Információk - Hírek

Történetek az első keszthelyi Festeticsről


2018. április 01. 00:00

A Festeticsek Keszthely előtt


1739. február 6-án Festetics Kristóf 24 ezer forintért megvásárolta gersei Pethő Zsigmondtól a keszthelyi uradalmat és a tulajdonjogot igazoló oklevelet. Ezzel kezdetét vette a család és a település közös történelme, amely több mint 200 évig tartott. Sorozatunk előző részében arról esett szó, hogy milyen volt Keszthely a Festeticsek előtt, most pedig arról, hogy milyen volt a Festeticsek élete, mielőtt Festetics Kristóf ezt a Balaton-parti települést választotta birtokai központjának.



1. kép: A Festeticsek címere


A nemesi családok gyakran foglalkoztak a múltban családjuk eredetével, azzal, hogy milyen ősöket tudnak felmutatni a családfájukon, amivel tovább erősíthették nagyságukat. Ez alól a Festetics család sem volt kivétel.


Az 1830-as években, a romantika korában Festetics László megbízást adott katonatársának, az akkor már nyugalomba vonult Maretich Ernőnek, hogy kutassa fel a Festeticsek őseit. Szabó Dezső, A herceg Festetics család története című, 1928-ban megjelent könyvében így írt erről. „Maretich csodálatos képzelőtehetsége a messze multat nyitotta meg Festetics László előtt azt hirdetvén, hogy olyan különleges források állnak rendelkezésére, melyek nemcsak a Festetics-család hasonlíthatatlan régiségét, hanem annak előkelőségét is minden kétségen felül helyezi. (…) Festetics László vakon bízott Maretichben és az ő igazságában.”


A „kutatás” elképesztő eredményeket hozott, amely inkább egy regénybe volt illő, mint a történelemkönyvekbe. Maretich véleménye szerint, ami Szabó Dezső fent említett könyvébe is bekerült, a „Festeticsek a Brus-Vest nevű gót-szláv toparcha-család leszármazói és hogy nevük onnét ered, mert Nagy Sándor makedón királynak Hephaistion nevű vezére volt az ősük, akit Sándor rendszeresen hé Festion néven szólított.”


   


2. kép: Nagy Sándor, mellette Héphaisztionnal fogadja Darius perzsa király családját 


Maretich a későbbi korokban is követte a Festeticsek elődeinek életét. Szerinte az Árpád-korban költöztek Horvátországba. Hamar kitűntek katonai vitézségükkel, például 1241-ben, a tragikus emlékű muhi csatában is harcolt már Festetics a királyi seregben.


Bontz József 1896-ben, a millennium tiszteletére megírta Keszthely város monográfiáját. Ebben többek között szólt a Festetics család eredetéről is. Bontz a család eredetét a Vest generációig vezette vissza. (A Vest szó sátortábort jelentett.) A nemzetség „a Scaligerek és a Huno-Sueno Veliv (Zollern) generatioval együtt Alárichot, a nyugoti gótok királyát tartja nemzetsége törzsatyjának.”


   


3. kép: I. Alarik, a nyugati gótok – vagy vizigótok – királya 


Bontz a Festetics név eredetére is megpróbál magyarázatot adni. Szerinte Vest Zorián egyik utódja, István Detich várát birtokolta, innen vette neve második részét, így lett Vest-Detich, amelyből az évszázadok során alakult ki a Festetics név. (Maga a Festetics név is többféle változatban szerepelt: egy 1612-ben kelt oklevél tanúsága szerint a család neve még a Ferstechych formában szerepelt, múlt századok tudományos jellegű könyveiben, valamint a sajtóban pedig a következő alakban jelent meg a családnév: Ferstetich, Festetics, Festetich, Fesztetich. Egy 1883. február 17-én kelt köszönőlevélben Festetics II. Tasziló és testvérei egyöntetűen a Festetics formulát használták.)


Mit mond a történelem? A Maretich Ernő erősen túlzó és idealizált véleményét semmiféle történeti forrás nem támasztja alá, és a Bontz-féle származásigazolás sem nyert bizonyosságot. Az első hivatalos iratok, amelyek megemlítik a keszthelyi ág alapítójának, Festetics Kristófnak az őseit, a 16. század közepére datálhatók. 1558-ból származik az a jegyzőkönyv, amely Kristóf szépapjának apját, Pétert említi meg. A Festetics család horvát származású, ezt oklevelek igazolják.


Fia, Mihály a zágrábi püspök egyik embereként tevékenykedett. Mihály egyik fia volt Lőrinc (Kristóf ükapja), aki testvérével, Tamással 1570 áprilisában telket vásárolt a Kasina folyó mellett, a šašinoveci püspöki uradalomban. Ezt a jogi ügyletet oklevél tanúsítja.


Lőrinc fia, Lukács (Kristóf dédapja) egy 1600-ban kelt oklevél szerint Šašinovec falu bírája volt. 1612-ben a zágrábi püspök őt, testvéreit és leszármazottjaikat az egyházi nemesek sorába emelte. Ugyancsak Lukács volt az, aki 1625-ben magyar köznemesi címet kapott II. Ferdinánd magyar királytól, amelyet a horvát országgyűlés egy évvel később egy kihirdetéssel tudomásul vett. Ezt a nemesi címet örökölték saját és testvérei utódai is.


Feltehetően a törökdúlások és a jobb megélhetés reménye miatt költözött Lukács fia, (I.) Pál (Kristóf nagyapja) a királyi Magyarország területére. A Nyugat-Dunántúl legrangosabb főúri családjának szolgálatába állt, s Batthyány Ádám németújvári birtokán, többek között, tiszttartóként is tevékenykedett.


   


4. kép: Batthyány Ádám 


A 17. század második felében egy köznemesi család felemelkedésére és vagyonának gyarapítására a katonai szolgálat kínált kedvező lehetőséget. Festetics I. Pál fia – Kristóf édesapja –, aki szintén a Pál nevet viselte, részt vett többek között Buda 1686-os és Kanizsa 1690-es ostromában.


   


5. kép: Buda 1686-os ostroma 


A törökellenes visszafoglaló háborúk során a családi vagyon gyarapodását nem csak a katonai ranglétrán való emelkedés segítette, hanem a török hadifoglyokkal való, a korszakban általánosnak mondható kereskedés is. Ám nem csak ezek segítették a család sorsát, hanem az előnyös házasságok, amelyek által értékes birtokokhoz jutottak a Festeticsek. A katonai és magánéleti sikerek pedig megalapozták a család későbbi felemelkedését.


 


Felhasznált források:


Bontz József: Keszthely város monográfiája. 1896.


Keszthely és a Festetich grófok. In. Vasárnapi Újság. 40. évfolyam, 42. szám. 1893. október 15.701–702. oldal


Nagy Iván: Magyarország családai. Címerekkel és nemzékrendi táblákkal. 4. kötet. 1858.


Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.




 


A képek forrásai:


1. kép: Nagy Iván: Magyarország családai. Címerekkel és nemzékrendi táblákkal. 4. kötet. 1858.


2. kép: Hephaestion angol nyelvű szócikk. Metszet 1696-ból. Wikipédia – közkincs.


3. kép: I. Alarik magyar nyelvű szócikk. Wikipédia – közkincs.


4. kép: Batthyány Ádám magyar nyelvű szócikk. Wikipédia – közkincs.


5. kép: Buda visszafoglalása – magyar nyelvű szócikk. Franz Geffel festménye. Wikipédia – közkincs.




 




Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch