Információk - Hírek

Történetek az első keszthelyi Festeticsről


2018. november 07. 00:00

A Helikon Kastély 2018-ban Festetics Kristóf halálának 250. évfordulójára emlékezik. Ennek alkalmából egy-egy téma kapcsán bemutatjuk a Festetics család keszthelyi vagyonszerzője életének fontosabb eseményeit.


November: Templomok szentsége


Amikor 1766-ben Festetics József, Kristóf bátyjának gyermekei grófi címet kaptak, egy korabeli beszéd külön kiemelte, hogy Kristóf nem tolakodott előtérbe ebből az alkalomból, „hogy Festetics József ágának kitüntetésében ő is résztvehetett volna, de valamint a nap más fényessége nélkül is világosodik, úgy Kristóf úr is nem a holdnak, ki a naptól kölcsönzi világosságát, hanem a napnak tulajdonságát követvén nem kívánt eleinek, testvérinek, rokonainak érdemiben, keresményében, hírében, nevében és méltóságában dicsekedni, hanem azon igyekezett, hogy eleinek jó hírét, nevét, dicsőségét tulajdon maga cselekedetivel, érdemivel, gyűjteményivel újítsa és öregbítse.” (Szabó 1928. 135–136. oldal)

Valóban Festetics Kristóf élete során több területen alkotott családja és utódai számára maradandót, többek között megemlítve a vagyonszerzési tevékenységét, a jogi pályán elért sikereit és a keszthelyi kastély építésének megkezdését. Ám nemcsak világi vonalon emlékezhetünk rá, hanem sokat tett a Festetics-uradalom területén fekvő települések egyházi életéért is. Kegyúri jogköre miatt „templomról gondoskodott mindazon helységben, amelynek birtokába jutott és alig lehet birtokain olyan templomot találni, amelyet meg nem gazdagított, vagy meg nem igazíttatott, vagy újonnan fel nem épített volna. Főleg sokat áldozott a soproni, a két sági, a két kemendi, a rezi, a szántói, böhönyei, csurgói, szentmiklósi, toronyi és szentmihályhegyi templomokra és neki köszönheti a keszthelyi templom is három harangját, azonkívül a Szent Etelkáról elnevezett oltárt.” (Szabó 1928. 136. oldal). A számtalan templom közül most a keresztúri templom története következik, amelyet Festetics Kristóf építtetett a 18. század közepén.


 


1. kép: A balatonkeresztúri templom légifelvételen 


Balatonkeresztúrról 1911-ben ilyen szűkszavúan írt a korszak híres lexikona, a Révai nagy lexikon: „Balatonkeresztúr, kisk. Somogy vm. marczali j.-ban, a Balaton partján, (1900) 1242 magyar lak.; van Balatonfürdője, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala.”

Balatonkeresztúr, vagy ahogy sokáig emlegették, Keresztúr történelme messzire nyúlik vissza, a régészek már a honfoglalás idejéből számos leletet találtak, amelyek azt bizonyítják, hogy a falu már ebben az időben is lakott település volt. 1400-ból származik az az oklevél, amely először említi írásban a települést, amelynek nevét a történelem során többféleképpen jegyezték fel, többek között „Kerezvr, Kerezthwr, Keresztur, Balatonkeresztes, Keresztúr fürdő, Balatonkeresztúr-fürdő, Balatonkeresztúr” néven. (Tengerdi 2008. 17. oldal) Balatonkeresztúr a nevét vagy a település első birtokosáról, a Kereszthwry családról, vagy az Árpád-korban itt található, ám azóta már nem látható Szent Kereszt-templomról kapta. A 16. századtól török fennhatóság alatt állt a terület, amely 1690 után felszabadult. Ekkor Balatonkeresztúr földesura az Ákosházi Sárkány család volt. 1698. november 7-én került a Festeticsek kezére, Festetics Kristóf édesapja, Festetics II. Pál a két Kisfaludy-lánytól, Bezerédy Pálné, Máriától és Mezőszegedi Bálintné, Katalintól vásárolta meg a keresztúri birtokokat a böhönyei és vörsi birtokokkal együtt.

Amíg Festetics Kristóf nem építette fel Keszthelyen, uradalmai központjában kastélyát, addig, ha itt tartózkodott, Keresztúron volt a szállása az ottani kastélyában, amely ma turisztikai célokat szolgál.


 


2. kép: A balatonkeresztúri Festetics-kastély légifelvételen 




A balatonkeresztúri templom a török korban elpusztult. Festetics Kristóf 1753-ban kért engedélyt a veszprémi püspökségtől, hogy a romon egy új templomot építtessen. A ma is látható templom 1758-ra készült el, terveit a Festetics-uradalom egyik építésze, Hofstedter Kristóf készítette el. A templom „latinkereszt alaprajzú, egyenes záródású szentéllyel, a hajó két oldalán sekrestyével és kápolnával, a hajó végén orgonakórussal, a sekrestye felett oratóriummal.” (Koppány 1993. 196. oldal)


 


3. kép: A balatonkeresztúri templom alaprajza 




A templom kívülről „kétemeletes, karcsú, órapárkányos tornyán szép vonalú hagymasisak. Homlokzatain lant alakú ablakok. Belső terét csehsüvegboltozatokkal fedik. Berendezésének legszebb darabjai a gazdagon faragott rokokó főoltár és szószék. Rokokó falképei ismeretlen festőtől származnak. Főoltárképén a kereszt mennybevitele, alatta a templom képe. A szentély két oldalán a kereszt megtalálása és az azt visszaszerző Herclius császár figurája. A szentély boltozatán a Szentháromság. a hajóén az Angyali üdvözlet, a karzat felettin Szt. Cecilia képe. A hajó oldalfalait apostolfigurák, valamint Nepomuki Szt. János és Szt. Teréz alakja díszíti. A szószék felett Mária több alakkal. A szentélyben az oratórium festett ablakából az építtető Festetics Kristóf képe tekint le, mellette feltételezhetően az akkori plébános, a hajóban festett ablakban Festeticsné Szegedy Judit alakja látható két ferences szerzetessel.” (Koppány 1993. 196. oldal)


 


4. kép: A balatonkeresztúri templom belseje az oltárral és a szószékkel 


 


A felhasznált szakirodalom:

Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Révai nagy lexikon. 2. kötet. 1911.

Szabó 1928 = Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.

Tengerdi 2008 = Tengerdi Győző: Balatonkeresztúr – Balatonmáriafürdő községek története. Kaposvár, 2008.


A képek forrásai:

1. kép: Készítette: CivertanS - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://hu.wikipedia.org/wiki/Balatonkereszt%C3%BAr#/media/File:Balatonkereszt%C3%BAr,_templom.jpg

2. kép: Készítette: CivertanS - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://hu.wikipedia.org/wiki/Balatonkereszt%C3%BAr#/media/File:Festetics-kast%C3%A9ly,_Balatonkereszt%C3%BAr.jpg

3. kép: Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993). 196. oldal

4. kép: Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993). 347. oldal



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch