bezár
A Festeticsek eredete – 2. rész
A történeti források tükrében

A Festetics család keszthelyi ágának eredetéről szóló minisorozatunk első részében a család eredetét magyarázó legendákat mutattuk be. De mit mondanak a történeti források, oklevelek arról, hogy honnan származnak a Festeticsek? Az első részben bemutatott Maretich Ernő erősen túlzó és idealizált véleményét semmiféle történeti forrás nem támasztja alá és a Bontz-féle származásigazolás sem nyert bizonyosságot. Az első hivatalos iratok, amelyek megemlítik a keszthelyi ág alapítójának, Festetics Kristófnak az őseit, a 16. század közepére datálhatók. 1558-ból származik az a jegyzőkönyv, amely Kristóf szépapjának apját, Pétert említi meg. A Festetics család horvát származású, ezt oklevelek igazolják.

Festetics Péter fia, Mihály a zágrábi püspök egyik embereként tevékenykedett. Mihály egyik fia volt Festetics Lőrinc (Kristóf ükapja), aki testvérével, Tamással 1570 áprilisában telket vásárolt Kasina mellett, a šašinoveci püspöki uradalomban. Ezt a jogi ügyletet oklevél tanúsítja. Festetics Lőrinc fia, Lukács (Kristóf dédapja) egy 1600-ban kelt oklevél szerint Šašinovec falu bírája volt. 1612-ben a zágrábi püspök őt, testvéreit és leszármazottjaikat az egyházi nemesek sorába emelte. Ugyancsak Festetics Lukács volt az, aki 1625-ben magyar köznemesi címet kapott II. Ferdinánd magyar királytól, amelyet a horvát országgyűlés egy évvel később egy kihirdetéssel tudomásul vett. Ezt a nemesi címet örökölték saját és testvérei utódai is.

1. kép: Zágráb a 17. században

Feltehetően a jobb megélhetés reménye és törökdúlások okozta károk miatt költözött Festetics Lukács fia, I. Pál (Kristóf nagyapja) a királyi Magyarország területére. A Nyugat-Dunántúl legrangosabb főúri családjának szolgálatába állt, s Batthyány Ádám németújvári birtokán, többek között, tiszttartóként is tevékenykedett.

2. kép: Batthyány Ádám

A 17. század második felében egy köznemesi család felemelkedésére és vagyonának gyarapítására a katonai szolgálat kínált kedvező lehetőséget. Festetics I. Pál fia – Kristóf édesapja –, aki szintén a Pál nevet viselte, így a családtörténetben a II. előnévvel ismert, részt vett a törökelleni visszafoglaló hadműveletben, többek között Buda 1686-os és Kanizsa 1690-es ostrománál vitézkedett.

3. kép: Buda 1686-os visszafoglalása – Benczúr Gyula festményén

A családi vagyon gyarapodását azonban nem csak a katonai ranglétrán való emelkedés segítette, hanem a korszak általánosnak mondható török hadifoglyokkal való kereskedés és az előnyös házaságok is, amelyek által értékes birtokokhoz jutottak a Festeticsek. A katonai és magánéleti sikerek pedig megalapozták a család későbbi felemelkedését.

Felhasznált forrás:
Bontz József: Keszthely város monográfiája. 1896.
Keszthely és a Festetich grófok. In. Vasárnapi Újság. 40. évfolyam, 42. szám. 1893. október 15.701-702. oldal
Nagy Iván: Magyarország családai. Címerekkel és nemzékrendi táblákkal. 4. kötet. 1858.
Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.

A felhasznált képek jegyzéke:
1. kép: Forrás
2. kép: Forrás
3. kép: Forrás