4. Szántódpuszta
Az 1994-ben Európa Nostra-díjat nyert Szántódpuszta egy 18–19. századi, páratlan majorsági műemlék-együttes, amely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található. Mintegy harminc épülete egy 150-200 évvel ezelőtti tipikus majorsági birtok eredeti állapotát őrzi.
Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ
8622 Szántódpuszta
Tel: +36 (84) 348–946
Szántódpusztán ma Idegenforgalmi és Kulturális Központ működik, mely számos képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállításnak ad otthont.
A települést először az 1055-ben kelt Tihanyi Alapítólevél említi: I. András király a Tihanyi Apátság alapításakor adományozta ezt a birtokot – többek között – a Benedek rendi szerzeteseknek. A kastély a puszta egyik legrégibb épülete: a Tihanyi Apátság jószágkormányzójának és gazdatisztjeinek, erdőmérnökeinek lakása volt. Már 1716-ban állt. Az épületben ma iroda működik, többi termében különböző időszaki és állandó kiállítások tekinthetők meg.
A Balaton élővilága – akvárium és a magyarországi horgászat története
Egykoron lakóházként jelölték azt az épületet, amiben ma a Balaton élővilágát bemutató akvárium található. Mai rendeltetése múltjától nagyon messze esik: falai között hatalmas akvárium, a Balaton élővilágát, jellegzetes halait bemutató kiállítás látható.
A Balaton révhajózási története
A kiállítás bemutatja a szántódi rév történetét. A Tihanyi Apátságnak mindkét parton voltak birtokai. A középkorban a rév birtokjoga is a monostoré. Árut, terményeket és személyeket egyaránt szállítottak az apátság révészei.
A balatonendrédi vert csipke története
A vert csipke (klöpli) hazája az itáliai Velence városa volt a 17. században. Innét jutott el hozzánk is. Balatonendréden a 20. század elején kezdtek a vert csipkét készíteni. A Balaton melletti Endréd faluban Kájel Endre református lelkész 1908-ban szervezte az első csipkeverő tanfolyamot. 50 lelkes leány és asszony sajátította el a csipkekészítés fortélyát. Az endrédi csipke leheletvékony cérnából készül, mintáit részben az oktatók hozták a faluba, részben az alkotó kedvű asszonyok alkották. A közöket a gombostűvel kitűzött motívumok között pókhálóvékony fonállal szőtték. Gecsei Lídia és Kájel Endréné egyéni tervezésű csipkéi tették ezt a művészeti ágat sajátosan endrédivé.
Cselédlakás a századfordulón
A 19. század első évtizedeiben épült boltíves, nemes arányú cselédházban kaptak helyet azok a kiállítások, melyek a puszta múltbéli életét, így a puszta alapját képező gazdálkodást, az itt élő és dolgozó cselédek életmódját és kultúráját, a somogyi javakat, a tihanyi monostorba szállító révhajó történetét és a puszta jeles bérlőjének, Pálóczi Horváth Ádámnak a munkásságát ismerteti meg a látogatóval.
A látogatót füstös konyha a hatalmas, szabad kéményes kenyérsütő kemencével. A kocka alakú kemence- boltíves belső terében 6-8 kenyérnek helyt adó - lapján vasháromlábakon, élére állított ekevasakon főztek az asszonyok. A nagyméretű tisztaszobán két családnak kellett osztozni, melyet középen az egymás mellé állított két asztallal feleztek.
Kőhegyi szőlőhegy története
A rómaiaktól a mezőgazdaság egyetlen ága sem maradt ránk olyan épségben, mint a szőlőművelés. A barbárok pedig a római kor semmi más maradványa iránt nem tanúsítottak olyan kíméletet, mint az édes nedvet termő szőlők iránt. A Zamárdi községhez tartozott Kőhegyi-szőlőhegy középső részét a Tihanyi Apátság birtokolta, keleti és nyugati oldalain, lejtőin a zamárdi jobbágyok osztoztak.
Az apátsági szőlőterület művelésileg Szántódpusztához tartozott. A Kőhegy L alakú présházában nyert borokat a pusztai hatalmas, Kettős T alakú pincékben érlelték. A présházból csak az apátsági címert tudjuk bemutatni, az épületet lebontották. A kiállítás képet ad az uradalmi és a paraszti szőlőkultúráról a 19. század fordulóján. Bemutatja az eszközkészletet, az egyes jellegzetes szőlőfajtákat, valamint a paraszti pincék típusait és azok berendezését.
Népi iparművészeti kiállítás és vásár
Aki nyugatról lép be a puszta területére, közvetlen a parkoló felől, balra először a régi gazdasági irodaépületet találja, mely 1740-ben épült. Eredetileg cselédház volt, ma Somogy, Tolna, Baranya, Zala megyei népművészeti kiállítás várja hatalmas választékkal ezen tárgykörből a hozzánk látogató vendégeket.
Palóczi Horváth Ádám költő munkássága
Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) földmérő, polihisztor, poéta a hazai felvilágosodás korának közismert, kedvelt alakja volt. Horváthnak a Szántódpusztán bérelt „Remete ház” csendje, nyugalma termékeny, sokoldalú alkotó munkára adott lehetőséget. A mi korunk megbecsülésének érdeme, hogy Horváth 140 évig kéziratban maradt hatalmas dalgyűjteményét, az „Ötödfélszáz énekek”-et 1953-ban megjelentette.
Szent Kristóf kápolna
A puszta fölötti dombon található a mai Szent Kristóf kápolna, melynek elődjét 1735-ben építették fazsindellyel, fatoronnyal, majd 1820-ban felújították, átépítették. 1821-ben avatták újra, s ajánlották ismét Szent Kristóf kegyeibe. A kápolna oltárképe híven őrzi a legendát. Azt a jelenetet ábrázolja, amikor a szent a gyermek Jézust vállán viszi át a megáradt folyón. A freskót az 1930-as években Miklósi Gábor festette. Évente egyszer, július utolsó vasárnapján Kristóf-napkor, egyházi szertartás keretében történik a járművek és a járművezetők megáldása.
Képgaléria
