett részt. 1795 májusában végzett a Festetics-uradalom gazdatisztjei számára írt Közönséges instructió a mlgos Tolnai gróf Festetics György k. kamarás uradalmaiban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül Nagyváthy János, nemes Zala sat. megyék Táblabirója és az emlitett mgs grófi jószágoknak Directora által címmű művével. A kéziratos mű a keszthelyi Helikon Kastély könyvtárának becses darabja. „Három nagy fejezetből áll, első a mezei gazdák kalendáriuma címet viseli, amelyben a gazdaságirányításnak megfelelően havonkénti bontásban írta le a különböző megkövetelendő mezőgazdasági munkákat. (…) A második rész a tiszttartók kötelességeit, a szombatonkénti ülések, tanácskozások, a jobbágyokkal való bánásmód és konvenciós cselédek, a hivatalos közbenjárás, ügyintézés, az erdők, épületek, a szarvasmarhákkal való bánás, a vásárlás és eladás, a számtartóság, a kasznárság és az ispánság feladataival, témaköreivel foglalkozik. A harmadik főfejezet a számadók vezetéséről, a takarékos pénzügyekről, kiadások és a bevételek elszámolásáról, a pénzügyek és számadások ellenőrzéséről, valamint az uradalmakból a központi jószágkormányzósághoz beküldendő gazdasági eredményeket tükröző táblázatok, a különböző értékelések beküldéséről, elkésztéséről intézkedik.” (Csoma Zsigmond: A „Közönséges Instructio…” szerepe Nagyváthy János életművében. = Nagyváthy János 260. Keszthely, 2015. 35. oldal)
A fentiekből is kitűnik, milyen alapossággal látott neki Nagyváthy az adóssággal terhelt birtokrendszer korszerűsítéséhez, mennyire átlátta a birtokigazgatás minden részletét.
Életéről, munkásságáról és a Festetics-uradalomban betöltött jelentős szerepéről halála után évekkel így írt a Tudományos Gyűjtemény 1824. évi 12. száma:
2–6. kép: Nagyváthy János életrajza – Tudományos Gyűjtemény 1824.
Nagyváthy számos könyvet írt. Első munkája 1791-ben jelent meg A’ szorgalmatos mezeigazda: A’ Magyarországban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül, amely az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyv volt. Nagyváthy írt még más szakkönyvet is, többek között a Magyar practicus tenyésztető és a Magyar gazdatiszt címmel. 1795-ben. Szakkönyvei biztos alapot jelentettek a korszak gazdái számára, a mai olvasó pedig láthatja, hogy milyen összetett rendszer volt egy-egy uradalom, milyen sokrétű tudást igényelt a gazdáktól a birtokok irányítása, ellenőrzése.
Ám Nagyváthy nemcsak a gazdákat, hanem a gazdaasszonyokat is ellátta jó tanácsokkal. A magyar házi gazdaasszony című könyvéből most az októberi tanácsok következnek.
7–10. kép: Októberi tanácsok magyar házi gazdaasszonyoknak Nagyváthy Jánostól
Felhasznált irodalom:
Csoma Zsigmond: A „Közönséges Instructio…” szerepe Nagyváthy János életművében. = Nagyváthy János 260. Keszthely, 2015. 34-48. oldal
Kurucz György: Keszthely grófja – Festetics György. 2013.
Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.
A képek forrása:
1. kép: Vasárnapi Újság. 1899. szeptember 17. 634. oldal
2-6. kép: Tudományos Gyűjtemény. 1824. XII. kötet. 65-69. oldal
7-10. kép: Nagyváthy János: A magyar házi gazdaasszony. 1830.
https://mek.oszk.hu/10300/10363/
