Információk - Hírek

Történetek az első keszthelyi Festeticsről


2018. február 01. 00:00




Festetics Kristóf-év


Történetek az első keszthelyi Festeticsről


Február: „Halálom óráját és esetét nem tudom”


1767 őszén Festetics Kristófot nemcsak birtokai gondjai, hanem betegségei is nyomasztották. Több hónapos soproni betegeskedése során érezte, hogy egyre jobban elhagyja ereje. Szabó Dezső 1928-ban megjelent, a keszthelyi Festetics család történetét II. György koráig megörökítő könyvében így írt erről az időszakról: „Halála előtt felvette a halotti szentségeket, magához hívatta idősebb fiát, Pált és megáldotta őt többi gyermekei helyett is.”


  


Sopron az újkorban


Festetics Kristóf 1765. február 25-én hunyt el Sopronban. 1765. szeptember 20-án kelt végrendeletében külön foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hol legyen végső nyughelye. (A részletet betűhíven közöljük.)


Az testemet pedig hagyom az ő annyának földnek gyomrában. Föltett szándékom ugyan, hogy Keszthelen szegény ispitálbelieknek épületet tetetek, azon ispitál mellé egy kápolnát és kriptát épittetek, hogy azon kriptában mind az szegény ispitálbeliek temetkezhessenek, mind magam teste azon kriptában szegények közé tétetődhessék. Ha Isten irgalmából végben vitethetem azon épületet, tehát akarom, hogy kesztheli ispitál kriptájában minden pompa és ceremonia nélkül, Anya szentegyház szokása szerént tetetődjék rothadó testem, hogy ottan a szegényekkel lévén Itélet napján lehessen boldog földtámadásom; ha pedig azon épületre reá nem érhetnék, tehát akarom, hogy kesztheli Pater franciscanusokhoz minden pompa és czeremonia nélkül az testem, úgy az Anya Szentegyház szokása szerint exequiák tartásával és imádságokkal tetetődjék, reméllem aztis, hogy fiaim az szokott Epitaphiumnak megtételében holtom után is kötelességeket s’ hozzá, való szereteteket megfogják mutatni.”


A végrendeletben szereplő ispitál, vagyis kórház Festetics Kristóf egyik fontos keszthelyi alapítása. Festetics Kristóf, mint Keszthely földesura több olyan intézkedést is hozott a kórház megalapítása mellett, amellyel Keszthely egészségügyi helyzetét kívánta javítani. Többek között támogatta a keszthelyi ferences barátok fráter Camillus által vezetett gyógyszertárát. Bábost hozatott Keszthelyre, aki abban az időben szappangyártással is foglalkozott. 1756. augusztus 1-jén Festetics Kristóf és Kohler Dániel hessen-darmstadti ezredben szolgált sebészorvos kötötte meg azt a szerződést, amely által Kohler lett Keszthely első orvosa. 1759-ben pedig létrejött a keszthelyi uradalmi kórház, amely – valószínűleg – a mai Kastély utca 2. számú ház helyén állt. Ennek a kórháznak építtetett volna kápolnát is, amelyben – végrendelete szerint – örök nyugalomra került volna. Azonban ez a kápolna nem készült el.


Így Festetics Kristóf végrendelete értelmében a Sopronból 1765. március 1-jén Keszthelyre szállított holttestét „egyelőre a városi templom sekrestyéjébe helyezték el, majd április 19-én Koller Ignác veszprémi püspök »minden pompa és ceremónia nélkül« a ferencrendiek templomának (a mai plébánia-templomnak) közben elkészített kriptájába eltemette, amint ezt végrendeletében az elhunyt meghagyta.” – írta Szabó Dezső a fent említett könyvében.


Sorozatunk következő – márciusi – részében Keszthely Festeticsek előtti történelmének fontosabb részleteit mutatjuk be.


 


Felhasznált irodalom:


Dr. Komáromy András: A gróf Festetics család hitbizományai. Tolnai Festetics Kristóf végrendelete. 1765. szeptember 20. Magyar Történelmi Tár – 4. sorozat 7. kötet – 1906.


Péczely Piroska – Sági Károly – Szutrély Antal: A 200 éves keszthelyi kórház története. Keszthely, 1959.


Szabó Dezső: A hercegi Festetics család története. 1928.


 


A kép forrása: Angyal Dávid – Dézsi Lajos: A magyar nemzet története 6. Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Budapest, 1898. 243. oldal.


Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch