Szent Ilona szobra

2021-ben Festetics László halálának 175. évfordulójára emlékezünk. Ebben az évben felidézzük a kastély műalkotásain keresztül a keszthelyi gróf alakját és a művészetekkel való kapcsolatát.

Augusztus 18. Szent Ilona ünnepnapja. Ennek alkalmából bejegyzésünk témája a kastélyparkban látható Szent Ilona-szobor, amelyet Festetics László készíttetett.

A szobor ma a kastélyépület és a hintókiállításnak helyet adó egykori kocsiház között áll, de nem ez volt az eredeti helye, sőt, a készítése óta eltelt mintegy kétszáz évben többször is áthelyezték.

A szobrot Festetics László Ilona nevű lánya védőszentjének tiszteletére állíttatta. A már 1823-ban tervbe vett alkotás 1825-ben (más források szerint 1826-ban) készült el Kugler Mihály kőfaragó jóvoltából. A gróf a szobrot a Zala torkolatánál lévő Iszap-szigetre állíttatta, a fenéki révátkelő közelébe.

Ezután a következő ismert állomás a szobor történetéből a Keszthelyt Balatonszentgyörggyel összekötő vasút 19. számú (ma már nem létező) őrháza, amelynek udvarán állott 1935-ig, amikor is áthelyezték a római romterület északi részét szegélyező fenyvesbe. Innen 1989-ben került a keszthelyi kastélyba, meglehetősen rossz állapotban, így mai helyén történő felállítása előtt szükség volt a szobor restaurálására.

Az alkotás kb. hat méter magas. Szent Ilona szobra egy oszlopon áll, amelyet kör alaprajzú lépcsős talapzatra helyeztek. Az alak jobb kezében keresztet, a balban INRI feliratot tart.

A restaurálás előtt a durva mészkőből készült szobron számos, lövések okozta sérülés, valamint sok hiány látszott. A figura feje és két kézfeje le volt törve, ahogy a kereszt is. A rezi homokkőből készült talapzat is sérült volt. A restaurálás 1989 novemberében ért véget, ekkortól a szobor mai helyén áll a kastélyparkban.

Szent Ilona vagy Heléna az első keresztény római császár, Constantinus – Nagy Konstantin – édesanyja volt. A hagyomány szerint ő találta meg Jézus keresztjét. Erre utal a szobron a szent kezében lévő kereszt. A másik kézben lévő INRI feliratú tábla a Jézus keresztjére szegezett táblát jelképezi, amelyen a rómaiak a keresztre feszítések alkalmával az elítélt bűnét tüntették fel. Az INRI rövidítés jelentése: „Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum”, azaz Názáreti Jézus, a zsidók királya.

Szent Ilona 326-ban szentföldi zarándokútra indult, és bejárta a kereszténység szent helyeit. A legenda szerint Jeruzsálemben a Golgotán megtalálta Jézus és a vele együtt keresztre feszített két lator keresztjét, illetve a keresztre feszítés egyéb eszközeit is. A három kereszt közül úgy választották ki, melyik lehet a Szent Kereszt, hogy mindegyiket egy gyógyíthatatlan beteg nőhöz vitték, aki az egyik érintésére meggyógyult. A Szent Kereszt egy részét Szent Ilona Rómába vitette, másik része Jeruzsálemben maradt.

Szent Ilona fia, Nagy Konstantin a kereszt megtalálásának helyén templomot építtetett. A Szent Sír-templom épületegyüttese magában foglalta a Golgotát, azaz a keresztre feszítés helyét és a közelében lévő sírt, amely egyben a feltámadás helye is.

A Szent Kereszt megtalálása miatt Szent Ilona lett a régészek és a bányászok védőszentje.