A FESTETICS-ÖRÖKSÉG

A GEORGIKON
Festetics I. György hosszas előkészítés után 1797-ben megalapította Magyarország és Európa első gazdasági tanintézményét, a Georgikont. Az elnevezés egyszerre utalt a gróf keresztnevére, másrészt Vergilius Georgica című költeményére. Az intézmény elsődleges célja volt, hogy a Festetics-uradalom számára képezzen szakembereket. A Georgikon hallgatói a kor legkorszerűbb ismereteit tanulták elméletben és gyakorlatban egyaránt. Festetics I. György ösztöndíjakkal támogatta a diákokat vallásra, nemzetiségre és származásra való tekintet nélkül, a tanórákat tandíj befizetése nélkül lehetett látogatni. A Georgikon tanárai Nyugat-Európában és egyetemeken tanult professzorok voltak, akik a grófi család költségén tanulmányutakon is részt vehettek.

A Georgikonon először a Tudományos Gazdasági Iskola alakult meg 1797-ben, majd egy évvel később a Földműves Iskola. Az 1804-ben létrejött Pristaldeumban uradalmi ügyvédeket és jogtanácsosokat képeztek. A következő iskolák közül az Erdész- és Vadásziskola 1806-ban, míg a Kertésziskola, valamint a Ménesmester és Lovásziskola 1807-ben létesült, a Mérnök- és Építésziskolában pedig 1808-tól indult el az oktatás. Kísérleti jelleggel 1808-tól rövid ideig a Gazdaasszonyképző Iskolában háztartási ismereteket tanítottak szegényebb családokból származó lányoknak. Festetics I. György fia, László nehéz anyagi helyzete ellenére sem záratta be a Georgikont, amelyen bevezette a magyar nyelvű oktatást. 1848 nyarán a Georgikon hallgatói beálltak a magyar honvédseregbe. Ők alkották többek között a keszthelyi 47. honvéd zászlóalj legénységét, ezért a Georgikon 1848. június 1-jén bezárta kapuit. Az 1865-ben megnyílt Gazdasági és Erdészeti Tanintézet a Georgikon utódja volt, ám ezt nem a Festetics család, hanem a magyar állam tartotta fenn. Az iskola 1906-ban akadémiai rangot kapott. Az oktatás 1949-ben megszűnt, de 1954-ben újraindították a felsőfokú mezőgazdasági oktatást Keszthelyen. Az egyetem a következő évtizedekben többször is átalakult, az intézmény ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem része Georgikon Campus néven.

A HELIKONI ÜNNEPSÉGEK
A Helikoni Ünnepségeket Festetics I. György életében, 1817 és 1819 között öt alkalommal tartották meg. Évente kétszer került sor a rendezvényre, először februárban, I. Ferenc király születésnapján, másodszor májusban, a georgikoni vizsgák után. Az ünnepség elnevezése egyrészt a görög mitológiában szereplő Helikon hegyből származott, másrészt Festetics I. György szabadkőműves nevéből – a Bruder Heliconusból – eredhet. A Helikoni Ünnepségek a magyar felvilágosodás korának legjelentősebb kulturális eseménysorozatává váltak. Az alapító Festetics I. György ezekre a rendezvényekre a kor legnevesebb irodalmárait hívta meg keszthelyi kastélyába. Itt járt többek között Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth Adám, Kisfaludy Sándor és Dukai Takách Judit. A Helikoni Ünnepségeken fontos szerepet kapott a zene, a színjátszás és a tudomány is. A Georgikon tanárai többek között gazdasági és mezőgazdasági témájú írásokat olvastak fel és hozzájuk kapcsolódó tárgyakat mutattak meg az érdeklődőknek. Az eseményekről a korabeli magyar nyelvű sajtó részletes beszámolókat közölt, amelyeket a Magyar Kurir és a Hazai s Külföldi Tudósítások oldalain olvashatunk.

