Információk - Hírek

Történetek az első keszthelyi Festeticsről


2018. július 01. 00:00

Történetek az első keszthelyi Festeticsről


A Helikon Kastély 2018-ban Festetics Kristóf halálának 250. évfordulójára emlékezik. Ennek alkalmából egy-egy téma kapcsán bemutatjuk a Festetics család keszthelyi vagyonszerzője életének fontosabb eseményeit.


 


Július: Primus aquirens – a vagyonszerző


 


   Festetics Kristóf 1737 és 1741 közötti birtokvásárlási révén lett családja keszthelyi ágának megalapítója, megteremtve ezáltal a Festeticsek vagyonának alapját, és hozzájárult a Festetics-név dicsőségéhez.


 


1. kép: A Festeticsek címere (Révai nagy lexikona. 7. kötet: Etelka – Földöv. 1913. 455. oldal) 


 


   A keszthelyi birtokok a családi vagyon legfontosabb elemei, mondhatnánk, hogy a Festeticsek „koronaékszerei” lettek. Keszthelyre egyébként már Festetics Kristóf édesapja, II. Pál is felfigyelt, és 1719-ben egy rövid időre megszerezte a Pethő családtól. Ám a birtokok a többi Festetics-birtoktól távol estek, így egy nagybajomi birtokra cserélte. 1730-ban meghalt Pethő János, majd 1737-ben testvére, Mihály, és ezzel kihalt az az ág, amely többek között Keszthelyt is birtokolta. Festetics Kristóf 1739-ben 24 ezer forintért megvásárolta az oldalági rokonoknak az örökségre való minden jogát, valamint a leányági örökösök birtokokait.


   Festetics Kristófot azonban nem csak a Pethő család öröksége érdekelte, hanem más keszthelyi vagy annak környékén lévő birtokok. Szabó Dezső a herceg Festetics család történetét bemutató könyv 109. oldalán így foglalja össze az eseményeket: „1737. jan. 21-én vásárolta meg Festetics Kristóf Dessewffy Ferenc abaújvári alispán feleségétől, Bakács Benedek leányától, Viktóriától 1165 frt-ért keszthelyi birtokrészét. Majd 1738. nov. 12-én 6034 frt-ért visszaváltotta Bakó Farkastól a Pethő-családnak vele elcserélt keszthelyi birtokait. (…) 1739. „máj. 18-án a leányági örökösök egyikétől, zalabéri Horváth Lászlótól vásárolta meg 5500 frt-ért az örökségre való jogát, de meghagyta neki «keszthelyi residenciális házát» 50 hold szántófölddel, 30 szekérre való réttel és tomaji szőlőjével együtt. Végül 1740 okt. 18-án a Bakácsoktól zálogba vetett hévizi malmot vette meg 2200 frt-ért.”


   Azzal, hogy Festetics Kristóf különféle birtokokra jogokat vásárolt, királyi megerősítésre volt szüksége. III. Károlynak 1739-ben benyújtotta ezen igényét, a Magyar Kamara több kérdésben kért felvilágosítást. A kérdésekre adott megnyugtató válaszok után a Kamara is úgy döntött, hogy Festetics Kristóf jogos tulajdona lett Keszthely és környéke. Ám III. Károly 1740-ben elhunyt, helyét lánya, Mária Terézia vette át. Festetics Kristóf az új uralkodónak is benyújtotta kérvényét. Mivel a Magyar Kamara álláspontja időközben nem változott, így Mária Terézia 1741. szeptember 25-i dátummal aláírta az erről szóló oklevelet, amelyet a Királyi Könyvek 39. kötetébe is bejegyeztek 1742. május 20-i bejegyzéssel.


      

 


2. kép: Az oklevél részlete a Festetics és Pethő családnevekkel (https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/)


  


3. kép: Az oklevél néhány sora a Festetics és Pethő családnevekkel (https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/


 


 A Festetics Kristóf által szerzett családi vagyon nagyságáról képet kaphatunk az 1765. szeptember 20-án írt végrendeletéből. Ebben rendelkezik többek között arról is, hogy halála után két fia, Pál és Lajos milyen vagyonelemeket kapnak. Kristóf még életében elhatározta, hogy birtokaiból két fia és utódai számára két hitbizományt alakít ki. (A hitbizományokról sorozatunk augusztusi bejegyzésében olvashatnak bővebben.)


   A végrendeletből látható, milyen sokszínű uradalmat hozott létre Festetics Kristóf élete során. Az alábbiakban részletek olvashatók a legidősebb fia, III. Pál számára örökül hagyott birtokok és egyéb vagyontárgyak közül. (A szövegben előforduló appertinentia szó magyarázata: tartozék, a telekhez tartozó haszonvételi lehetőségek, kert, szántó, rét stb. A végrendeletet betűhíven idézzük.)


   „Annak okáért hagyom nemes Szala vármegyében lévő Tátika, és Rezi várakhoz tartozandó helységeket, Keszthel városát és egyébb falukat, pusztákat, ugy mint Szántó nevü helységet, Alsó Zsidót, Szöllőst, Meszes Györköt, mihályházi, töreki, fenéki pusztákat, Majlath uraméktól zálogba szerzett Egregy nevü falut, kis dióssi pusztának felét, vonyárczi hegyen levő szőlőimet, Szent Andrásban lévő portiómat, s’ mind azon falukat, s’ pusztákat melyek most kesztheli tiszttartóság név alatt foglaltatnak, azokhoz tartozandó appertinentiákkal, épülettyeivel és egyébb mindennemü és nevezetü mobiliákkal, házi eszközökkel, marhákkal, ingó és ingatlan jókkal.


   Ugyszintán nemes Somogy vármegyében, Keszthel ellenében feküvő Balaton Keresztur, Balaton Szent György, Sávol, Kis Tikos nevü faluimat egészen fehér egyházi falunak, Bari pusztának felét, Kis és Nagy Battyáni, Nagy Titkossi, Fövényedi, Somogyi és egyébb nevezetü Balaton Keresztur mellett lévő pusztákat.


   Hasonlóképen ugyan nemes Somogy vármegyében lévő jószágomat, (melyet Marchio de Priétül vásárlottam és vettem), ki vévén Ötvös Kónyai és Beleg nevü falukat.


   Ugy külömben nemes Szala és Vas vármegyékben helyeztetett Kemendi, Vassvári és az egész Hegyháti mostanság általam birattatott és jövendőben gróf Széchényi Ignácz uram örökös fassiója mellett öregbik Battyháni Ádám urtól ki váltandó jószágot, Győr Várt, Szent Ivánt, mellette levő pusztát Henyét és Szent Lőrinczet, Skublicséktül ez idén kiváltandó Hahót-ban, Fakosban és Szerdahelyben, Sárkán Szigetben lévő portiómat, még is Nemes Szala vármegyében lévő arendás Szent Jakab nevü falumat és Baczonaki pusztámat. Mégis Nemes Soprony vármegyében Saágh és Család nevü falukat, hozzá tartozandó appertinentiával, az mint már éltemben Pál fiam kezéhez adám. Mind ezen fölyül nevezett jószágokban találandó épülettyeivel, házi eszközökkel, mindenféle marhákkal, mobiliákkal, egyszóval ingó és ingatlan javakkal, csepreghi és czenki határban lévő szabad szőlőkkel együtt hagyom és testálom idősbik fiamnak Festetics Pálnak és maradékinak (…) Soprony király belső városában vagyon két házam, a külső városban pedig két majorom, ez idén pedig az külső városban szerzettem sopronyi ispitául egy pajtás kertet és Sneller maradékitul ugyan az külső városban egy házat, mely is pinczéknek alkalmatos hely. (…) az öregebik ezüstből való aufszaczomat és az minémü ezüst tálaim és tányéraim vannak és lesznek tizenkét pár ezüst kanalakkal együtt, négy öreg ezüst kanállal, nyolcz öregbik ezüst gyertyatartóval egy öreg kávé kannával, két pár ezüst táczával együtt hagyom Pál fiamnak.”


 


Felhasznált irodalom:


   A végrendelet: Dr. Komáromy András: A gróf Festetics család hitbizományai. Tolnai Festetics Kristóf végrendelete. 1765. szeptember 20. Magyar Történelmi Tár – 4. sorozat 7. kötet – 1906. 563–581. oldal


    Szabó Dezső: A hercegi Festetics család története. 1928.


 




Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch