A kastély több mint húsz termét magába foglaló enteriőrkiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát tárják a látogatók elé. A Festetics család által 1745 és 1887 között több építési periódusban emelt kastély épületének és egykori berendezési tárgyainak bemutatása azért lehetséges, mert a többi magyar kastélyhoz viszonyítva mindezek nagymértékben eredeti formájukban maradtak fenn.
A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb főúri (grófi, majd hercegi) családja volt két évszázadon át. Keszthelyi kastélyuk berendezését igényesen, nagy körültekintéssel választották ki. A kastélyban élő első két nemzedék – Festetics Kristóf és Festetics III. Pál – barokk, illetve rokokó tárgyakkal rendezte be az 1745 és 1750 között felépült barokk kastélyt. Ebből az időből származnak a gyűjtemény legrégebbi bútorai és festményei. A kastély 1792 és 1804 közti, Festetics I. György nevéhez fűződő átépítésének, bővítésének időszakát őrzik a gyűjtemény klasszicista és empire stílusú bútorai és dísztárgyai.

A kastély mai formáját a Festetics II. Tasziló ideje alatti átalakítás során nyerte el 1883 és 1887 között. A mai műtárgygyűjtemény jelentős része Taszilóhoz és feleségéhez, Lady Mary Hamilton skót hercegnőhöz kötődik. A kastély építészeti és belsőépítészeti átalakítása mellett a berendezési tárgyak köre is megváltozott, illetve kibővült ekkor. Egyrészt a belsőépítészeti munkákat végző Portois & Fix cég a meglévő bútorok restaurálása mellett számos új berendezési tárgyat gyártott a kastély számára, amelyek ma ugyancsak a gyűjtemény részét képezik.

Másrészt Mary Hamilton a hagyomány szerint egy vonatrakomány berendezési tárggyal érkezett a házasságba és Keszthelyre, amelyek erőteljesen meghatározták a kastély enteriőrjeit. Főként francia, rokokó és klasszicista, illetve angol klasszicista bútorokat hozott magával, amelyeket egyrészt apai nagyanyjától, Susan Beckfordtól, a híres angol műgyűjtő, William Thomas Beckford lányától örökölhetett; másrészt anyai nagyanyja, Napóleon fogadott lánya, Stéphanie de Beauharnais révén kerülhettek birtokába. A bútorok mellett Mary családjának portréi: a Hamilton és a Badeni család tagjait ábrázoló festmények és szobrok is a kastély termeit díszítették és díszítik ma is. Tasziló és Mary számos további képzőművészeti alkotással gyarapították kastélyukat, így saját portréik vagy a család lovait bemutató festmények is gazdagítják a gyűjteményt.

Az enteriőrkiállítás termei közül a legjelentősebb egyben a kastély legnagyobb értéke: Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára. A család által a kezdetektől fogva gyűjtött könyvek számára Festetics I. György hatalmas könyvtártermet építtetett 1799 és 1801 között. A több mint 86.000 könyvtári egységet tartalmazó gyűjtemény számos ritkasággal büszkélkedhet. A legrégebbi kötet Thuróczy János műve, a Chronica Hungarorum 1488-ból. A könyvek mellett jelentős értéket képvisel a könyvtár eredeti klasszicista berendezése is.

Említésre méltók még a második világháború végén a könyvtárral együtt elfalazott és így épen maradt termek, amelyek belsőépítészeti kialakítása az 1880-as évekből származik. Szlavón tölgyből készült kazettás mennyezetek, falburkolatok és kandallókeretek adnak méltó hátteret a műtárgyaknak.

Kiemelkedik a helyiségek közül a tölgyfalépcsőház a Magyarországon egyedülálló, eredeti családi portrégalériával. Az arcképek között láthatók a Festetics család legjelentősebb tagjai. A kiállításon végighaladva további különleges termek tárulnak fel: a kastély kápolnája márványból készült és márványmintás festésű felületeivel; gazdagon berendezett szalonok, ahol számos, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó tárggyal találkozhatunk; vagy éppen a hatalmas tükrökkel és aranyozott stukkókkal díszített tükörterem.

További kiállítások