Információk - Hírek

Új bútorok a Helikon Kastély enteriőrkiállításán


2017. október 19. 00:00




Új bútorok a Helikon Kastély enteriőrkiállításán


 


Az elmúlt néhány évben a Helikon Kastély kiállítása számos olyan bútorral gazdagodott, amelyek egykor a kastély berendezéséhez tartoztak. A bútorok a budapesti Iparművészeti Múzeumból kerültek vissza a Festetics-kastélyba. A műtárgyakat 1949-ben a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztossága szállíttatta az Iparművészeti Múzeumba.


A keszthelyi Festetics-kastély egykori műkincsei egyrészt a könyvtári szárny lefalazásának köszönhetően menekültek meg a második világháborúban, másrészt még valószínűleg a fosztogatások előtt a kastélyból számos műtárgyat kimenekítettek egy hévízi, a Festetics család tulajdonában lévő fürdőépületbe, ahol azok épségben átvészelték a háborús időket.


1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium arra adott utasítást, hogy mind a kastélyból, mind Hévízről múzeumokba kell elszállítani az értékesebb Festetics-műtárgyakat. A rendeletnek megfelelően a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztossága 1949 decemberében elszállíttatott a keszthelyi Helikon Könyvtárból és Hévízről (az akkori Hévíz Gyógyfürdő Nemzeti Vállalattól) 73 tételnyi műtárgyat (néhány tétel több darabból állt). Az elszállított műtárgyak közül a legnagyobb értéket a bútorok képviselték. A főként Mary Hamilton – Festetics (II.) Tasziló felesége – hozományából származó rokokó és klasszicista bútorok az Iparművészeti Múzeumba kerültek. A bútorok egy része az Iparművészeti Múzeum Üllői úti épületében lévő állandó kiállítást gazdagította, másik részük az ugyancsak az intézményhez tartozó Nagytétényi Kastélyban lévő bútortörténeti kiállítást, míg a fennmaradó darabok raktárban nyertek elhelyezést.


2013-ban felmerült, hogy azok a keszthelyi kastélyból származó bútorok, amelyek nem szerepeltek az Iparművészeti Múzeum kiállításain, kölcsön formájában a Helikon Kastély enteriőrkiállítását gazdagítsák. 2014-ben és 2015-ben így tíz, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó bútordarab került vissza a kastélyba.


2016-ban a Kormány 1122/2016. (III. 10.) Kormányhatározatában arról született döntés, hogy a Helikon Kastély gyűjteményébe kerüljön az összes, a kastélyból elszármazott vagy a Festetics családhoz kötődő műkincs. A határozat értelmében az Iparművészeti Múzeumban korábban őrzött összes Festetics-eredetű bútort (28 darabot) átadta az intézmény a Helikon Kastélynak, ahol jelentős részük az enteriőrkiállításban kapott helyet. Az utolsó négy bútordarab, amely a kastélyba érkezett, 2017 októberében nyert méltó elhelyezést. A bútorok 1949 óta először láthatók újra egykori helyükön, a keszthelyi Festetics-kastélyban.




   


1. kép: A vörös szalon – a szemben lé vő fal előtt az új bútorok


A négy legújabb bútor közül háromnak a mai vörös szalon, az egykori hercegi dolgozószoba ad hátteret. A legnagyobb értéket talán az a Boulle műhelyéből származó íróasztal képviseli, amely az archív fotók tanúsága szerint a Festetics család idejében is ugyanazon a helyen, az ablak előtt állt, mint ahol ma.




   


2. kép: Festetics (II.) Tasziló dolgozószobája 1899-ben Klösz György felvételén (A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d .1.11.143)


André-Charles Boulle XIV. Lajos francia király udvari asztalos-művésze volt. Hírnevét bútorainak díszítése révén szerezte. Aranyozott bronz szobrászati díszeket helyezett el a bútorokon; felszínüket sárgaréz- és teknőcberakásokkal díszítette. Később alkalmazott gyöngyházat, csontot, ónt és szarut is. Művei általában két példányban készültek: az első példánynál a teknőcborításba került a rézberakás, a másodiknál fordítva. A kastély Boulle műhelyéből származó íróasztala másodpéldány, az első egykor a párizsi Tengerészeti Minisztériumban volt.


 


3. kép: A Boulle-as ztal


A vörös szalonból a könyvtárba vezető ajtó két oldalán álló egy-egy kabinetszekrény keleti hatást sejtet. A keleti művészetek iránti érdeklődés a 17. század elején indult meg Európában, a Távol-Kelettel folytatott kereskedelem fellendülésének következtében. Az Európába behozott tárgyak közül a lakktárgyak voltak a legnépszerűbbek. Elterjedt a kínai motívumok és technikák használata a nyugati készítésű tárgyakon is, megteremtve a chinoiserie nevű ízlésirányzatot. A kastély fekete alapon arannyal és színes festékkel díszített, zsírkőlemezekkel borított kabinetszekrénye Kínából importált darab, míg a fehér alapon arany lakkdíszítéssel ellátott kabinetszekrény 1720 körül Európában készült: drezdai udvari lakkművészek – Christian Reinow és Martin Schnell – alkotása.


 


4. kép: A kínai kabinetszekrény



5. kép: A drezdai kabinet szekrény


A legújabban a kiállításba került bútordarabok közül a negyedik abban a teremben nyert elhelyezést, amelynek berendezése az elmúlt években a legtöbbet változott a visszakerült bútoroknak köszönhetően. Egy íróasztal és három komód mellé most még egy kiemelkedő bútordarab társul: egy rokokó komód.



6. kép: A második lakószoba – jobb ol dalon a Delorme-komód


A komód a 18. századi enteriőrök egyik legfőbb bútordarabjává vált. Eleinte három vagy négy fiókja volt, a harmincas években azonban kialakult a rokokóra jellemző kétfiókos változat. A furnérozott vagy színes lakktechnikával díszített felületet hullám- vagy csigavonalas bronzkeretek osztják meg. A rokokó idején, 1730 után terjedt el a lakkbútor, amelyre kínaizáló jeleneteket festettek. A rengeteg lakkréteg (színezett növényi gyanta) legfelső rétegére festették eltérő színű lakkal a keleti motívumokat.


A szoba – és a kastély – két kínaizáló rokokó komódja közül az újonnan a második lakószobába került darab készítője a francia Adrien Faizelot-Delorme, aki intarziás bútoraival, illetve az elsősorban fiatalkorában készített lakkbútoraival szerzett hírnevet.



Helikon Kastélymúzeum - Kezdőoldal English Deutsch