Információk - Hírek

Történetek az első keszthelyi Festeticsről


2018. augusztus 01. 00:00

Helikon Kastély 2018-ban Festetics Kristóf halálának 250. évfordulójára emlékezik. Ennek alkalmából egy-egy téma kapcsán bemutatjuk a Festetics család keszthelyi vagyonszerzője életének fontosabb eseményeit.


 


Augusztus: A keszthelyi Festetics-hitbizományról


 


„Az ország mágnásai és előkelői romlásának elháritása, s a fekvőjószágok szokás szerint megkisérlett önkényes elidegenitésének s elpazarlásának megfékezése végett, méltán elhatározták: hogy mától ezentulra, ha valaki e mágnások vagy előkelők közül az ő szolgálataival, vagy saját vitézségével, vagy az ősi javak jövedelmeiből szerzett birtokaira nézve a megyékben előzetesen közzé teendő végrendeleti intézkedéssel Ő császári és királyi szent felségétől megerősitett, hitbizományt és elsőszülöttségi öröklésrendet alapitott s állitott föl: örököseinek és utódainak semmi joguk se legyen az efféle, atyai végrendeleti intézkedés alá vetett javakat, annak tartalma ellenére, azok szerzési tőkeösszegére nézve, elzálogositani és elidegeniteni.” – így szól az 1687. évi IX. törvény, amely az ország főnemesi családjainak elsőszülött fiai öröklésével foglalkozik. A törvény értelmében létrehozott hitbizományok a primogenitúra (az elsőszülöttség) elve alapján működnek, és a 17. század végén még kizárták ebből a jogból a köznemeseket. 1723-ban, a pozsonyi országgyűlésen elfogadott L. törvénycikkely azonban már minden nemesre kiterjeszti a hitbizomány alapításának jogát.


   


1. kép: Pozsony a 18. században (Wikipédia – közkincs) 


A hitbizományok létrehozásának számos oka volt. Katona Mór (1845–1927) jogakadémiai tanár A magyar családi hitbizomány című könyvében így ír a hitbizományról: „A családi hitbizomány alapeszméje abban nyilvánul, hogy egy tekintélyes vagyon osztatlan és elidegeníthetetlen egészében conserváltassék a családban egymás után következő nemzedékeknek előre kijelölt valamelyik tagja számára. (5. oldal) Ezenkívül fontos a „a családnak vagyoni elszegényedéstől való megóvása” (5. oldal), valamint „a család disze és fényének fentartása (splendor familiae), a családnak történetünk multjában kifejtett szereplését a jövőben is lehetővé tenni vagyonilag, a család közjogi, politikai és társadalmi jelentőségét, társadalmi positioját biztositani a késő generatiókon át, mihez egyik nélkülözhetetlen kellék a tekintélyes és biztos vagyoni állás.” (6. oldal)


Ezek az elvek vezették Festetics Kristófot, hogy két fia, III. Pál és Lajos számára hitbizományt alapítson, így biztosítva családja több generációra szóló erős jelenlétét a politikai és a gazdasági életben. Festetics III. Pál a keszthelyi, míg Lajos a dégi ágat vitte tovább, az öröklés utódaik között a primogenitúra (az elsőszülöttség) elvén történt.


Festetics Kristóf az 1765-ben írt végrendeletében tételesen felsorolja azokat a településeket, amelyeket két fia között elosztott. Az 1723. évi L. törvény is kimondta, hogy egy szándék még nem teremti meg a hitbizomány jogi helyzetét, mindenkor kell az uralkodó írásos beleegyezése. Így Festetics Kristóf Mária Teréziához fordult, aki meg is adta a hozzájárulását, ám eme szándékát nem foglalta írásba.


   


2. kép: Franz Xaver Karl Palko festménye Mária Teréziáról, férjéről, Lotharingiai Ferencről és legidősebb fiukról, J ózsef főhercegről, a későbbi II. Józsefről (Wikipédia – közkincs)


1782-ben, Festetics III. Pál halálakor kiderült, hogy a már grófi címet szerzett Pál az édesapja által létrehozott hitbizományt egyelő részben felosztotta fiai között. Ezt a jogi helyzetet legidősebb fia, I. György megtámadta, mivel úgy tartotta, hogy apjának nem volt joga a nagyapja által létrehozott keszthelyi hitbizomány felosztásáról intézkednie, nem tehette semmissé Festetics Kristóf végrendeletét. Festetics I. György jogi érvekkel támasztotta alá azt az igényét, hogy apja halála után csak ő örökölje a Festetics Kristóf által létrehozott hitbizományt. Szabó Dezső A hercegi Festetics család történeté c. könyvben így mutatta be I. György jogi véleményét: „Ha Festetics Kristóf végrendelete tényleg érvénytelen lenne, akkor apja vagyonát össze kellene olvasztania Festetics Lajoséval és így kellene ezen összes fiúgyermeknek osztozkodniok, ezáltal azonban a Festetics-család ezen két ágát fenntartó oszlopok dőlnének össze.” (215. oldal)


Festetics I. György, hogy megtartsa nagyapja akaratát, megegyezett testvéreivel 1782. augusztus 18-án, hogy mindenképpen egy kézben maradjon a Festeticsek keszthelyi vagyona. A megegyezés után újfent kérte az illetékesektől, hogy erősítsék meg a hitbizomány jogi helyzetét. „A kancellária arra hivatkozva, hogy 1775-ben a Festetics Kristóf-féle majorátust már úgyis megerősítették, a kérelem teljesítést ajánlotta az uralkodónak, amihez II. József 1783. márc. 8-án hozzá is járult. Ezután a kancellária 1784 jan. 9-én elrendelte a hitbizomány kihirdetését, ami Zalamegyének 1784. ápr. 30-án tartott ülésén meg is történt.” (Szabó: 216. oldal) A hitbizományról szóló királyi jóváhagyást a Királyi Könyvek (Libri regii) 52. kötetének 356–373. oldalaira is bejegyezték.


   


3. kép: II. József jóváhagyása a Király Könyv ek 52. kötetében


A Festetics Kristóf által alapított keszthelyi hitbizomány apáról a legidősebb fiúra öröklődött, egy eset kivételével: 1848-ban Festetics László fiai (Kristóf ükunokái), I. Tasziló és II. György megegyezett a keszthelyi hitbizomány felosztásáról és igazgatásáról. I. Taszilónak a keszthelyi, a balatonszentgyörgyi és a sági birtokok jutottak, míg öccsének, II. Györgynek a többi. A két testvér 1883-ban bekövetkezett halála után minden újra egy kézbe került, II. György fia, II. Tasziló örökölte apja és nagybátyja birtokait. Még két generáció (III. és IV. György) örökölte az elsőszülöttségi jogon a keszthelyi hitbizományt. A II. világháború utáni első törvények között kiadott 1945. évi VI. törvénycikk a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról határozott, aminek következtében a Festetics család minden birtokát elvesztette.


 


Felhasznált irodalom:


Katona Mór: A magyar családi hitbizomány. Budapest: 1894.


Királyi könyvek (Libri regii) 52. kötet 356–373. oldal


https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/hu_mnl_ol_a057_52_0155/?list=eyJxdWVyeSI6ICJmZXN0ZXRpY2gifQ


Szabó Dezső: A keszthelyi Festetics-család története. Budapest: 1928.


Törvények:


1687. évi IX. törvénycikkely:

http://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=68700009.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fkeyword%3Dhitbizom%25C3%25A1ny


1723. évi L. törvénycikkely:

http://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=72300050.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fkeyword%3D1723.%2B%25C3%25A9vi%2BL.%2Bt%25C3%25B6rv%25C3%25A9nycikk


1945. évi VI. törvénycikkely:

https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94500006.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fextraparams%3D%7B%2522ID%2522%3A%2522FullTextSearch%2522%2C%2522Year%2522%3A%25221945%2522%2C%2522Kibocsato%2522%3A%2522TV0%2522%7D




 




Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch