Információk - Hírek

Történetek a legjelentősebb keszthelyi Festeticsről


2019. november 04. 00:00

November: „A Keszthelyi Hév-víznél jobbra nem találtam”


A Helikon Kastély 2019-ben Festetics I. György halálának 200. évfordulójára emlékezik. Ennek alkalmából minden hónapban bemutatjuk egy-egy téma kapcsán a keszthelyi Festetics család legjelentősebb tagja életének fontosabb eseményeit.

1809. március 21-én Festetics I. György Directionalis Cancellariája egy álláshirdetést adott fel a Hazai és Külföldi Túdósitások című újságban, miszerint megüresült a keszthelyi Orvosi Hivatal. Az orvos munkájához tartozott „a Keszthelyi Klinikumra, vagy is Ispotályra való felvigyázat, és az abban lévő Betegeknek gyógyitása s’ helybéli Patikának, és a’ Szomszéd Hévízi Ferdőnek Inspectiója is.”



1. kép: Keszthelyen megüresült Orvosi Hivatal – álláshirdetés 1809-ből


A Keszthely mellett fekvő hévízi tó gyógyerejéről már többen írtak ebben a korszakban és a későbbi időkben is. „A Balaton ÉNY-i végénél – a Keszthelyi-dolomithegységből lenyúló és pannóniai üledékből, meg löszből felépített, és magát Keszthelyt is hátán hordozó, É-D irányú halomgerinctől Ny-ra, – sülyedt le a geológiai multban, a mai Héviz-páhoki-tőzegvölgy, melynek É-i csücskéből nagy erővel (másodpercenkint közel egy köbméterrel) tör a felszínre az európai hirnevü Hévizu, átlagosan 33 C° hőmérsékletü kitünő gyógyvize.” – kezdte Dr. Dornyay Béla A Keszthelyi Héviz ismertetése 1795-ből című könyv előszavát. Majd így folytatja a tó történetét: „Szentandrás-Paáh (a mai Hévizszentandrás) 1328.-dik évi határjárásakor már emlitik »locus vulgariter Hauvyz dictus« név alatt. Körülötte feküdt a zalai várnépek kilencféle »Páh« nevü községe, melyeknek lakói, elinte úgy látszik csak bőrpáholásra (cserzésre = pellipari) használták ennek a Hőviznek feltünően meleg és lágy vizét, míg gyógyitási célokra, lehet, hogy csak később alkalmazták” (i. m. 5. oldal).

A hévízi tó gyógyerejéről a 18. századból származnak az első tudományos feljegyzések. Szláby Ferenc 1769-ben adta közre a tó vízének kémiai vizsgálatából leszűrt eredményeket.

A tóról az első ismert hivatalos térkép az első katonai felmérés idejéből (1782–1785 között) készült, amelyen látható a tó és a lefolyócsatorna is. A térképen Warmer Schefel See néven jelzik a tavat, amely jelentése: meleg, kénes tó.


 


2. kép: Az Első Katonai Felmérés térképének részlete a Balatonnal, Keszthellyel és a Hévízi-tóval




3. kép: A Hévízi-tó közelebbről a felirattal
 


Festetics I. György 1791-ben hagyta ott katonai pályafutását és tért haza, Keszthelyre. Számos nagyszerű alkotása mellett fontos szerepet játszott a Hévízi-tó életében is. Neki köszönhető, hogy a tavat megtisztíttatta a mocsártól és megépíttette az első fürdőházat.

Dr. Babótsay József tudós orvos, Zala vármegye főorvosa 1795-ben Sopronban jelentette meg 28 oldalas kis könyvét, amelyben részletesen mutatta be a Hévízi-tavat, annak gyógyerejét Boldog Zala Vármegye! Keszthelyi Hév-vizedről címmel. Eme bejegyzés címe is innen származik. Ebben a könyvben a szerző a gyógyfürdő bemutatása és fontossága mellett többek között méltatja Festetics I. György szerepét a tó fejlődésében. Ezeket a részleteket közöljük.


   



4-6. kép: Dr. Babótsay József méltatása 


Festetics I. György fejlesztéseinek hála, a Keszthely melletti hévízi tóról és annak áldásos gyógyhatásáról egyre többen értesültek. Gutten József orvos doktor 1801-ben a Magyar Hírmondóban tette közzé észrevételeit a tó hasznáról.


   


7-8. kép: Gutten József cikke a Magyar Hírmondóban 


Richard Bright angol utazó 1815-ben járta be a Dunántúlt, és erről egy könyvet is megjelentetett. Utazása során többek között Festetics I. György vendégeként több helyre is ellátogatott, megnézte a hévízi tavat is. Élményeit így összegezte: „Mielőtt elváltunk vacsora után, egy újabb kirándulást tűzött ki részemre másnapra. Ezen alkalommal házi orvosának, a nagys műveltségű és nem kevesebb mint tizenegy nyelvet ismerő Dr. Gerrardnak vezetésére bízott. A környékbeli melegfürdőt néztük meg, amely két mérföldnyire, a Hévíz-patak forrásánál fekszik. Mint fürdőhelyet alig érdemes említeni. A gróf nyilván csak az alsóbb népréteg számára rendezte be. A parasztok nyáron eljönnek és a helyszínen orvost kapnak, aki a vérvétel vagy köpölyözés annyira kedvelt orvoslásmódjával kezeli őket. Az egyetlen hajlék egy nyomorúságos ház, amely nyáron korcsma és vajmi szerény kényelmet biztosít. De a meleg forrás figyelemre méltó azon forró kénes vízmennyiségénél fogva, amelyet egy mélyen fekvő mocsaras síkság közepén kilök, ahol tó alakjában nem sokkal kisebb, mint két holdnyi területet elborít. A levezető csatorna vize pedig két vagy három malmot hajt útjában. Hőfokát illetőleg nem tudok pontosan beszélni, de nagyon meleg, még a csatornában is. A víz erősen kénes gázt lehel és szinte kékesbe játszik. A Nimphaea alba teljes virágjában állott és a pontyfaj tömegesen úszkált a tóban. Szemmel láthatóan örült a meleg víznek (Bright – 51–52. oldal).

Richard Bright könyvéből kapunk arra is választ, hogy hogyan tudta a gróf megóvni a tavat és a lefolyót az eliszaposodástól. A választ a bivalycsorda jelentette.

„A keresztúri csorda jelenleg 45 tehénből, 15 borjúból és néhány bikából áll. … A gróf néha nagyon különös célra használja őket. Keszthely mellett van egy melegforrás, amely egy tavat táplál. A tóból csatorna vezet ki. a növényzet fejlődése és az iszaplerakódás oly rohamos, hogy dugulással fenyeget. Azon esetben a szomszédos, nagy rét víz alá kerülne. Sokáig nagy üggyel-bajjal járt ennek a csatornának rendbentartása. De most nem kell mást tenni, mint belehajtani a bivalyokat. Az állatok hol előre, hol hátrafelé mozognak benne, és kitépdesnek, kitaposnak mindent, ami idővel eltöltené a csatornát (Bright – 49. oldal).

Festetics I. Györgynek köszönhetően a hévízi tó a 19. századra egyre jelentősebb gyógyfürdővé vált. A gróf utódai a következő évtizedekben egyre nagyobb fejlesztéseket hajtottak végre mind a tó, mind a tavat körülvevő település érdekében. Így Hévíz méltán lett az ország és Közép-Európa egyik tekintélyes fürdője, ahol ma is a tó vizének felhasználásával több ezer beteget gyógyítanak meg.


 


9. kép: Egykori képeslap a Hévízi-tóról és a tavat körülvevő épületekről. 




Felhasznált irodalom:


Dr. Babótsay József: Boldog Zala Vármegye! Keszthelyi Hév-vizedről méltán neveztetel igy attól a’ ki ezen rendeket irta ditséretedre. Sopron, 1795.

Dr. Dornyay Béla: A Keszthelyi Héviz ismertetése 1795-ből. Dr. Babótsay József zalavármegyei főorvos eredeti műve után. Keszthely, 1941.

Az Első Katonai Felmérés (1782–1785)

https://mapire.eu/hu/map/firstsurvey-hungary/?layers=147&bbox=1908842.7981086334%2C5899964.011504974%2C1936035.2709210848%2C5909518.640040621

Hazai és Külföldi Tudósitások. 1809. 41. Pünkösd havának 24. napján. [1809. május 24.]

Magyar Hírmondó. 19. évfolyam, 41. szám. 1801. május 22. 671–672. oldal

Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815. A szemelvényeket válogatta, fordította és a bevezetést írta Szerecz Imre. Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970.

 



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch