A Festetics-kastély könyvtára

A keszthelyi Festetics-kastély legnagyobb értéke a Festetics család egykori könyvtára, amely Magyarország egyik legszebb könyvtári műemléke, s egyben az egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtár eredeti gyűjteménnyel és berendezéssel.

A több mint 250 éves múltra visszatekintő könyvtár alapítója az első keszthelyi Festetics, Kristóf, aki 1745 és 1750 között felépült kastélyában már „könyvesházat”, azaz könyvtárszobát létesített, ahol két, falba épített szekrényben kaptak helyet főként jogi, politikai és történeti könyvei.

Fia, Festetics III. Pál jelentősen gyarapította az állományt, kezelésére szakértő könyvtárost alkalmazott. Sokat áldozott metszetek gyűjtésére, és ő rakta le a hírlaptár alapjait is. A törzsállomány jelentős részét azonban fia, Festetics I. György gyűjtötte. Ő építtette és rendeztette be 1799 és 1801 között a könyvtári épületrészt. A díszes könyvtárterem berendezése Kerbl János keszthelyi asztalos munkája. A klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria szlavón tölgyből készült.

Festetics I. György a néhány ezer kötetes könyvtárat a magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, gazdasági szakmunkákkal, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Könyvtárát az elsők között nyitotta meg a nyilvánosság: a Georgikon tanárai, hallgatói előtt. Szabályozta a könyvtár használatát, és a felbecsülhetetlen értékű könyveket művészien díszített bőrbe köttette.

A könyvállomány a második világháborúig 50 ezer kötetre gyarapodott. A keszthelyi az ország legnagyobb főúri magánkönyvtára volt, és az egyetlen, ami a háború során nem károsodott. A gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy miután a szovjet csapatok 1945. március 30-án megszállták Keszthelyt, a szovjet városparancsnok a Festetics család alkalmazottainak közbenjárására befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget, így a könyvtárterem és kincsei nem estek áldozatul a fosztogatásoknak. Kárt mindössze egy a könyvtár ablakán becsapódó lövedék okozott, amely megsemmisítette a terem közepén álló íróasztalt, és a szétcsapódó repeszek mintegy 30 könyvön hagytak nyomot. 1948-ban a könyvtár állami tulajdonba, az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe került, ekkor kapta a Festetics I. György által szervezett írótalálkozók emlékére a Helikon nevet.

A könyvtár muzeális jellegének megfelelően megtartotta a Festetics I. Györgytől származó szakbeosztást és a latin nyelvű jelzeteket, amelyek a polcok felett elhelyezett táblákon is olvashatók. A könyvállomány a különgyűjteményekkel együtt ma meghaladja a 86 ezer darabot.

A könyvtár anyaga nyelvek szempontjából rendkívül sokszínű: 30 féle nyelven található dokumentum a gyűjteményben. A könyvtár legrégebbi könyve Thuróczi János latin nyelvű Magyarok Krónikája 1488-ból, de megtalálható a gyűjteményben Sylvester János Új Testamentuma is 1541-ből, ami az Újszövetség első magyar nyelvű teljes szövege volt.

A könyvtár nemcsak a turisták részére nyújt élményt, hanem a tudományos kutatás számára is biztosítja a feltételeket. A könyvek helyben olvasásra, kutatói engedéllyel vehetők igénybe. Kölcsönzésre nincs lehetőség. A könyvtár kutatóhelyiségei hétfőtől péntekig 8-16 között tartanak nyitva. A könyvtár szolgáltatásait a pénztárban kapható kutatójegy ellenében lehet igénybe venni.

Kutatójegy:
diák: 700.- Ft/hó
felnőtt: 1500.- Ft/hó

A kutatók részére a cédulakatalógus mellett a könyvtár elektronikus – online – katalógusa is rendelkezésre áll: IDE KATTINTVA