Festetics II. Tasziló herceg 1921 júliusában a Helikoni Ünnepségekre emlékezve irodalmi és zenei kulturális ünnepséget szervezett Keszthelyen. Ezen az ünnepségen tiszteletét tette többek között Horthy Miklós kormányzó és gróf Apponyi Albert is. Ez alkalommal a Balaton-parti parkban nyolcoszlopos, kupolás emlékművet állítottak. 1932 szeptemberében az Írók Gazdasági Egyesülete Keszthelyen tartotta a Balatoni Íróhetet, amellyel többek között a régvolt Helikoni Ünnepségekre kívántak visszatekinteni.

1957-ben ünnepelték a hajdani Helikoni Ünnepségek 140. évfordulóját. Ennek emlékére Merényi Elemér, a keszthelyi kultúrház igazgatója, dr. Sági Károly, a Balatoni Múzeum igazgatója és dr. Szabolcs András közgazdász kezdeményezte, hogy újból legyenek Helikoni Ünnepségek Keszthelyen. 1958 májusában tartották az első Újkori Helikoni Ünnepségeket. A kétévente megrendezett kulturális seregszemlén dunántúli középiskolások adnak számot tehetségükről.

A FESTETICS-MÉNES
A keszthelyi Festetics család tagjai történetük során sokat tettek a magyar lótenyésztésért. Festetics I. György Fenékpusztára telepítette a család szentai ménesét 1797-ben. A gróf által alapított Georgikonon belül pedig 1807-től ménesmesteri és lovászképzés folyt, ezzel is megalapozva a Festetics-ménes hírnevét.

Fia, Festetics László hozta a fenéki ménesbe az első arab lovat, és 1827. június 9-én, az első pesti lóverseny utolsó napján a telivérek versenyére díjként 100 aranyat adományozott.

László idősebbik fia, Festetics I. Tasziló lovassági altábornagyként töretlen katonai karriert tudott magáénak. I. Tasziló elsőként vásárolt angol telivér lovakat a családi ménesbe.

Testvérének legidősebb fia, II. Tasziló szenvedélyes lótenyésztőként volt ismert, magyar és európai lovasegyletek tagja volt. A Festetics-ménes az ő idejében élte aranykorát. Aranysárga-kék színekben futó angol telivér versenylovai az Osztrák–Magyar Monarchia és Európa versenypályáin jelentős díjakat nyertek. Leghíresebb lova Patience volt, aki 1904-ben és 1905-ben kilenc futamából kilencet nyert, ezzel Kincsem mögött a második az örökranglistán. II. Tasziló fia, Festetics III. György folytatta elődei munkáját a magyar lótenyésztés és versenyzés sikereinek érdekében.

A HÉVÍZI GYÓGYFÜRDŐ
1740 októberében Festetics Kristóf zálogba vette a hévízi malmot a Bakács családtól. A hévízi tóról először 1769-ben jelent meg tudományos munka, amely kiemelte, hogy a vizét a reumatikus betegségek gyógyítására használják. Festetics I. György a mocsarak kiszárításával rendbe tetette a tó környékét, fürdőházat építtetett, sebészeket és orvosokat hozatott.

I. György unokája, I. Tasziló idején létesültek a vendégek számára épült házak, a fürdőház, a fürdőkamra és az öltözőkabin, valamint a tükörfürdő. A tó melletti falu, Szentandrás – a mai Hévíz település – is egyre fontosabb szerepet játszott a tó körüli idegenforgalmi életben.

Festetics II. Tasziló a tó fejlődése érdekében 1905-ben 35 évre bérbe adta a fürdőt a keszthelyi Reischl családnak. A fürdő ekkori orvosa, dr. Schulhof Vilmos kezdeményezte az első szanatórium megépítését.

1940-ben a Festetics család visszavette a hévízi tó és a hozzá tartozó épületek kezelését. Nagyszabású terveket dolgoztak ki a további fejlesztésekre, ám Festetics III. György 1941-ben bekövetkezett halála és a második világháború megakadályozta ezek kivitelezését. 1944 szeptemberében a hercegi család utolsó tagja, Festetics IV. György édesanyjával elhagyta Magyarországot. 1948-ban az új államhatalom államosította a hévízi fürdőt is, mint a Festetics-vagyon részét. Ma a Hévízgyógyfürdő és a hozzá kapcsolódó Szent András Reumakórház Magyarország egyik legjelentősebb egészségügyi intézménye.