Információk - Hírek

Történetek az első keszthelyi Festeticsről


2018. június 01. 00:00

Június: Kezdeti nehézségek


 


A Helikon Kastély 2018-ban Festetics Kristóf halálának 250. évfordulójára emlékezik. Ennek alkalmából egy-egy téma kapcsán bemutatjuk a Festetics család keszthelyi vagyonszerzője életének fontosabb eseményeit.


A Festeticsek és Keszthely kapcsolata a több mint 200 év alatt hol harmonikusan, hol problémákkal tele alakult.


 


1. kép: A Festetics család címere 


A Keszthely és a Festeticsek közti feszültségek már Festetics Kristóf idején felbukkantak. Festetics Kristóf 1737 és 1741 között több keszthelyi birtokot is vásárolt, amelyek jogos tulajdonát az uralkodó, Mária Terézia 1741-ben megerősített. 1739. március 14-én Hertelendy Gábor Zala vármegye szolgabírája „felszólitotta Borsó Ferencz városbirót s általa az egész várost, hogy akinél szabadságlevél, vagy más szerződés van, azt Festetics Kristófnak, mint a Pethő család jogait öröklő földesurnak adják át”. (Bontz 1896. 120-121.) Festetics Kristóf mint a terület új földesura minden feudális jogot birtokolni akart. Keszthelyen ugyanis kialakult a török korban az a szokás, hogy „a keszthelyi sereg tagjai földesurat nem ismertek, kilenczedet, tizedet nem adtak, hegyvámot nem fizettek; földjeiket szabadon adták-vették és hagyták másokra”. (Bontz 1896. 120.) Természetesen a keszthelyiek nem tudták igazolni, hogy az írott jog szerint birtokolják földjeiket, ezért ez megmérgezte a város és az új földesúr kapcsolatát. Ehhez járultak még hozzá az 1767-ben bevezetett úrbéri rendelkezések is. „A Festetics család Keszthelynek … örökös földesura a királytól kapott adománylevél alapján az urbéri törvényeket a város lakóira kiterjesztette.” (Bontz 1896. 124.). Érdekességként megemlíthető, hogy az 1767 januárjában kiadott úrbéri rendelet szövegét Festetics Kristóf fia, III. Pál írta.


Festetics Kristóf Keszthely érdekében több intézkedést hozott. Mesterembereket telepített le a városban. Az egészségügyi helyzet javítása végett bábosmestert hozatott Nürnbergből. Tevékenységei közé tartozott a mézeskalács készítése, a gyertyaöntés és a szappangyártás is. Az új mester érkezése gondot okozott a sümegi és a kanizsai bábosok számára, mert konkurenciát jelentett, noha csak nekik volt joguk a vármegyében árusítani. Az ügy a vármegye alispánjáig jutott, aki igazat adott nekik. Festetics Kristóf ez ügyben a főispánhoz fordult, hogy a bábos Keszthelyen tudjon maradni és itt dolgozni. Az ügy további fejleményeiről nincs több információnk.


 


2. kép: Középkori bábosmester 


Az építkezések miatt több kőművesnek, kőfaragónak adtak megélhetést és otthont. Ezeknek a mesterembereknek túlnyomó része német volt. Őket a kastély közelében telepítette le, ezt az utcát Lehen utcának nevezték el. (A Lehen szó jelentése a német nyelvben: hűbér. Az utca elnevezése a 19. század végén megváltozott. Mivel a Lehen szó addigra már nem volt gyakori a német nyelvben, ezért a jelentését sem ismerték. Az utca neve pedig a kalandozó magyarok egyik vezérének, Lehelnek a nevét kapta.)


 


3. kép: Lehel vezér 


Bár Festetics Kristóf sokat tett Keszthely fejlődése érdekében azzal, hogy mesterembereket hozott a városba, fiának, III. Pálnak írt leveleiben gyakran megemlítette, hogy ezek a törekvései miatt sokan támadják. „Az diétákon azon panaszkodik nemzetünk, hogy nincs mesteremberünk, az ki a naturáliákat consumálja, azért vagyunk mocskosak, hogy nincs mesterember. Mégis ilyet cselekszünk és szánt szándékkal kenyerüket elvesszük mind a mesterembereknek, mind pedig a szegénységet megfosztjuk a pénzbevételtől és az tisztaságot nem akarjuk béhozni.” (Szabó 1928. 113. oldal)


 


Felhasznált irodalom:


Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896.


Péczely Piroska – Sági Károly – Szutrély Antal: A 200 éves keszthelyi kórház története. 1959.


Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.


 


A képek forrásai:


 


1. kép: Nagy Iván: Magyarország családai. Címerekkel és nemzékrendi táblákkal. 4. kötet. 1858. 161. oldal


2. kép: Középkori bábosmester. Wikipédia – közkincs.


3. kép: Lehel vezér Josef Kriehuber litográfiáján. Wikipédia – közkincs.




Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch