bezár
Mary Hamilton-emlékév
„A mi Hercegasszonyunk szive mindig jósággal volt tele”

2022-ben Festetics II. Tasziló felesége, Mary Victoria Hamilton hercegnő halálának 100. évfordulójára emlékezünk. Ennek alkalmából felidézzük a hercegnő személyét éppúgy, mint a 19-20. század fordulójának eseményeit és szereplőit. A keszthelyi Festetics család történelmében mindig fontos szerepet játszottak a feleségek. A Skóciában született Mary Hamilton 42 évig tartó házassága Festetics II. Taszilóval és a hercegnő személyisége máig meghatározó a család emlékezetében. Ebben a bejegyzésben Mary Hamilton jótékonysági tevékenységéről esik szó.

Az 1922 májusában elhunyt Mary Hamiltonról megjelent méltatások fő helyen említették meg, hogy a hercegasszony milyen sokrétű jótékonysági munkát végzett életében. Rendszeresen jelent meg olyan keszthelyi rendezvényeken, ahol jótékony célú gyűjtéseket szerveztek. Ezeket a hercegnő szívügyének tekintette, s igyekezett minél többször részt venni ilyen eseményeken. Ebben a bejegyzésben békebeli és a Nagy Háború idején véghez vitt jó cselekedeteiből mutatunk be kettőt: a keszthelyi népkonyha megalapítását és működtetését, valamint az 1914-ben létrejött Mária-kórház munkáját. Mindkét intézmény az Irgalmas Nővérek egykori keszthelyi zárdájában működött.

1. kép: A keszthelyi zárda

Mary Hamilton hercegnő 1880-ban férjhez ment Festetics II. Tasziló grófhoz. Eleinte Baden-Badenben laktak, három gyermekük – May, György és Alix – itt születtek. Közben 1883-ban elhunyt II. Tasziló édesapja, II. György és II. Tasziló nagybátyja, I. Tasziló. A gróf úr lett kettejük örököse. Ennek szellemében 1883 és 1887 között a kastély elnyerte a mai formáját. II. Tasziló családjával az építkezés befejezése után egyre több időt töltött Keszthelyen. Mary Hamilton több jótékonysági felkérésnek is eleget tett ez idő alatt. A hercegnő egyik legnagyobb vállalkozása a „boldog békeidőben” a keszthelyi népkonyha létrehozása volt.

1894. február 6-án nyitotta meg kapuit a keszthelyi népkonyha, amelynek létrejöttében Mary Hamilton döntő szerepet játszott. A hercegnő szándékáról a helyi jótékonysági nőegylet éppúgy értesült, mint Keszthely vezetése. Pap Sándor uradalmi jószág-kormányzó ezért a hercegnő megbízásából Budapestre utazott, hogy ott tanulmányozza az ilyen jellegű intézmények működését. A jótékonysági nőegylet hölgyei a szervezési munkában vettek részt, míg a város helyet keresett a népkonyhának. Először Hegel Antal nyugalmazott tanító ajánlotta fel a Kisfaludy utcában lévő házának egyik helyiségét, amelyben előtte asztalosműhely működött. Azonban a takaréktűzhely beépítése nehézségekbe ütközött, ezért mindenki örömmel fogadta, hogy a zárda főnöknője egy alkalmas helyiséget kínált fel intézményében. A népkonyha megnyitása utáni napokban 16 felnőtt és 9 gyerek kapott állandóan ebédet. A rászorulók elsősorban a téli hónapokban jutottak itt ebédhez, sajnos a számuk az idő előrehaladtával egyre nőtt. A hercegnő és férje nemcsak pénzzel, hanem konyhai alapanyagokkal is segítette az itt ebédlőket. Mary Hamilton halála után férje, Festetics II. Tasziló folytatta felesége jótékonysági munkáját, többek között támogatta a keszthelyi népkonyhát.

1914 augusztusában a Szerbia elleni háborúval kezdetét vette a Nagy Háborúnak, később I. világháborúnak nevezett hadi esemény. Mary Hamilton és Festetics II. Tasziló egyetlen fia, III. György is részt vett a harcokban, először a szerb fronton, majd később az olasz fronton harcolt. A hercegi család hadikölcsön-jegyzésekkel és jótékonysági munkákkal segítette a harcolókat. Sajnos a háború kezdete után pár héttel nemcsak a hősi halottakról érkeztek hírek, hanem sebesültekről is. Keszthely szállodái ideiglenes katonai kórházakká alakultak. Mary Hamilton és Festetics II. Tasziló elhatározták, hogy saját költségen egy sebesült katonáknak szánt kórházat fognak fenntartani. Ez a kórház lett az ún. Mária-kórház, amely 1914. szeptember 18-án nyílt meg az Irgalmas Nővérek keszthelyi zárdájában. 1915. január 3-án a Keszthelyi Hírlapban egy rövid kis összefoglaló jelent meg a kórház első négy hónapjáról. Tizenöt hét alatt 132 beteget kezeltek, ezek közül 40 súlyos sebesült volt. Ezen kívül még 48 olyan katonát is elláttak, aki kötözésre járt be mindennap a kórházba. Így összesen 180 katonát láttak el. A hercegi család tagjai többször is bementek a katonákhoz, kisebb ajándékokat hoztak nekik. A sebesültek élelmezéséről is a hercegi család gondoskodott. A katonák távozásukkor megköszönték az önzetlen bánásmódot, hogy vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül mindenki megkapta azt az orvosi kezelést, amely hozzájárult egészsége helyreállításához. Amíg a háború tartott, Mary Hamilton és férje, Festetics II. Tasziló minden segítséget megadtak a sebesült katonák gyógyítására létrehozott kórház működéséhez. Mary Hamilton jótékonysági munkáját többször is elismerték: megkapta az Erzsébet-rend szalagját, amelyet a szegények gyámolítása végett kapott, valamint a háborúban nyújtott munkája érdemeként kitüntették az I. osztályú Vörös kereszt díszjelvénnyel.