A Festetics-kastély története

A keszthelyi Festetics-kastély a 18. század közepétől 200 éven keresztül Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családjának, a Festetics családnak az otthona volt. Ma Helikon Kastély néven muzeális intézményként működik.

A kastély építését Festetics Kristóf kezdte el. Ebből az építési periódusból (1745–1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, megközelítően téglalap alaprajzú, egyemeletes kastély középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő – ezek falait ma is őrzi a kastély.

Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics III. Pál alatt több átalakítási terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A tervek a kastély U alakúvá történő kibővítését célozták, illetve az U szárnyainak végéhez L alakban csatlakozó szárnyrészeket mutattak.

A kastély átépítését végül Pál fia, Festetics I. György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést.

A következő jelentős átépítést és bővítést 1883–1887 között Festetics II. Tasziló végeztette a kastélyépületen Victor Rumpelmayer tervei alapján historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és végre megvalósult az U alak: elkészült az északi szárny, amely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált. Ekkor épült fel a torony is, illetve az egész épületet új manzárdtetővel fedték le. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.

A kastélyépület, belső kialakítása és berendezése a legtöbb magyar kastélytól eltérően részben épen maradt a második világháború alatt. A Festetics család távozása, 1944 szeptembere után a gyűjtemény egy része a német és magyar katonák, valamint a helyi lakosság fosztogatásának esett áldozatul, viszont a ma is a kiállításban látható eredeti berendezési tárgyak megmenekültek. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy Keszthely szovjet megszállását követően a városparancsnok a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat, amelyek ezáltal eredeti helyükön vészelték át a háborús időket. A megmenekült tárgyak másik részét még valószínűleg a fosztogatások előtt a kastélyból elvitték egy hévízi, a Festetics család tulajdonában lévő fürdőépületbe, ahol azok épségben megmaradtak. Az 1948-as államosítás után a kastélyból csak a könyvtári szárny és a korábban lefalazott helyiségek voltak látogathatók Helikon Könyvtár néven, amely az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében volt. Az épület többi részét a katonaság, iskolák, járási könyvtár stb. foglalták el. A „kastélymúzeum” kialakításának gondolata már az ötvenes években megfogant, azonban a kastély teljes külső és belső rekonstrukciója csak a hetvenes évekre haladt előre annyira, hogy az 1974-ben Helikon Kastélymúzeum néven megalapított múzeumban megnyílhasson a Batári Ferenc által rendezett enteriőrkiállítás 1976-ban.

Az intézmény 1974-es alapításától 2012-ig Helikon Kastélymúzeum néven működött, 2012 óta Helikon Kastély a hivatalos neve. A Helikon Kastély küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. Az örökséghez tartoznak a Festetics családhoz köthető, ma a kiállításoknak helyet adó műemléképületek – a kastély, a korábbi kocsiház, a pálmaház és az egykori uradalmi szálláshely –, a kastélypark, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó műtárgyak, a könyvtár gyűjteménye és a Festeticsek szellemi öröksége. Az intézmény muzeális jellegénél fogva a Festetics család jelentőségét elsősorban a kiállítások segítségével mutatja be.

A Helikon Kastély öt épületben hat állandó kiállítással várja a látogatókat. A kastélyban látható az 1974-ben részlegesen, 1976-ban teljes egészében megnyitott Főúri életforma és Helikon Könyvtár című enteriőrkiállítás. A kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel.

A hintókiállítás az egykori kocsiház épületében nyílt meg 2002-ben. Fő anyaga a több mint 50 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18–19. századi kocsi, hintó és lovas szán, valamint a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások gyűjteménye.

A vadászati kiállítás 2008 óta látható egy átépített, a második világháború után a honvédség által emelt épületben. A tárlat öt földrészen elejtett vadfajok trófeáinak ad helyet. Az állatok többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek a látogatók. Az élményt a témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé.

A történelmi modellvasút-kiállítás a vadászati kiállítás épületében található ugyancsak 2008 óta, és az egyik legnagyobb Európában. A 19–21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, mozdonyok, szerelvények korhű mása.

Az Amazon Ház Látogatóközpontban – a Festetics család egykori uradalmi szállásépületében – 2016-ban megnyílt Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás a 19. századi és a 20. század eleji utazási kultúrát és az utazásokhoz kapcsolódó szokásokat mutatja be számos kipróbálható eszköz segítségével.

Az 1880-as években épült Pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi 2012 óta. A pálmaház épületét sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese övezi.

A kastélypark, amely természetvédelmi terület, a közelmúltban befejezett rekonstrukciót követően újra a Henry Ernest Milner angol kerttervező által az 1880-as években tervezett látványt nyújtja a felújított tóval, az Oroszlános kúttal és a szökőkutakkal, valamint a hercegnői kamarakerttel.