Zrínyi Miklós vagy Zrínyi Miklós?

2021-ben Festetics László halálának 175. évfordulójára emlékezünk. Ebben az évben felidézzük a kastély műalkotásain keresztül a keszthelyi gróf alakját és a művészetekkel való kapcsolatát.

Előző művészettörténeti témájú bejegyzéseinkben Festetics László és felesége kastélybeli portréival foglalkoztunk. Most egy olyan arcképet mutatunk be, amely nem családtagot ábrázol, ugyanakkor Lászlóhoz kapcsolódik, hiszen ő volt a festmény megrendelője.

A kastély kiállításának György-folyosó nevű helyiségében látható László apjának, Festetics I. Györgynek a portréja, felette pedig Zrínyi Miklós 1820 körül készült arcképe Johann Peter Krafft osztrák festőtől. 1. kép – Johann Peter Krafft: Zrínyi Miklós arcképe
Rögtön felmerül – jogosan – a kérdés, hogy melyik Zrínyi Miklósról is van szó, hiszen két ilyen nevű híres személyiség is élt a magyar történelemben: a „hadvezér” és a „költő”. Előbbi a szigetvári hős, aki Szigetvárt Szulejmán serege ellen védve halt hősi halált 1566-ban. Utóbbi a dédunokája, a költő (és maga is hadvezér), aki Szigeti veszedelem című művében állított emléket dédapjának. Két dolog segíthet eldönteni, hogy a kastély festménye melyiküket ábrázolja: a megörökített személy kinézete, illetve a kép alján olvasható felirat. Igen ám, de a kettőből éppen ellentétes következtetés vonható le! Az idősebb Zrínyi Miklós az ábrázolásokon mindig rövid hajjal, szakállal látható, míg az ifjabb hosszú hajjal, szakáll nélkül, bajusszal.

2. kép – Matthias Zündt: Zrínyi Miklós és a szigetvári csata
A kép forrása:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/61/Arolsen_Klebeband_01_433_2.jpg

3. kép – Elias Wiedemann: Zrínyi Miklós arcképe
A kép forrása:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7c/Nicholas_Zrinski.jpg

Ez alapján a kastély kiállításán látható kép a költő Zrínyiről készülhetett. A mű felirata azonban „Nicolaus Comes de Zrin” – azaz Zrínyi Miklós gróf – Szigetváron 1566. szeptember 7-én bekövetkezett halálát tünteti fel. Az ellentmondás feloldására több kísérlet született a kutatóktól, előbb azonban meg kell vizsgálni egy másik, a Helikon Kastély gyűjteményében lévő Zrínyi-portrét, amely segíthet megvilágítani a kiállítás képének keletkezési körülményeit. A kastély őriz egy 18. században készült festményt, amely modelljének arcvonásai megegyeznek a kiállításon láthatóéval. E portré alá is helyeztek feliratot: ez a költő Zrínyi méltóságait sorolja fel. 4. kép – Ismeretlen festő: Zrínyi Miklós, a költő-hadvezér (18. század eleje)

Nem véletlen, hogy az ismeretlen festőtől származó mű férfialakja hasonlóságot mutat a másikkal: Festetics László arra adott megbízást Johann Peter Krafftnak, amikor a művész 1820 körül a keszthelyi kastélyban tartózkodott, hogy másolja le a meglévő Zrínyi-képet. Az eredmény egy jobb félprofilban ábrázolt, hosszú fekete hajú, bajszos férfi lett – éppen ahogy a mű alapjául szolgáló képen is megjelenik a modell –, azonban jóval díszesebb ruhában: a sötétkék, aranyzsinóros kabátot itt arannyal hímzett, aranygombos zöld bársonydolmány váltja fel, és a panyókára vetett mente prémszegélye is látszik. Mi történhetett viszont a kép feliratával, az miért tér el az eredetitől, a költő helyett miért dédapjára utal?

Keresztury Dezső 1963-ban Festetits György és a magyar irodalom című előadásában (Irodalomtörténeti Közlemények; 67. évf. 5. sz. 1963.) a festményen ábrázolt személy és a felirat ellentmondását úgy próbálta feloldani, hogy azt feltételezte, szándékosan félrevezető a szöveg, hiszen a kép keletkezésének idején a dédapát a birodalomért és a császárért életét feláldozó hősként ünnepelték. Ezzel szemben a költőt a magyar függetlenségi törekvésekkel azonosították, ráadásul öccse, Zrínyi Péter részt vett a Habsburg-uralom elleni Wesselényi-összeesküvésben, ami miatt ki is végezték. A korban tehát nem volt ajánlott a költőt ünnepelni, a szigetvári hőst azonban minden további nélkül.

Ennél bonyolultabbá válik a kérdés, ha a festőre, Johann Peter Krafftra koncentrálunk, ugyanis a művésznek van egy másik, Zrínyi-témájú festménye: Zrínyi kirohanása Szigetvárból (1825). A Magyar Nemzeti Galériában található kép a hősies várvédőknek állít emléket, akik a már védhetetlen várból rárontottak a török támadókra. Ennél a képnél is felmerült a két Zrínyi arcvonásait érintő probléma, amely a magyar képzőművészet első ikonográfiai vitáját okozta. Ennek előzménye volt a Festetics László megbízásából készült portré.

5. kép – Johann Peter Krafft: Zrínyi kirohanása Szigetvárból
A kép forrása:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/95/Johann_Peter_Krafft_005.jpg

Mind a keszthelyi, mind a Magyar Nemzeti Galériában lévő, Krafft készítette Zrínyi-kép esetében a kortárs Kazinczy Ferenc szerepét kell kiemelni, ugyanis ő az, aki tisztázza a két Zrínyi ábrázolásának különbségeit, amint azt Laczházi Gyula kimutatta (Laczházi Gyula: Zrínyi, Dorfmeister, Krafft, Kazinczy. Irodalomismeret; X. évf. 1999/1-2. sz.).

Kazinczy mindkét Zrínyit kutatta: megírta a szigetvári Zrínyi történetét, ugyanakkor kiadta a költő Zrínyi műveit. Feltételezhetjük tehát, hogy arcvonásaikat is ismerte. Így, amikor 1824 végén beletekinthetett Igaz Sámuel almanachja, a Hébe 1825-ös számába, amelyben megjelent Kazinczy Zrínyi Miklós Szigettvárott címû írása, és mellette illusztrációként többek között egy rézmetszet, amely Krafft Keszthelyen festett Zrínyi-portréja alapján készült, Kazinczy kétségbeesve írta: „Eggyszer, midõn Hébe egészen elkészûlt, meglátom a Hébe Zrínyijét, az az rezét. Csaknem lerogytam ijedtemben, a Szigeti hõs Zrínyi Miklós helyett ki 1566. vesze el, a Krusaneczi erdõben vadászatjában elesett Zrínyi Miklós! Bizonyossá tettek barátom, hogy Krafft ezt az utóbbikat adá az elsõ helyett, a szigeti hõs helyett annak unokája fiját." (Kazinczy Csereynek, 1824. XII. 11.)

6. kép – Zrínyi Miklós arcképe a Hébe 1825-ös számában
A kép forrása:
https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_Hebe_1825/?pg=3&layout=s

Kazinczy levelezéséből (1824. XII. 21-én Csereyhez és 1824. októberében Dessewffyhez írott levelébõl) kibontakozik a tévedés története. Festetics László a festményről metszetet készíttetett Rahl-lal, amely eljutott Igaz Sámuelhez, aki másolatot csináltatott róla Berkovetz Józseffel. Ez a változat került a Hébébe. Igaz Sámuel Kazinczynak írott leveléből kiderül, a hibáért Festetics Lászlót teszi felelőssé: „Szörnyûség, hogy Gróf Festetich annyira megtévedett, s Krafftot s engemet maga után vezet a tetemes hibába [...]." (1824. XII. 19.)

Mire a tévedés nyilvánvalóvá vált, Krafft már javában dolgozott a szigetvári kirohanást ábrázoló képén, és feltételezhetően a keszthelyi portré alapján annak arcvonásait örökítette meg a várvédő Zrínyi alakján. Ismét csak Kazinczy Ferenc volt az, aki még időben észrevette a hibát, és büszkén írta, hogy sikerült azt orvosolni: „a képen bizonyosan a Poéta Zrínyi festetett: s hogy az most ki lesz törölve, s a Poeta Zrínyi helyébe a Szigethi hõs tétetik, [...] az az én érdemem" – írta 1824 decemberében Dessewffy Józsefnek.

A képen végül is a szigetvéri hős hiteles ábrázolása került: az „ajánlott szakáll csakugyan kinõtt”, ahogy Igaz Sámuel fogalmazott 1824 végén Kazinczynak írt levelében.

Mindezek alapján az a feltételezés tűnik valószínűnek, hogy Festetics László, amikor megbízta Krafftot a 18. századi Zrínyi-portré lemásolásával, azt gondolta, a kép a szigetvári hőst ábrázolja. Az alatta lévő többsoros, rövidítésekből álló felirat nem nyújthatott sok segítséget a modell beazonosításához, csak a név tűnhetett egyértelműnek. Az új kép felirata már sokkal világosabban azonosítja a modellt a Szigetváron hősi halált halt várvédővel. A festmény, ahogy a Hébe illusztrációja is, már örökre hibás marad, ugyanakkor egy érdekes ikonográfiai problémával gazdagítja a magyar művészet történetét.